Egyszerűsített végelszámolás

Dátum: 2017. 08. 14.

Ha egy betéti társaság életében eljön a megszűnés ideje, akkor számukra nyitott a lehetőség az egyszerűsített végelszámolásra. És bár nevében egyszerűnek tűnik, a cégbírósági és adóhatósági határidők sincsenek mindig összhangban, így – az egyébként több hónapig tartó folyamat alatt – keresztezheti az utunkat néhány hibaüzenet, esetleg hiánypótlás. A cikkben néhány gyakorlati tapasztalat azoknak, akiknek még nem volt vagy nem jártasak a témában.

Kiknek van erre lehetőségük?


Az egyszerűsített végelszámolás a betéti társaságok megszüntetésének egyik leggyorsabb formája. Feltétele, hogy a cég ne legyen fizetésképtelen, és a végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezze.
8-9.jpg

Érdemes a végelszámolást akkor megkezdeni, amikor már a cég tényleg nem folytat tevékenységet, nincs szállítói tartozása, és természetesen tagi kölcsön tartozása sem. Ha van még a cég könyveiben nyilvántartott eszköz, akkor azt le kell selejtezni vagy el kell adni. Ezek jelentősen megkönnyítik majd a vagyonfelosztáskor számítandó adókat, hogyha ezek adójával, áfájával nem kell számolni.
Készüljünk tehát a végelszámolásra, ne egy hirtelen döntés legyen.

A végelszámolás kezdete


A végelszámolás azzal kezdődik, hogy a cég legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. Megállapítják a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztják a végelszámolót, aki az esetek többségében a korábbi beltag szokott lenni.
A végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. Ebben természetesen az ügyvéd segédkezik, nincs szó arról.
A cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A végelszámolás megindításáról szóló hirdetmény közzétételét tehát 40 nap szünet követi, amíg a hitelezők a hirdetmény alapján hitelezői igényüket bejelenthetik.



A végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal mint fordulónappal egy tevékenységet lezáró mérleget kell készíteni, melyet a jól megszokott közzétételi szabályoknak megfelelően be is küldünk.
A beszámoló készítésén sokat egyszerűsíthetünk, ha ez a fordulónap egy hónap utolsó napja. Ezért arra kell kérni az ügyvédet, hogy a végelszámolás kezdő napja egy hónap első napja legyen, mert akkor a végelszámolás kezdő napját megelőző napja az előző hónap utolsó napja.

Ezekkel a dátumokkal kell a tevékenységet lezáró adóbevallásokat is elkészíteni. Az adóbevallások terminusa is havi, negyedéves vagy éves, ezért itt praktikus igazán egy hónapváltással kimondott végelszámolás.

Az adóbevallásokon 01-es kóddal kell jelölni azt, hogy a végelszámolást megelőző utolsó időszaki bevallásról van szó. Ha korábban adtunk le „NY” jelű nyomtatványon nyilatkozatot, akkor erre is kell most bevallást beadni. Például, ha év elején beadtuk egy nyilatkozatot, hogy a 01-es bevallás tekintetében éves bevallók vagyunk, és nem lesz kötelezettségünk, akkor most be kell adni egy 01-es jelű bevallást nulla adattartalommal a végelszámolás kezdetéig tartó időszakra egy bevallást.

És még egy nagyon fontos dolog. A NAV egyelőre nem tudja, hogy a végelszámolás elkezdődött. Ezek a bevallások könnyen hibaágra kerülhetnek, ha nem jeleztük a T201 jelű nyomtatványon a végelszámolás kezdetét.

A végelszámolás kezdetét megelőzően tehát beadunk egy változásbejelentőt, elkészítjük a beszámolót, és erre az időszakra minden adónemről (áfa, járulék, társasági adó, iparűzési adó, egyéb adó) adunk bevallásokat.

A végelszámolás alatt


A végelszámolás kezdetével a társaságnak egy üzleti éve kezdődik, ami az egyszerűsített végelszámolás esetén biztosan le is zárul 12 hónapon belül, tehát egyetlen időszakról beszélünk. Igaz ez akkor is, ha közben van egy évváltás, hiszen a végelszámolásnál az időszakokra úgy kell tekinteni, mintha eltérő üzleti éves lenne a társaság.
De miután itt egy maximum 150 napos időintervallumról beszélünk, biztosan egy üzleti évnek fogjuk tekinteni ezt a szakaszt.

