Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
A tárgyieszköz-eladás a számvitelben egyéb bevétel és ráfordítás. A probléma a taóban jöhet, ha az eszköz korábban fejlesztési tartalékból vásárolt eszköz. Nézzük az eseményeket sorban.
Fejlesztési tartalék képzése
Könyvelési tétele:
T 413. Eredménytartalék – K 414. Fejlesztési tartalék
Az adózás előtti eredményre nincs hatása, viszont az adóalapban csökkenthető tételként lehet figyelembe venni az 50%-os korlátot is figyelembe véve.
Tárgyi eszköz beszerzése, értékcsökkenése
Az eszközbeszerzés könyvelése semmiben nem tér el az iskolában megszokott rendtől. Beruházásként könyveljük, aktiváljuk, és elkezdjük elszámolni az értékcsökkenést.
Ezzel egy időben feloldhatjuk a képzett fejlesztési tartalékot: T 414. Fejlesztési tartalék – K 413. Eredménytartalék
Ennek az eseménynek nincs hatása a társasági adóra, hiszen:
- a beszerzés és a fejlesztési tartalék feloldása kizárólag az 1-4. számlaosztályokat érinti;
- az értékcsökkenés csökkenti az adózás előtti eredményt, de azzal adóalapot kell emelni, és a taóban a fejlesztési tartalék miatt nem lehet csökkenteni. (100%-os fejlesztési tartalék esetében).
Tárgyi eszköz értékesítése
Itt kezdődhetnek az izgalmak. Természetesen az értékesítés pillanatáig ki kell számolni az időarányos terv szerinti értékcsökkenést. Ekkor alakul ki az értékesítéskori nyilvántartási érték.
Ekkor jön az értékesítés könyvelése:
T 86. Egyéb ráfordítás – K 1. Tárgyi eszközök bruttó értéke
T 1. Tárgyi eszközök écs. – K 86. Egyéb ráfordítás
T 38. Pénzeszközök – 96. Egyéb bevételek
Jól látjuk, hogy ennek már van hatása az adózás előtti eredményre. Ráfordításként elszámoltuk a könyv szerinti értéket, míg bevételként az eladási árat, így ezzel az ügylet számvitelileg nyereséget vagy veszteséget eredményez.
Az értékesített tárgyi eszközök kapcsán minden esetben meg kell emelni a társasági adó alapját a ráfordításként elszámolt számviteli könyv szerinti értékkel, függetlenül attól, hogy fejlesztési tartalékos eszközről van szó vagy nem.
A különbség itt jön. Az adózás előtti eredmény terhére csak a tao szerinti nyilvántartási érték számolható el, ami egy fejlesztési tartalék terhére vásárolt eszköz esetében már a kezdetben is nulla.
Abban az esetben, ha az eszköz beszerzésekor a fejlesztési tartalék kerete kisebb, mint az eszköz bekerülési értéke, akkor a fejlesztési tartalék feletti részig lehet adóalapot csökkenteni, de a végén már itt is elfogy a lehetőség. Például egy 10 milliós eszköz beszerzésére 5 millió fejlesztési tartalékot oldunk fel, akkor a használati idő feléig lehet a tao szerinti écs-csel adóalapot csökkenteni, a használati idő másik felében viszont egyáltalán nem.
Ha az értékesítés közben jön, akkor már csak az a kérdés, hogy van-e még tao szerint csökkentési lehetőség vagy nincs.