Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
Az őstermelők személyi jövedelemadója külön tudomány a jövedelemadózásban. Évről évre vannak olyan visszatérő kérdések, melyeket fontos tisztázni ahhoz, hogy a személyi jövedelemadó-bevallással egy ellenőrzés során se legyen gond.
Családi járulékkedvezmény
A családi járulékkedvezményre jogosult őstermelők a járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó-bevallásban akkor is igénybe vehetik, ha
- nincs személyi jövedelemadó-, csak járulékalapjuk (az szja-bevallás sárga figyelmeztetést küld, ne foglalkozzunk vele);
- év közben nem vettek igénybe 1 Ft járulékkedvezményt sem.
Értékcsökkenés egy összegben
A 2014. évben beszerzett tárgyi eszközök egyösszegű értékcsökkenési leírására jogosultak azok a termelők, akik:
- családi gazdálkodók, vagy a családi gazdaság tagjai, vagy
- regisztrált mezőgazdasági termelők.
Fejlesztési célú támogatások elszámolása
A támogatások közül a fejlesztési célú támogatások elszámolása szokott fejtörést okozni. Ide kell sorolni például a szerkezetátalakítási támogatások fejlesztési részét, az erdőtelepítési támogatást, a fiatal agrárgazda támogatását.
A fejlesztési célú támogatások esetén a legfontosabb különbség, hogy
- előre adott támogatások (pl. fiatal agrárgazda) esetén csak úgy lehet elszámolni, hogy az igazolt felhasználáskor bevételként és költségként is figyelembe vesszük a támogatást, tehát szja-, ehoalapot nem fog érinteni, járulékot viszont igen;
- utólag adott támogatások esetén választhatunk, hogy az előbbi módszer szerint vagy az Szja tv. 7. § (1) v) pontja alapján számolunk el, mely szerint az igazolt felhasználáskor bevételként és költségként egyaránt nem vesszük figyelembe a támogatást, tehát szja-, ehoalapot nem fog érinteni, és járulékalapba sem számít bele.
Kárenyhítő alapból kapott támogatás
A kárenyhítő alapból lehívott összegeket a folyósítás évében és teljes egészében az adóköteles bevételek között kell figyelembe venni, méghozzá „normál” bevétel minőségben, tehát a különféle értékhatárokat ezen támogatás miatt akár át is lehet lépni. Nem számít az, hogy a kárenyhítő alapba mikor és mennyit fizetett a termelő, illetve, hogy a befizetett összegeket költségként elszámolta-e vagy sem.
Közös őstermelői igazolvány
A bevételek minél jobb elosztása, illetve a természetes mozgások (pl. elhalálozás) okán a közös őstermelés elszámolásánál oda kell figyelni. Az alapvető szabályok a következők:
- ha év közben kilépő tag van, akkor a kilépésig tartó és az azt követő időszakot külön kell kezelni, tehát a kilépésig lévő taglétszámra vetítve a kilépésig befolyt bevételeket és kifizetett költséget fel kell osztani, és az azt követő időszaknál hasonlóan kell eljárni;
- ha év közben belépő tag van, akkor a belépésig tartó és az azt követő időszakot külön kell kezelni, tehát a belépésig lévő taglétszámra vetítve a belépésig befolyt bevételeket és kifizetett költséget fel kell osztani, és az azt követő időszaknál hasonlóan kell eljárni.
Például egy 2014. január 1-jén 3 fővel induló közös őstermelésből 2014. március 4-én kiválik egy személy, majd 2014. augusztus 6-án 2 fő csatlakozik. Itt tehát három időszak lesz: 2014. január 1. és március 3. között 3 főre, március 4. és augusztus 5. között 2 főre, augusztus 6. és december 31. között 4 főre osztom fel a bevételeket és a költségeket. Természetesen egy termelő összevontan szerepelteti az összes időszak ráeső bevételét, illetve költségét.
Családi gazdaság
A bevételek, költségek felosztása itt kedvezőbb szabályt követ, de azért itt is oda kell figyelni. Az alapvető szabályok a következők:
- ha év közben kilépő tag van, akkor a kilépésig tartó és az azt követő időszakot külön kell kezelni, tehát a kilépésig lévő taglétszámra vetítve a kilépésig befolyt bevételeket és kifizetett költséget fel kell osztani, és az azt követő időszaknál hasonlóan kell eljárni;
- ha év közben belépő tag van, akkor az év végén meglévő taglétszámra mindazon időszak bevétele és költsége felosztható, amíg kilépés nem volt.
2015. évben kapott, de a 2014. évre beszámító bevételek
Előfordulhat, hogy az őstermelő 2015. év március 20-ig nem érvényesítette a betétlapját vagy 2014. december 31-ig nem cserélte le a régi típusú igazolványát. Egy kisegítő szabály szerint, ha az őstermelői tevékenység megszűnik (ideértjük azt is, ha csak ideiglenesen), akkor a 2014. évben leadott termény 2015. évi kifizetése egészen addig a 2014. évi bevételek közé számít, amíg a 2014. évi szja-bevallást be nem adja a termelő. Furcsa helyzet: ha folytonos maradt volna az őstermelése, akkor a 2015. évi bevételek közé kellene ezeket a bevételeket számítani.