Csak a saját feladataink egyszerűsítése érdekében, és persze a könyvelőprogramok sajátosságai miatt érdemes elkerülni azt az esetet, amikor egy évváltás is van a végelszámolás alatt.

Például egy november 1-jével kimondott egyszerűsített végelszámolásnál október 31-ig zárjuk a tevékenységet, és november 1-jétől a következő év legkésőbb március végéig tart a végelszámolás. Miután teljes könyvelést kell végezni, és ezt a programok zöme naptári évenként tudja megnyitni, kézzel kell az 1-9 számlaosztály egyenlegeit átvinnünk a következő évre, és ott kell folytatni. Így lesz ugyanis a végelszámolás végén teljes adatunk a végelszámolás alatti eredményről.

A végelszámolás alatt a bevallásokat az előírt gyakorisággal kell beadni úgy, hogy az előlapon a 2-es jelölést kell alkalmazni.

A végelszámolás befejezése


A végelszámolás befejezésekor el kell készíteni:
  • az adóbevallásokat,
  • a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
  • a vagyonfelosztási javaslatot.

A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód. Bár az én javaslatom, hogy ezeket a végelszámolás végéig ne tartsuk, ha szükséges, adjuk el.

Természetesen a záró beszámolóban még lehet kötelezettség, hiszen itt kell kimutatni a megszűnéshez kapcsolódó adókötelezettségeket is. Ezeket is beletesszük a vagyonfelosztási javaslatba, és a megmaradt eszközállományt osztjuk a tulajdonosok között.

A végelszámolás befejezésekor megint csak a dátumokkal fog meggyűlni a bajunk. A végelszámolás záró napjával minden adóbevallást be kell adni 3-as kóddal, illetve közzé kell tenni egy beszámolót is. Ezzel még nem lenne baj, de valójában a végelszámolás befejezésének napjától 30 napon belül kell az ügyvédnek a cégbíróság felé a dokumentumokat beküldeni.
Ennek a csomagnak a része a nyugdíj-biztosítási szerv és az adóhatóság igazolása arról, hogy a cég működése alatt a kötelezettségeinek eleget tett.

De mikor tudunk a NAV-tól ilyen igazolást kérni? Csak akkor, ha a végelszámolás utolsó időszakáról is bement minden bevallás, és a beszámolót is közzétettük. Nincs ezekre a bevallásokra 30 napunk sem, hiszen az ügyvédet is köti a határidő.
A megszűnést követő 30 napon belül tehát elkészítjük, beadjuk a NAV-hoz a bevallásokat, közzétesszük a beszámolót, megkérjük a NAV-tól a szükséges igazolást (amelynek egyébként 30 napja van, hogy ezt kiadja), és ezzel együtt az ügyvédnek a dokumentációt a cégbírósághoz be kell nyújtania.

Mindez azt jelenti, hogy mondjuk egy augusztus 31-i megszűnésnél már szeptember első napjaiban be kell adni minden bevallást és a beszámolót, hogy ne csússzunk ki a határidőkből. Talán most már érted, hogy miért érdemes a végelszámolás elején erre készülni, és erre a dátumra már gyakorlatilag néhány tételt tartalmazó főkönyvvel rendelkezni…
Ráadásul ezen utolsó 08-as bevallásban lesz a vagyonfelosztási javaslat szerinti adókötelezettség bevallása, ha a tulajdonosok a névérték feletti vagyonra tesznek szert.
A sorrend tehát a teljes zárás, vagyonfelosztási javaslat, és utána az adóbevallások elkészítése és benyújtása.


Töltsd le

Ingyenes bemutató számunkat

Lapozz bele az eddig megjelent írásokba!

Korábban megjelent cikkekből most egy ízelítő pdf-et állítottunk össze, és elneveztük Irányadó próbaszámnak. A kiadványt akkor is érdemes letöltened, ha már Irányadó előfizető vagy, hiszen a lap ebben a formában ezidáig még nem jelent meg.

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!