Mentőöv katásoknak

Dátum: 2020. 04. 12.

A vészhelyzetre való tekintettel a vállalkozások számára megjelent néhány adókedvezmény, illetve mentesítés. A rekordrövid idő alatt készült rendeletben nem könnyű eligazodni, a vállalkozók oldaláról tapasztalt „igazságtalanság” meg nem is magyarázható. Nézzük, milyen segítséget kaptak a katások.

Jogszabályi háttér


Nézzünk egy kis kronológiát az elmúlt bő egy hónapról.
  1. Március 11-én kihirdették az országban a vészhelyzetet.
  2. A miniszterelnök gazdasági mentőcsomagot jelentett be, mely a 47-es Magyar Közlönyben a 47/2020-as kormányrendeletben olvasható. Itt még sok részletszabály nincs, azt egy későbbi kormányrendeletben fogják szabályozni.
  3. Március 23-án, az 51-es Magyar Közlönyben jelent meg a 61/2020-as kormányrendelet, mely az előbbihez képest szélesebb körben ad katamentességet, illetve a jogosultsághoz további részletszabályokat tartalmaz.

A kormányrendelet alapján külön kell foglalkozni a katás adózást választó adóalanyokkal, illetve a nem katás vállalkozásokkal. Most nézzük, hogy mit kaptak a katások.

Tevékenységi kör


Nem minden katás kapott mentességet, hanem csak a kormányrendeletben felsorolt tevékenységet folytató vállalkozások.
A kormányrendeletben a felsorolásban én nem találtam meg a logikát. Sem TEÁOR-számra, sem abc-ben nincsenek a tevékenységek. Ez egy kicsit nehezíti a keresést, így én most egy másik sorrendet alkalmazok. Ez a lista a sorrendtől eltekintve természetesen a rendelettel egyező.

Humán ellátások területén:

  • Egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690)
  • Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604)
  • Szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622)
  • Fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623)
  • Fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610)
  • Általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621)
  • Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810)


Sport, képzés területén:

  • Sport-, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551)
  • Egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319)
  • Testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313)

Idegenforgalom területén:

  • Szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)
  • Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520)
  • Egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629)
  • Egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590)

Építőipar területén:

  • Festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334)
  • Villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321)
  • Épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332)
  • Tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391)
  • Padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333)
  • Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322)

Egyéb szolgáltatások:

  • Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602)
  • Előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001)
  • Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002)
  • Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230)
  • Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 9200)
  • Taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932)

Tevékenység folytatása


Az egyik legnehezebb szakmai kérdés, hogy miként kell értelmezni a rendelet azon mondatát:

„A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely (…) tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató), 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól.”

Vajon mit értünk ebben az összefüggésben a „tevékenység folytatásának”?
Azt biztos nem, hogy a későbbiekben is kell, hogy legyen belőle árbevétel. Tehát ha egy fodrászat bezárt, a mentesség megilleti. Az csak a magyar nyelv sajátossága, hogy a „folytatásnak” több értelme van.
Azt tudjuk, hogy a mentesség azt a vállalkozót illeti meg, aki:
  • februárban már katás volt,
  • februárban már az érintett tevékenységet folytatta.

Aki tehát februárban jelentette be, hogy át szeretne lépni, és márciustól lett kataalany, annak nincs mentesség. Aki a tevékenységét márciusban vette fel, annak sincs mentesség.

De akkor még mindig ott a nagy kérdés: „Februárban már katás voltam, de nem ebből van a legtöbb árbevételem, akkor jár a mentesség?”

A katások esetében nem feltétel a főtevékenység, sőt még a nem katások körében megfogalmazott 30%-os korlát sem kritérium. Minden katásnak jár a 4 hónapra a mentesség, aki a fenti felsorolás szerint bármelyikben érintett.
Ez még idáig érthető is. Viszont hogyan lehet majd ezt a kedvezményt érvényesíteni?

Bejelentési kötelezettség


A jelenlegi legnagyobb bizonytalanság a mentesítés végrehajtásában van. Már sokan látni vélik a folyószámlájukon a mentesítést, de ez nem az. Ez a tartozások halasztása. Erről mindjárt írok.
A négy hónapra járó mentesítés a tevékenység folytatása alapján jár. A gond ott van, hogy a bejelentett tevékenység és az árbevételt termelő tevékenység között lehet – sőt inkább „van” – különbség.
Azt már tudjuk, hogy nem feltétel a főtevékenység és nincs százalékos korlát. De elég-e az, hogy fel van véve a tevékenységek közé, vagy kell, hogy legyen belőle legalább 1 Ft árbevétel?

Mert a kormányrendelet szerinti tevékenység folytatása szerintem árbevétel-alapú. Az a vállalkozó folytat egy tevékenységet, akinek árbevétele van belőle. Ez viszont azt eredményezné, hogy nekünk (a vállalkozóknak vagy a könyvelőknek) kellene bejelenteni, vagyis kérni a mentességet.
De erre egyelőre nincs semmilyen jel.

