Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
A munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében 2017. július 1-jétől egy új típusú szövetkezet alapítását engedi meg a szövetkezetről szóló törvény, ez pedig a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet kategóriája.
Az alakulás
A tagoknak 90%-ban öregségi nyugdíjasnak (ideértve a nők 40 éves szolgáltatási ideje alapján megállapított nyugdíjával rendelkező személyt) vagy átmeneti bányászjáradékban részesülőnek kell lennie (a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban részesülők tagsága még egyelőre csak tervbe van véve). Nem tekinthető öregségi nyugdíjasnak továbbá a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásban részesülő személy.
A szövetkezetnek csak magánszemély tagjai lehetnek, viszont köteles minden tag személyes közreműködést vállalni, passzív tagság nem lehet, még a nem nyugdíjas tagnak sem. Természetesen, ha a közreműködés azért nem valósul meg teljes egészében, mert beteg a tag, az még nem jelenti automatikusan a kizárását a tagságból.
Külső szolgáltatóhelyen is dolgozhatnak, azaz nem kell, hogy saját telephelyen végezzék a szolgáltatást. Lehetőség van arra is, hogy az öregségi nyugdíjjal rendelkező személy a munkaviszonyát felváltva szövetkezeti keretek között számlázza be a munkáját. Az sem tiltott, hogy a szövetkezet egyidejűleg több helyen végezzen munkát. A szabályozás nagyon nyitott, nem kell attól félni, hogy akár az adóhatóság a szövetkezeti munkavégzést munkaviszonnyá minősíti át.
Persze hátránya is van. A munkaviszony adta biztonság egy ilyen esetben elvész, ezt mindenképpen mérlegelni kell.
A nyugdíjas-szövetkezet nevében szerepelnie kell a „közérdekű nyugdíjas-szövetkezet” elnevezésnek. Ennek szerepe áfa szempontjából fontos.
Az adózási szabályok egyértelműen a szövetkezetek mellett szólnak.
Áfa
A szabályozás egyszerű, a 2018. január 1-jei vagy azt követő teljesítési időponttal kiállított, nyugdíjas-szövetkezet által kiállított számla fordítottan adózik, függetlenül attól, hogy mi a szolgáltatás tárgya.
Fordított adózású számlát persze csak akkor lehet kiállítani, ha az áfa átterhelhető a vevőre. Ezt a szabályt már jól ismerjük.
Arra kell még figyelni, ha folyamatos teljesítésű az ügylet, akkor a 2017. évben teljesített, de 2018. teljesítési időponttal kiállított számlákra már a fordított adózást kell alkalmazni.
Érdemes ellenőrizni, hogy a számlán hogyan szerepel az eladó. Azaz, hogy a nevében benne van-e a „közérdekű nyugdíjas-szövetkezet” elnevezés, ugyanis ennek hiányában nem biztos, hogy nyugdíjas-szövetkezettől kapta a számlát, azaz nem biztos, hogy a fordított adózás alkalmazása helyes volt.
De fordítva is igaz: ha közérdekű nyugdíjas-szövetkezettől egyenes adós számlát kap valaki, akkor jogosulatlanul helyezi ezt az áfaösszeget levonásba.
Társasági adó
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek is alanyai a társasági adónak. A társasági adót az iskolaszövetkezetekkel azonosan állapítják meg, azaz a jóváhagyott osztalék, jegyzett tőke leszállítása képez tao-alapot.
A jövedelem-nyereség minimum szabályait nem kell alkalmazniuk.
Egyebekben nem különös az elbírálásuk, azaz, ha a vállalt munkák bevételét a tagok közötti személyes közreműködés ellenértékeként folyamatosan felosztják, akkor nem lesz társasági adó. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy ha minden szabad pénz felosztásra kerül, akkor az a személyi jövedelemadó szempontjából nem biztos, hogy előnyös lesz.
Személyi jövedelemadó, járulékok, szociális hozzájárulási adó
Az említett adónemeket illetően a szociális szövetkezetekkel közel azonos szabályozással találkozunk, a vonatkozó szabályok összefoglalásaképpen tekintsük az alábbi táblázatot, melyben kizárólag a nyugdíjas tagok részére történő juttatások szerepelnek.
Juttatás jogcíme | Szja | Nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, eho, szocho, szakképzési hozzájárulás |
Élelmiszer | Adómentes, felső határ nélkül | Nincs |
Szövetkezet által termelt termék | Adómentes, minimálbérig* | Nincs |
Fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány | Minimálbér 25%-áig adómentes* | Nincs |
Pénz | 15% szja | Nincs |
Közösségi alapból visszaosztott élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány | Adómentes, minimálbérig | Nincs |
*A szövetkezet által termelt termék és a fogyasztásra jogosító utalvány a táblázatban szereplő kedvező elbírálásban csak akkor részesül, ha a két juttatás együttes összege nem lépi át a minimálbér összegét.
Jól látható az is, hogy semmiféle járulékfizetési kötelezettség nem terheli a különféle juttatásokat, ennek megfelelően semmiféle ellátás nem párosul hozzá. Ezek a tagok nem minősülnek biztosítottnak, ugyanakkor a szövetkezet bejelentési kötelezettség terheli, melyet a 18T1045NY nyomtatványon (telefonos bejelentés esetén: 18T1045TEL) kell teljesíteni.
Nem nyugdíjas tagok járulékai
A nem nyugdíjas tagokra a normál szabályok vonatkoznak, azaz személyes közreműködés esetén normál biztosítottak, az előbbi kedvezmények egyikében sem részesülnek.
Példa
A leginkább kézenfekvő megoldás tehát az, hogy a minimálbér 25%-áig utalványt ad a szövetkezet, a többit pedig pénzben fizeti ki. (Bár csábító még az élelmiszer adómentes juttatása is.) Nézzük meg, hogy 200 000 Ft-os munkabér/díjazás mellett milyen kötelezettségek terhelik a juttatást szövetkezet tagjaként, illetve munkaviszony esetében.
Munkavállaló | Nyugdíjas-szövetkezet tagja | |
Személyi jövedelemadó | 30 000 Ft | 24 825 Ft (az utalványra eső részt nem terheli) |
Nyugdíjjárulék | 20 000 Ft | 0 Ft |
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék | 17 000 Ft | 0 Ft |
Nettó összeg | 133 000 Ft | 175 175 Ft |
Kifizetőt terhelő szocho | 39 000 Ft | 0 Ft |
Kifizetőt terhelő szakképzési hj. | 3 000 Ft | 0 Ft |
Kifizetőt terhelő eü. szolg. járulék | 0 Ft | 0 Ft |
Kifizető összes „bérköltsége” | 242 000 Ft | 200 000 Ft |
A számpéldából is jól látszik, hogy ugyanakkora bruttó díjazás mellett a kifizető költsége kisebb és a nyugdíjasnál maradó nettó jövedelem is magasabb lesz.
Összefoglalás
Összefoglalva kijelenthető, hogy ez az új szövetkezeti forma kétségtelenül – szinte érthetetlenül – több előnyt is kínál. Amit alaposan mérlegelni kell, hogy milyen módon kompenzálja a foglalkoztató a munkaviszony tagi munkavégzésre való váltásából adódó, munkavállalót érintő hátrányokat.