Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
A mérlegkészítés hajrájában még egy téma, amivel szerencsére nem mindennap kell foglalkozni. Az adóhatósági ellenőrzések időszaka, a jegyzőkönyvek, illetve határozatok dátuma igen sokféle lehet. Nézzük végig, hogy mikor és melyikkel kell a mérlegben foglalkozni.
A fordulónapig jogerőre emelkedik
Abban az esetben, ha egy adóhatósági ellenőrzés a fordulónapig teljesen lezárul, azaz a jegyzőkönyv jogerőre emelkedik, akkor a jegyzőkönyvben foglalt következményeket kötelezettségként kell kimutatni a mérlegben. Ez már végleges, csak a pénzügyi teljesítésre vár, így az elhatárolások közé semmilyen jogcímen nem tudjuk tenni.
Ezt nem változtatja meg az a tény sem, ha a jogerőre emelkedett határozat ellen pert kezdeményezünk, mert a jogerős határozatban levő megállapításokat ekkor is rendezni kell.
Természetesen előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy ez még a fordulónap előtt lezárul, maga az ellenőrzés – és így a bírságok sem – nem a tárgyévre vonatkozik.
A bírságok és jogkövetkezmények viszont mindenképpen a tárgyévi eredmény terhére kerülnek elszámolásra, tehát itt még csak nem is a számviteli jelentős vagy nem jelentős hibahatást kell vizsgálni. A bírságot most kaptuk, azt most kell beállítani a beszámolóba.
A mérlegkészítésig jogerőre emelkedik abban az esetben, ha az ellenőrzés fizikailag lezárult, és nemcsak a jegyzőkönyvet, hanem már a határozatot is elkészítette az adóhatóság a tárgyévben, de az csak a fordulónapot követően emelkedik jogerőre, akkor a fordulónapon még nem beszélhetünk kötelezettségről. Ha a határozat a mérlegkészítésig jogerőre emelkedik, akkor kétségtelen, hogy az ellenőrzés kapcsán megállapított jogkövetkezmények a tárgyév ráfordításaként elszámolandók.
Ha év végén nem kötelezettség, akkor viszont marad az időbeli elhatárolás. Könyvelünk egy tárgyévre vonatkozó ráfordítást és egy passzív időbeli elhatárolást.
A mérlegkészítésig nem emelkedik jogerőre
Előfordulhat, hogy bár megszületett a határozat, de az pl. egy fellebbezés miatt nem lesz jogerős. De ha csak jegyzőkönyvünk van az ellenőrzésről, és még nincs meg a határozat, akkor is ez a szituáció.
A közös bennük tehát, hogy az ellenőrzés valamilyen fázisába már elért, de a határozat jogerőre emelkedéséig semmilyen biztosat nem tudunk állítani a végeredményről.
Kezdjük azzal, hogy mi az, ami biztosan nem lehet a mérlegben:
– nem lehet kötelezettség, hiszen még nem tartozunk az adóhatóságnak,
– nem lehet elhatárolás, mert a mérlegkészítésig rendelkezésre álló információk sem biztosan megtörtént, tényszerű adatokon alapulnak.
Marad a várható kötelezettség. Ez pedig a céltartalék esete. Maga az ellenőrzés még folyamatban van, de az ezzel kapcsolatos esedékesség még bizonytalan.
Az értéke miatt viszont már mérlegelni kell a körülményeket. Természetesen semmilyen céltartalékot nem fogunk képezni, ha a jegyzőkönyv nem tartalmaz megállapításokat. Ha a jegyzőkönyv vagy a határozat olyan megállapításokat tartalmaz, amikkel nem értünk egyet, tehát mindenképpen kifogásolni fogjuk, akkor sem indokolt a céltartalék, hiszen meggyőződésünk szerint nincs és nem is lesz kötelezettségünk.
Ha vannak elemei a jegyzőkönyvnek vagy határozatnak, amelyeket elfogadunk, és várhatóan meg is fogják állapítani, akkor erre az összegre képezzünk céltartalékot.
A céltartalék képzése a számvitelben egyéb ráfordítás, s ne felejtsük el, hogy a társasági adó alapját ezzel is meg kell emelni.
Az ellenőrzés még csak folyamatban van
Talán az előzőekből már kiderült, hogy itt még nehezebb dolgunk lesz. Még se határozat, se jegyzőkönyv nincs a kezünkben, és nem is tudjuk, hogy egyáltalán meg fognak-e állapítani valamilyen mulasztást.
Itt tehát kijelenthetném, hogy a beszámolóban semmilyen teendőnk nincs, mégis azt az egy esetet érdemes megvizsgálni, ha már az ellenőrzésnek ebben a fázisában tudjuk, hogy lesz valami probléma, akkor képezzünk valami ennek megfelelő összegű céltartalékot.
Amikor végképp ne tegyünk semmit
A végére csak egy történetet szeretnék elmesélni. Évekkel ezelőtt az egyik cégemnél folyt a könyvvizsgálat, amely természetesen egy kérdőív kapcsán kiterjedt arra is, hogy volt-e, illetve van-e a cégnél adóhatósági ellenőrzés.
Válaszoltuk, hogy jelenleg nincs, és az elmúlt években sem volt vizsgálat. Azt kérte a könyvvizsgáló, hogy képezzünk céltartalékot várható kötelezettségre, mert az adóhatósági ellenőrzés hiánya nem jelenti azt, hogy minden rendben. És majd amikor kijönnek, és megállapítják a mulasztást, akkor az óvatosság elvének megfelelően mondhatjuk, hogy mi már készültünk rá.
Én egy kicsit furcsállottam a dolgot, mert véleményem szerint a cégnél minden rendben volt, és nyugodt lelkiismerettel vártuk az ellenőrt, azaz semmilyen bírságra nem számítottunk.
Egy kicsit ment még ezen a „vita”, hogy képezzünk vagy ne képezzünk céltartalékot, de végül elfogadták a döntésünket, és nem lett céltartalékként kimutatva semmi.
A sors minket igazolt. A következő évben 3 évre átfogó adóellenőrzést kaptunk, melyben az adóhatóság mindent rendben talált.
Véleményem szerint tehát, ha még nincs folyamatban az ellenőrzés, akkor nemcsak a kötelezettség esedékessége bizonytalan, hanem maga a kötelezettség is. Ekkor pedig nem kell céltartalékot képezni.
