Dátum: 2015. 10. 07.


Az uniós csatlakozásunk óta már sok-sok év eltelt, és már teljes biztonsággal ismerjük fel a közösségi adószámokat. Ezeknél az ügyleteknél az áfabevallásban is és az összesítő nyilatkozatban is megszokott helyen találjuk az érintett sorokat. Van azonban néhány speciális, az átlagostól eltérő eset. Ezekből szemezgetünk.

Hárombetűs országkód

Kezdjük a legegyszerűbbel. A közösségi adószám jellemzően két betűből, és utána számok vagy számok és betűk kombinációjából áll. A nyomtatványon az országkódnak egyébként két karakter áll rendelkezésre.
Van azonban néhány ország, ahol az országkód is három karakter. Nem kell megijedni, mert ha az országkódhoz beírjuk az első két betűt, akkor a harmadik betű a számok elé kerül. Ennél a kombinációnál pedig nem tiltott karakter a betű, tehát simán elfogadja az A60-as nyomtatvány is.

Ilyen például Ausztria, ahol így kell a közösségi adószámot felírni:
AT_U12345678

Egyébként csak érdekességképpen van olyan ország, ahol a számok közé ékelődik betű. Ezért sem lehet tiltott karakter a betű. Ilyen például Hollandia, ahol így néz ki egy közösségi adószám:
NL_123456789B99

EU kezdetű közösségi adószám

Előfordulhat, hogy egy közösség területén kívülről származó partnerünk szolgáltatását EU kezdetű közösségi adószámmal számlázza le. Mi lehet ez? Közösségi szolgáltatás vagy importszolgáltatás?

A terület, amiről szó van, az az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esete, ahol valójában nincsenek határok. Például egy szoftvervásárlás (amikor le lehet azt tölteni az internetről) vagy egy tárhely rendelkezésre bocsátása esetén könnyen vásárolhatunk akár egy Amerikában bejegyzett cégtől is.

Ha nem adóalany az elektronikus szolgáltatás igénybe vevője, és ez a harmadik országbeli cég nem jelentkezik be adóalanynak, akkor az EU-n belül senki nem fizet adót a szolgáltatás után. Ezért olcsóbban tudják kínálni a szolgáltatásaikat, mint közösségi versenytársaik. Ezért a törvény előírja számukra, hogy ha az EU-n belül nem adóalanynak is nyújtanak szolgáltatást, akkor jelentkezzenek be bármely EU-tagállamba, és kérjenek egy EU kezdetű adószámot.


Persze kérdés, hogy nekünk mint számlabefogadónak mit kell kezdenünk ezzel a közösségi adószámmal, ha adóalanyként fogadjuk be a számlát. Valójában semmit. Az EU kezdetű adószámát csak a nem adóalanyok felé történő értékesítése miatt váltotta ki, a szolgáltatást továbbra is harmadik országból nyújtja. Talán az adóalanyok felé történő számlázásnál fel sem kellett volna azt tüntetni.

Így, ha adóalanyként fogadjuk be a számlát, akkor ez egy harmadik országból igénybe vett szolgáltatás lesz, tehát:

• a 65-ös bevallás 27. sorában meg kell utána a 27% adót fizetni, és természetesen, ha adóköteles célra veszik igénybe a szolgáltatást, akkor rögtön levonásba is lehet helyezni a bevallás 67. sorában;
• az A60-as összesítő nyilatkozatot nem kell beadni.

Harmadik országból érkező, de unióban vámolt áru behozatala

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a harmadik országból érkező árut nem abban az országban vámolják le, ami a célállomás, hanem másik uniós országban. És ezzel gyakorlatilag az Európai Uniót mint „egységet” tekintve „belföldiesítve” lett az áru. Amikor viszont az egyik tagállamból a másik tagállamba, azaz a célországába utazik az áru, akkor egy közösségi beszerzés történik. A vámolás országa mint egyik tagállam a feladó, és a célország mint másik tagállam a vevő.
Ez tehát egy közösségi beszerzés.
De hogyan kell ezt az összesítő nyilatkozatban feltüntetni, ha az igazi eladó harmadik országbeli, tehát nincs közösségi adószáma? A vámolás országában pedig valójában nincs vevő meg eladó?

Tételezzük fel, hogy egy magyar cég Kínából importál terméket. A megrendelt termék rendeltetési helye Magyarország, de a terméket a magyar cég Szlovéniában, egészen pontosan Koperben vámkezelteti. A vámkezeléssel pénzügyi képviselőt bíz meg, így ebben az esetben az ennek a magyar cégnek nem kell szlovén adószámot kiváltania, mert minden adót (áfa, vám) a képviselő rendezi a szlovén adóhatóság felé.

Miután a szlovén pénzügyi képviselő szabadforgalomba helyezte az árut, a terméken egy közösségen belüli mozgatást végeznek.

Nézzük, hogy néz ki ez a bevallásokban.

A magyar cég a saját áfabevallásában és összesítő nyilatkozatában áfa szempontjából a termékre irányadó adókulccsal adózó közösségen belüli termékbeszerzés címén fizetendő adót vall be, melyet egyúttal azonnal levonásba is helyez.
Ennek helye a bevallásban 27%-os áfás termék esetén a 14. sor, illetve a 69. sor.

Természetesen ezekhez a sorokhoz hozzátapad az összesítő nyilatkozat is, hiszen ha nincs meg a számszaki egyezőség, később hibaüzenetet kapunk. A közösségi beszerzést a 60-as összesítőben úgy kell szerepeltetni, hogy az eladó az adószám rovatban a szlovén képviselő által használt közösségi adószámot tünteti fel. Amennyiben ez nem ismert vagy valamilyen ok miatt nincs, akkor az országjelzésnél a szabadforgalomba helyezés országát kell választani, a következő cellába pedig 1-est kell írni. Ez a koperi vámolás esetén SI 1.