Néhány fontos dolog, amit az őstermelői szja-bevallás során érdemes tudni

Dátum: 2015. 04. 23.

Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Az őstermelők személyi jövedelemadója külön tudomány a jövedelemadózásban. Évről évre vannak olyan visszatérő kérdések, melyeket fontos tisztázni ahhoz, hogy a személyi jövedelemadó-bevallással egy ellenőrzés során se legyen gond.

Családi járulékkedvezmény


A családi járulékkedvezményre jogosult őstermelők a járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó-bevallásban akkor is igénybe vehetik, ha
  • nincs személyi jövedelemadó-, csak járulékalapjuk (az szja-bevallás sárga figyelmeztetést küld, ne foglalkozzunk vele);
  • év közben nem vettek igénybe 1 Ft járulékkedvezményt sem.
A járulékkedvezmény igénybevételével nem veszítenek abból a kedvezményből sem, mely szerint az őstermelő a járulékalapjával csökkentheti az ehoalapját.
4-5.jpg

Értékcsökkenés egy összegben


A 2014. évben beszerzett tárgyi eszközök egyösszegű értékcsökkenési leírására jogosultak azok a termelők, akik:
  • családi gazdálkodók, vagy a családi gazdaság tagjai, vagy
  • regisztrált mezőgazdasági termelők.
Azaz nem minden őstermelő jogosult erre, csak az MVH-regisztrációval rendelkezők tartozhatnak ide. Közös őstermelői igazolvány esetén figyelni kell arra, hogy minden tagnak legyen regisztrációja.

Fejlesztési célú támogatások elszámolása


A támogatások közül a fejlesztési célú támogatások elszámolása szokott fejtörést okozni. Ide kell sorolni például a szerkezetátalakítási támogatások fejlesztési részét, az erdőtelepítési támogatást, a fiatal agrárgazda támogatását.



A fejlesztési célú támogatások esetén a legfontosabb különbség, hogy
  • előre adott támogatások (pl. fiatal agrárgazda) esetén csak úgy lehet elszámolni, hogy az igazolt felhasználáskor bevételként és költségként is figyelembe vesszük a támogatást, tehát szja-, ehoalapot nem fog érinteni, járulékot viszont igen;
  • utólag adott támogatások esetén választhatunk, hogy az előbbi módszer szerint vagy az Szja tv. 7. § (1) v) pontja alapján számolunk el, mely szerint az igazolt felhasználáskor bevételként és költségként egyaránt nem vesszük figyelembe a támogatást, tehát szja-, ehoalapot nem fog érinteni, és járulékalapba sem számít bele.
A fejlesztési támogatásokkal kapcsolatos 2012-es változás szerint, ha a támogatás cél szerinti felhasználása nem valósul meg a folyósítást követő 4. év végéig, akkor az igazoltan fel nem használt rész adóköteles bevétellé válik. Igazolt felhasználás alatt a folyósító szempontjából azt értjük, hogy arra költjük el a kapott pénzt, amire kaptuk – adóhatóság szempontjából pedig a számla (termőföld esetén adásvételi szerződés) megléte a fontos. Van mondjuk egy 2013 decemberében folyósított fiatal agrárgazda-támogatás 9 millió forint összegben, melyet tárgyi eszközre költhet el a támogatásban részesülő termelő. 2014. februárjában 2 millió forint értékben termőföldet, 5 millió forint értékben mezőgazdasági gépet vásárol. 2014. évben tehát 7 millió forint támogatásos bevételt és egyben ennyi költséget könyvel el. Még a 2014. év folyamán 1 millió forintot nem cél szerint költ el. 2015. év folyamán a másik 1 millió forintot szintén nem cél szerint költi el. Ha 2017. december 31-ig – most már más pénzügyi forrásból – cél szerint elköltött kiadásokat nem igazol, akkor a 2017. évi bevételét 2 millió forint támogatással meg kell emelnie.