A NAV-os tájékoztatások arról szólnak, hogy az adóhatóság a bejelentett tevékenységi körök alapján automatikusan fogja mentesíteni a vállalkozókat, ha bejelentett lista alapján látja a mentesített tevékenységet. Ezzel viszont megint félrecsúszik a szabályozás. Egy fitneszedzőből lett marketingszakember máris megkapta a mentességet. Pedig csak annyi történt, hogy a korábbi tevékenységi körét nem törölte, hanem csak felvette az újat.

Tudom, hogy az „igazságosabb” verzió adminisztrációval jár. De talán mégis így lehetne biztosítani a kormányrendelet előírásait: a tevékenység folytatását.

Tartozás halasztása


Van a kormányrendeletben egy másik segítség is a katásoknak. Fontos, hogy ez már nincs a fenti felsoroláshoz kötve, ezt minden katás vállalkozó megkapja.

A katásoknak a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált adótartozását egyelőre törlik, majd azt egy későbbi időpontban kell megfizetni. A lényeg tehát, hogy ezt nem végleg törlik, hanem csak halasztják. Amikor a veszélyhelyzet megszűnik, akkor a következő negyedévtől, 10 hónapon keresztül, 10 egyenlő részletben kell majd megfizetni.
A fizetési halasztás kizárólag a kata adónemben levő tartozásokat érinti.
Sokan már most látni vélik ezeket a megjegyzéseket a folyószámlán „COVID19 – pótlékmentes részletfizetés” megjegyzéssel.
Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy ez nem a mentesség miatt van. Ezt minden adótartozásos katás megkapja, és később fizetni kell.

Ha például a vállalkozó a február 25-ig esedékes 40%-os adót az adózó megfizette, akkor a rendelet napján nincs adótartozása, így azt neki nem törlik, amiatt nem fog túlfizetése keletkezni. Ehhez a vállalkozóktól persze már ilyen kommentek jöttek, hogy „minek fizettem”… És persze igaza van, de azért ne felejtsük, hogy ez a tavalyi teljesítmény adója, amit megtermeltünk, és egyébként nem törölték volna.

Egy másik kérdéses eset az, amikor a februárra vonatkozó tételes adót március 12-ig kell megfizetni. A rendelet szerint szerintem erre nem vonatkozik a halasztás, mert ennek a tartozásnak az esedékessége nem március 1-je előtti.
Van azonban a NAV weboldalán egy válasz a témában, ami azt írja:
„A Korm. rendelet 1. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása azonban kiterjedhet a február hónapra vonatkozó tételes adó megfizetésének elmaradásából keletkező adótartozásra is, mivel a kötelezettség már március 1-je előtt keletkezett.”

Én továbbra is azt mondom, hogy a februári tételes adóval kapcsolatos kötelezettség március elseje után keletkezik, de ha valaki erre vonatkozóan is kap halasztást, akkor ám legyen…

Ha a vészhelyzetnek június 30-ig vége, akkor a részleteket július 12-től, 10 hónapon keresztül kell megfizetni. Ha a vészhelyzetnek július 1. és szeptember 30. között lesz vége, akkor az első részlet október 12-i dátummal esedékes. A halasztás pótlékmentes.

Ha valaki az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a halasztásra való jogosultságát elveszti,
és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

Egy kicsit előreszaladva az időben látnunk kell azt is, hogy majd lesznek olyan hónapok, amikor az aktuális havi tételes adó mellett a törlesztőrészletet is előírják. Nem elég a törlesztőrészletet kifizetni a pótlékmentességhez, hanem a havi átalányadót is rendezni kell, egyébként a kamatmentes halasztást elvesztjük.

Bevételi korlát


És akkor a végére a bevételi korlát tisztázása, mert ez ügyben is sok álláspont látott napvilágot.

A Kormányrendeletben nincs arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés, hogy a mentesülés csökkentené az éves bevételi értékhatárt.
Bár a Katatörvény valóban megfogalmazza, hogy ha azokra a hónapokra nem lehet bevételi korlátot számítani, amire nincs adófizetési kötelezettség, a jelen helyzetben azonban az adófizetési kötelezettség nem a törvényben levő okok miatt szünetel, hanem a rendelet tekint el annak megfizetésétől.

Ez a mentesülés tehát nem okozza a bevételi értékhatár csökkenését, azaz az érintetteknél továbbra is 12 millió forint az éves bevételi értékhatár abban az esetben, ha az év hátralevő hónapjaiban nincs egyéb ok miatti csökkentés.

Töltsd le

Ingyenes bemutató számunkat

Lapozz bele az eddig megjelent írásokba!

Korábban megjelent cikkekből most egy ízelítő pdf-et állítottunk össze, és elneveztük Irányadó próbaszámnak. A kiadványt akkor is érdemes letöltened, ha már Irányadó előfizető vagy, hiszen a lap ebben a formában ezidáig még nem jelent meg.

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!