Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
A vészhelyzetre való tekintettel a vállalkozások számára megjelent néhány adókedvezmény, illetve mentesítés. A rekordrövid idő alatt készült rendeletben nem könnyű eligazodni, a vállalkozók oldaláról tapasztalt „igazságtalanság” meg nem is magyarázható. Nézzük, milyen segítséget kaptak a katások.
Jogszabályi háttér
Nézzünk egy kis kronológiát az elmúlt bő egy hónapról.
- Március 11-én kihirdették az országban a vészhelyzetet.
- A miniszterelnök gazdasági mentőcsomagot jelentett be, mely a 47-es Magyar Közlönyben a 47/2020-as kormányrendeletben olvasható. Itt még sok részletszabály nincs, azt egy későbbi kormányrendeletben fogják szabályozni.
- Március 23-án, az 51-es Magyar Közlönyben jelent meg a 61/2020-as kormányrendelet, mely az előbbihez képest szélesebb körben ad katamentességet, illetve a jogosultsághoz további részletszabályokat tartalmaz.
A kormányrendelet alapján külön kell foglalkozni a katás adózást választó adóalanyokkal, illetve a nem katás vállalkozásokkal. Most nézzük, hogy mit kaptak a katások.
Tevékenységi kör
Nem minden katás kapott mentességet, hanem csak a kormányrendeletben felsorolt tevékenységet folytató vállalkozások.
A kormányrendeletben a felsorolásban én nem találtam meg a logikát. Sem TEÁOR-számra, sem abc-ben nincsenek a tevékenységek. Ez egy kicsit nehezíti a keresést, így én most egy másik sorrendet alkalmazok. Ez a lista a sorrendtől eltekintve természetesen a rendelettel egyező.
Humán ellátások területén:
- Egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690)
- Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604)
- Szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622)
- Fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623)
- Fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610)
- Általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621)
- Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810)
Sport, képzés területén:
- Sport-, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551)
- Egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319)
- Testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313)
Idegenforgalom területén:
- Szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)
- Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520)
- Egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629)
- Egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590)
Építőipar területén:
- Festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334)
- Villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321)
- Épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332)
- Tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391)
- Padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333)
- Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322)
Egyéb szolgáltatások:
- Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602)
- Előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001)
- Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002)
- Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230)
- Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 9200)
- Taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932)
Tevékenység folytatása
Az egyik legnehezebb szakmai kérdés, hogy miként kell értelmezni a rendelet azon mondatát:
„A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely (…) tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató), 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól.”
Vajon mit értünk ebben az összefüggésben a „tevékenység folytatásának”?
Azt biztos nem, hogy a későbbiekben is kell, hogy legyen belőle árbevétel. Tehát ha egy fodrászat bezárt, a mentesség megilleti. Az csak a magyar nyelv sajátossága, hogy a „folytatásnak” több értelme van.
Azt tudjuk, hogy a mentesség azt a vállalkozót illeti meg, aki:
- februárban már katás volt,
- februárban már az érintett tevékenységet folytatta.
Aki tehát februárban jelentette be, hogy át szeretne lépni, és márciustól lett kataalany, annak nincs mentesség. Aki a tevékenységét márciusban vette fel, annak sincs mentesség.
De akkor még mindig ott a nagy kérdés: „Februárban már katás voltam, de nem ebből van a legtöbb árbevételem, akkor jár a mentesség?”
A katások esetében nem feltétel a főtevékenység, sőt még a nem katások körében megfogalmazott 30%-os korlát sem kritérium. Minden katásnak jár a 4 hónapra a mentesség, aki a fenti felsorolás szerint bármelyikben érintett.
Ez még idáig érthető is. Viszont hogyan lehet majd ezt a kedvezményt érvényesíteni?
Bejelentési kötelezettség
A jelenlegi legnagyobb bizonytalanság a mentesítés végrehajtásában van. Már sokan látni vélik a folyószámlájukon a mentesítést, de ez nem az. Ez a tartozások halasztása. Erről mindjárt írok.
A négy hónapra járó mentesítés a tevékenység folytatása alapján jár. A gond ott van, hogy a bejelentett tevékenység és az árbevételt termelő tevékenység között lehet – sőt inkább „van” – különbség.Azt már tudjuk, hogy nem feltétel a főtevékenység és nincs százalékos korlát. De elég-e az, hogy fel van véve a tevékenységek közé, vagy kell, hogy legyen belőle legalább 1 Ft árbevétel?