Kárenyhítő alapból kapott támogatás


A kárenyhítő alapból lehívott összegeket a folyósítás évében és teljes egészében az adóköteles bevételek között kell figyelembe venni, méghozzá „normál” bevétel minőségben, tehát a különféle értékhatárokat ezen támogatás miatt akár át is lehet lépni. Nem számít az, hogy a kárenyhítő alapba mikor és mennyit fizetett a termelő, illetve, hogy a befizetett összegeket költségként elszámolta-e vagy sem.

Közös őstermelői igazolvány


A bevételek minél jobb elosztása, illetve a természetes mozgások (pl. elhalálozás) okán a közös őstermelés elszámolásánál oda kell figyelni. Az alapvető szabályok a következők:
  • ha év közben kilépő tag van, akkor a kilépésig tartó és az azt követő időszakot külön kell kezelni, tehát a kilépésig lévő taglétszámra vetítve a kilépésig befolyt bevételeket és kifizetett költséget fel kell osztani, és az azt követő időszaknál hasonlóan kell eljárni;
  • ha év közben belépő tag van, akkor a belépésig tartó és az azt követő időszakot külön kell kezelni, tehát a belépésig lévő taglétszámra vetítve a belépésig befolyt bevételeket és kifizetett költséget fel kell osztani, és az azt követő időszaknál hasonlóan kell eljárni.

Például egy 2014. január 1-jén 3 fővel induló közös őstermelésből 2014. március 4-én kiválik egy személy, majd 2014. augusztus 6-án 2 fő csatlakozik. Itt tehát három időszak lesz: 2014. január 1. és március 3. között 3 főre, március 4. és augusztus 5. között 2 főre, augusztus 6. és december 31. között 4 főre osztom fel a bevételeket és a költségeket. Természetesen egy termelő összevontan szerepelteti az összes időszak ráeső bevételét, illetve költségét.

Családi gazdaság


A bevételek, költségek felosztása itt kedvezőbb szabályt követ, de azért itt is oda kell figyelni. Az alapvető szabályok a következők:
  • ha év közben kilépő tag van, akkor a kilépésig tartó és az azt követő időszakot külön kell kezelni, tehát a kilépésig lévő taglétszámra vetítve a kilépésig befolyt bevételeket és kifizetett költséget fel kell osztani, és az azt követő időszaknál hasonlóan kell eljárni;
  • ha év közben belépő tag van, akkor az év végén meglévő taglétszámra mindazon időszak bevétele és költsége felosztható, amíg kilépés nem volt.
Például egy 2014. január 1-jén 3 fővel induló családi gazdaságból 2014. március 4-én kiválik egy személy, majd 2014. augusztus 6-án 2 fő csatlakozik. Itt két időszak lesz: 2014. január 1. és március 3. között 3 főre, március 4. és december 31. között 4 főre osztom fel a bevételeket és a költségeket.

2015. évben kapott, de a 2014. évre beszámító bevételek


Előfordulhat, hogy az őstermelő 2015. év március 20-ig nem érvényesítette a betétlapját vagy 2014. december 31-ig nem cserélte le a régi típusú igazolványát. Egy kisegítő szabály szerint, ha az őstermelői tevékenység megszűnik (ideértjük azt is, ha csak ideiglenesen), akkor a 2014. évben leadott termény 2015. évi kifizetése egészen addig a 2014. évi bevételek közé számít, amíg a 2014. évi szja-bevallást be nem adja a termelő. Furcsa helyzet: ha folytonos maradt volna az őstermelése, akkor a 2015. évi bevételek közé kellene ezeket a bevételeket számítani.

Töltsd le

Ingyenes bemutató számunkat

Lapozz bele az eddig megjelent írásokba!

Korábban megjelent cikkekből most egy ízelítő pdf-et állítottunk össze, és elneveztük Irányadó próbaszámnak. A kiadványt akkor is érdemes letöltened, ha már Irányadó előfizető vagy, hiszen a lap ebben a formában ezidáig még nem jelent meg.

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!