Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
A magánszemélyek szja-bevallási határidejének közeledtével foglalkozzunk egy kicsit megint azzal a kérdéssel, hogy hogyan kell a mentesítő szabályt számítani, ha minimálbéres, és garantált bérminimumos időszaka is volt 2015. évben.
Az adó alól mentesített összeg
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályaiból a bevallás kitöltésekor előkerül az a rendelkezés, mely szerint a napibérként (4830 Ft) meghatározott összeg felett kell csak adót fizetni. A szabályozás külön kiemeli, hogy ha olyan munkát végzett a magánszemély, ami garantált bérminimum kategóriájába esik, akkor a garantált bérminimum napibérként (5620 Ft) meghatározott összegét kell figyelembe venni.A kérdés az, hogy ha az adott évben a magánszemély garantált és nem garantált bérminimumos munkakörben is volt foglalkoztatva, akkor két időszakot össze lehet-e számítani vagy sem. Bár volt ezügyben tavaly is tájékoztató a hivatal részéről, nem lepődünk meg, ha ez egy év távlatából megváltozik…
Példa
Nézzük meg példán keresztül, miről is van szó.
A magánszemély 20 napot volt foglalkoztatva olyan munkakörben, ahol a normál bér jár, és ezért a munkáért kapott összesen 100 000 forintot. Emellett 8 napot volt foglalkoztatva olyan munkakörben, ahol garantált bérminimum 87%-a járna neki. Ezekre a napokra 40 000 forintot kapott.
A 20 napos időszak kerete 96 600 Ft (20 nap × 4830 Ft/nap), a 8 napos időszak kerete 44 960 Ft (8 nap × 5620 Ft/nap). Ha külön kezelem a két keretet, akkor 3400 Ft adóalapja keletkezne, ha pedig együtt, akkor nem lenne adókötelezettség.
Az utóbbi azt jelentené, hogy mind a két keretet és mind a két keresett jövedelmet össze kell számítani, és most ez a helyes gyakorlat. Tehát az összes adómentes keretem 141 560 forint, és ez alatt vagyok a ténylegesen megkeresett 140 000 forinttal, így nulla forint az adóköteles rész. Külön kiemelném, hogy a NAV álláspontja változott, amellett, hogy a jogszabályi rendelkezés nem módosult. A 2014. év elszámolásakor (akkor kellett először alkalmazni a szabályt) a két kerettel még külön-külön kellett számolni, tehát a példabeli esetben 3400 forint után lett volna adókötelezettség.
A kulcs a bejelentés
Javasolt még, hogy ha a magánszemélynek sok helyről van egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme, és az ellátott munkája alapján van benne garantált bérminimumos időszak is, akkor érdemes tájékozódni, hogy az egyes munkáltatók hogyan jelentették le a magánszemélyt.
Ugyanis a 08-ason erre külön kód van megadva, és ha a munkáltató ezt figyelmen kívül hagyja, akkor az adóhatóság a saját nyilvántartása alapján megállapíthatja, hogy volna adóalap az egyszerűsített foglalkoztatásból. Bár komoly kockázata azért nincs a dolognak, hiszen minimális különbözet (néhány ezer forintos adókötelezettség) jöhetne csak ki, de járhat kellemetlenséggel.