Mert a kormányrendelet szerinti tevékenység folytatása szerintem árbevétel-alapú. Az a vállalkozó folytat egy tevékenységet, akinek árbevétele van belőle. Ez viszont azt eredményezné, hogy nekünk (a vállalkozóknak vagy a könyvelőknek) kellene bejelenteni, vagyis kérni a mentességet.
De erre egyelőre nincs semmilyen jel.
A NAV-os tájékoztatások arról szólnak, hogy az adóhatóság a bejelentett tevékenységi körök alapján automatikusan fogja mentesíteni a vállalkozókat, ha bejelentett lista alapján látja a mentesített tevékenységet. Ezzel viszont megint félrecsúszik a szabályozás. Egy fitneszedzőből lett marketingszakember máris megkapta a mentességet. Pedig csak annyi történt, hogy a korábbi tevékenységi körét nem törölte, hanem csak felvette az újat.
Tudom, hogy az „igazságosabb” verzió adminisztrációval jár. De talán mégis így lehetne biztosítani a kormányrendelet előírásait: a tevékenység folytatását.
Tartozás halasztása
Van a kormányrendeletben egy másik segítség is a katásoknak. Fontos, hogy ez már nincs a fenti felsoroláshoz kötve, ezt minden katás vállalkozó megkapja.
A katásoknak a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált adótartozását egyelőre törlik, majd azt egy későbbi időpontban kell megfizetni. A lényeg tehát, hogy ezt nem végleg törlik, hanem csak halasztják. Amikor a veszélyhelyzet megszűnik, akkor a következő negyedévtől, 10 hónapon keresztül, 10 egyenlő részletben kell majd megfizetni.
A fizetési halasztás kizárólag a kata adónemben levő tartozásokat érinti.
Sokan már most látni vélik ezeket a megjegyzéseket a folyószámlán „COVID19 – pótlékmentes részletfizetés” megjegyzéssel.
Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy ez nem a mentesség miatt van. Ezt minden adótartozásos katás megkapja, és később fizetni kell.
Ha például a vállalkozó a február 25-ig esedékes 40%-os adót az adózó megfizette, akkor a rendelet napján nincs adótartozása, így azt neki nem törlik, amiatt nem fog túlfizetése keletkezni. Ehhez a vállalkozóktól persze már ilyen kommentek jöttek, hogy „minek fizettem”… És persze igaza van, de azért ne felejtsük, hogy ez a tavalyi teljesítmény adója, amit megtermeltünk, és egyébként nem törölték volna.
Egy másik kérdéses eset az, amikor a februárra vonatkozó tételes adót március 12-ig kell megfizetni. A rendelet szerint szerintem erre nem vonatkozik a halasztás, mert ennek a tartozásnak az esedékessége nem március 1-je előtti.
Van azonban a NAV weboldalán egy válasz a témában, ami azt írja:
- „A Korm. rendelet 1. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása azonban kiterjedhet a február hónapra vonatkozó tételes adó megfizetésének elmaradásából keletkező adótartozásra is, mivel a kötelezettség már március 1-je előtt keletkezett.”
Ha a vészhelyzetnek június 30-ig vége, akkor a részleteket július 12-től, 10 hónapon keresztül kell megfizetni. Ha a vészhelyzetnek július 1. és szeptember 30. között lesz vége, akkor az első részlet október 12-i dátummal esedékes. A halasztás pótlékmentes.
Ha valaki az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a halasztásra való jogosultságát elveszti,
és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
Egy kicsit előreszaladva az időben látnunk kell azt is, hogy majd lesznek olyan hónapok, amikor az aktuális havi tételes adó mellett a törlesztőrészletet is előírják. Nem elég a törlesztőrészletet kifizetni a pótlékmentességhez, hanem a havi átalányadót is rendezni kell, egyébként a kamatmentes halasztást elvesztjük.
Bevételi korlát
És akkor a végére a bevételi korlát tisztázása, mert ez ügyben is sok álláspont látott napvilágot.
A Kormányrendeletben nincs arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés, hogy a mentesülés csökkentené az éves bevételi értékhatárt.
Bár a Katatörvény valóban megfogalmazza, hogy ha azokra a hónapokra nem lehet bevételi korlátot számítani, amire nincs adófizetési kötelezettség, a jelen helyzetben azonban az adófizetési kötelezettség nem a törvényben levő okok miatt szünetel, hanem a rendelet tekint el annak megfizetésétől.
Ez a mentesülés tehát nem okozza a bevételi értékhatár csökkenését, azaz az érintetteknél továbbra is 12 millió forint az éves bevételi értékhatár abban az esetben, ha az év hátralevő hónapjaiban nincs egyéb ok miatti csökkentés.
