Dátum: 2016. 08. 05.


Mire kell figyelni, amikor a munkavállaló vagy cég tagja a munkáltatójától, illetve a saját cégétől tárgyi eszközt vásárol? Természetesen fókuszban a piaci érék, illetve annak szerepe áfában, szja-ban, illetve társasági adóban.

Egy mindennapos ügylet

Mindennapos eseménynek számít, amikor egy gazdasági társaság a saját – jellemzően valamilyen okból feleslegessé vált – eszközeit a munkavállalók vagy a cég tagjai részére értékesíti. Az egyszerű logika azt diktálná, ha a magánszemély vásárol bármit is, akkor jövedelme nem keletkezhet, mivel pénzt ad ki.

Érdemes ezt a cikket azzal a szemmel is olvasni, hogy ha valaki mondjuk egy végelszámolás előtt akarja az eszközöket kivenni a cégből, hogy a megszűnéskor már a lehető legkevesebb vagyonelem kerüljön a vagyonfelosztási javaslatba.
Vagy mert így tudnak a tagok egyszerűbben elszámolni a meglévő vagyonnal a tulajdoni hányaduknak megfelelően.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó egyik főszabálya, hogy bármilyen formában megszerzett bevétel adóköteles. Ehhez képest sok részletszabály tisztázza, hogy mely esetben nem érvényesül ez a szabály. Az egyik ilyen különleges rendelkezés szerint a bevételnek az a része nem adóköteles, melyet a magánszemély megtérít.

Egészen pontosan az szja-törvény 7. § (1) bek. c) pontja szerint „a kapott vagyoni érték ingyenes vagy kedvezményes használata révén a magánszemély által megszerzett vagyoni érték (igénybe vett szolgáltatás) azonban – hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevételének minősül, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni”.

Ha a bevétel nem pénz, akkor a szerzett vagyoni érték szokásos piaci árából kell kiindulni, és ahhoz képest kell megnézni, hogy abból mennyit térít meg a magánszemély. Ha kevesebbet, akkor a különbözet adóköteles jövedelemnek számít, melyet fő szabály szerint a felek közötti jogviszony alapján kell adóztatni.

Céges autó eladása

Vegyük azt az egyszerű esetet, hogy egy gazdasági társaság a használt személygépkocsiját 1,5 millió forintért értékesíti az egyik munkavállalójának.

Az autó szokásos piaci értékének megállapítása nem könnyű feladat, járművek esetén célszerű megoldás lehet az eurotax ár, vagy mondjuk három hirdetés (dokumentálva!) átlagára is jó kiindulópont lehet. Megállapítást nyer, hogy az autó szokásos piaci ára 2,5 millió forint, azaz 1 millió forint jövedelemmel kell számolni.

Kapásból mondhatnánk, hogy az 1 millió forint adóköteles jövedelem munkabér. Itt azért érdemes a vonatkozó szabályt alaposabban elemezni: „említett személyek és más személy között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni”.
Tehát a jogviszonyon kívül a szerzés körülményeire is figyelemmel kell lenni, azaz, ha a munkavállaló bérezése arányban van a munkájával (például műszakvezetőként nem minimálbért kap), akkor a jogviszony alapján történő adóztatást átléphetjük. Azért ez sem egy egyszerű feladat. Mert vajon hány tag dolgozik a saját cégében piaci értékű fizetésért?

Azért mégis tételezzük fel, hogy nem a jogviszony szerint adózunk, így marad az egyéb összevonás alá eső jövedelem. 1 millió forint jövedelem után 15% személyi jövedelemadó megfizetésére köteles a magánszemély (mivel a munkáltató azt levonni nem tudja) negyedévet követően hónap 12-ig, továbbá a munkáltató 27% egészségügyi hozzájárulást köteles megfizetni az értékesítést követő hónap 12-ig. Elég rosszul hangzik…

Általános forgalmi adó

Kérdés lehet, hogy az általános forgalmi adó mennyiben zavar bele a történetbe. Ha nem adómentes az értékesítés, akkor a szokásos piaci árnál kalkulálni kell az áfát is, hiszen az is az eladási ár része (a magánszemély pedig nagy valószínűséggel nem vonhatja le az adót).

Annyi lehet itt a könnyebbség, hogy ha a cég a személygépkocsi beszerzésekor nem vonta le az áfát, akkor az értékesítés mentes az adó alól. Ugyanez van abban az esetben is, ha a beszerzéskor nem kellett áfát fizetni, de ha lett volna áfa, akkor sem lehetett volna levonni. Szóval a személygépkocsi értékesítésekor a legtöbbször áfamentes értékesítéssel találkozhatunk.
Persze a tulajdonosok nemcsak autókat vehetnek meg a cégtől, hanem egyéb eszközöket: számítógépet, nyomtatót, fényképezőt stb.

Illeték

Ingatlan és gépjármű esetén nem feledkezhetünk meg az illetékről. Ha nem jelképes összegű az ellenérték, akkor visszterhes vagyonátruházási illetékkel kell számolni. Ingatlan esetén nem az eladási ár, hanem a forgalmi érték után kell a 4%-os illetéket megfizetni.

Az a mentesítés, mely szerint, ha szja-t, ehót vagy szochót kell fizetni a vagyonszerzésre tekintettel, akkor nincs illeték, csak az ajándékozási illeték alól ad felmentést. Egyéb, a visszterhes vagyonátruházási illetékben megtalálható kedvezményekkel természetesen lehet élni.

Társasági adó

A társasági adót sem árt végiggondolni. A társasági adóban elismert költség a munkavállaló, az ügyvezető részére juttatott személyi jellegű egyéb kifizetés és annak közterhei.

Ha egy eszközt annak piaci áránál olcsóbban adunk, akkor a fentiekben részletezett jövedelem nem jelenik meg személyjellegű kifizetésként, tehát ezt a jogcímet nem használhatjuk. Marad a Tao tv. 8. § (1) d) pontjának ama szabálya, mely szerint az értékesítést a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez mérten kell értékelni. Véleményem szerint egy feleslegessé vált eszköz nem jelképes áron történő értékesítése nem jelenti azt, hogy az eszköz kivezetésével kapcsolatosan ráfordításként elszámolt összeg egy részét vagy egészét növelő tételként kellene elszámolni, tehát elismert költségnek tekinthető az eladót terhelő közterheket is ideértve.