Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

Dátum: 2013. 04. 09.

Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.


Az adók területén nem újdonság, hogy az adminisztráció jegyében zajlanak a módosítások. 2013-tól a számvitelt is elérte ennek a hullámnak a szele. Az új lehetőség – az új adókhoz hasonlóan – választáson alapul, így arra még várni kell, hogy kiderüljön, mennyire tetszik ez a vállalkozóknak.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóA sajátos egyszerűsített éves beszámolót leváltó új beszámolási forma a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Így ezzel 2012-ről lehet utoljára sajátos módon összeállítani a beszámolót. Aki viszont eddig is élt ezzel a lehetőséggel, számára kevesebb újdonságot tartalmaz a 398/2012. (XII. 20.) számú kormányrendelet alatt található új rendszer.
A lényeg, hogy a mikrogazdálkodói beszámoló a kormányrendelet melléklete szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll. Kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést a mikrogazdálkodói beszámolóhoz kapcsolódóan nem kell készíteni.

Kiknek szól?


Igazi áttörést annak jelent a mikrogazdálkodói beszámoló, akik eddig vállalkozási formájuk miatt nem választhatták a sajátos beszámolót. Most ugyanis a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokon kívül a többi – számviteli törvény hatálya alá tartozó – vállalkozó is élhet az egyszerűsítéssel.
Ami továbbra is korlát, az természetesen a vállalkozás nagysága. Nemcsak az egyszerűsített éves beszámolóhoz rögzített feltételeknek kell megfelelni, hanem azon belül is egy kisebb összegben meghatározott értékhatár alatt kell maradni.

Egyszerűsített éves beszámolóját saját választása alapján tehát a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó akkor készítheti a kormányrendelet szabályai szerint, ha két egymást követő üzleti évben a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg a határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

További eltérés az elődjéhez képest, hogy a választás nem végleges, hanem leghamarabb három mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után vissza lehet térni a „normál” beszámolóhoz. Természetesen, ha ezeknek a feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg a vállalkozó, akkor a második üzleti évet követő évtől kell visszatérnie.


Szabályzatok


Most következhetne az a mondat, hogy a választást a számviteli politikában rögzíteni kell, de ebben az esetben nincs ilyen kötelezettség. Ennek oka pedig az, hogy ezek a vállalkozások nem kötelesek számviteli politika készítésére. Ez természetesen együtt jár azzal is, hogy a szabályzat egyes részei sem készülnek el, így nincs pl. pénzkezelési szabályzat, önköltség-számítási szabályzat, leltározási szabályzat sem.

A számviteli törvény 161. §-ában található számlarend-készítési kötelezettség alól is mentesíti a kormányrendelet a vállalkozókat, de ehhez vállalni kell, hogy ennek a kormányrendeletnek a 3. számú mellékletében található számlatükör szerint vezeti a könyveit. Gyakorlott könyvelőként én javaslom, hogy továbbra is készítsük el a számlarendet, illetve tartsuk hatályban a már elkészített és alkalmazott számlatükröt. Ennek oka, hogy a számviteli elszámolásokban is sokkal könnyebben megvalósítható a folytonosság, hiszen egy számlaszám minden évben pontosan ugyanolyan gazdasági eseményeket tartalmaz. Ha a bérek utáni járulékokat eddig a 463-as számlára vagy azok alszámláira könyveltük, akkor nem szívesen térünk át a 476-os számlára. Ráadásul komoly zavart okozhat, ha a különböző ügyfeleknél különböző számlákra kell könyvelni.

A kormányrendelet mindösszesen annyi szabadságot enged, hogy a melléklet szerinti számlákat tovább részletezzük. De nem engedi meg, hogy az adott számlacsoporton belül (ezek a két számjegyű számlák) más struktúrát alkalmazzunk.
Ismét saját gyakorlatomból hozott példa szerint, nálunk az áfaszámlák nem a klasszikus 466, 467 és 468-as számlák, mint ahogyan a kormányrendelet is írja. Mi a 466-os számlát összesítő számlaként használva a 4666, 4667 és 4668-as számlákra könyveljük az áfát. Így külön számítás nélkül a 466-os számla összesített egyenlege azonnal megmutatja az elszámolandó áfa összegét.
Ha tehát választjuk is a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, akkor is megtarthatjuk a saját, jól bevált számlatükröt.

egyszerűsített éves beszámoló

Az újonnan alakuló gazdasági társaságoknál már van lehetőség, hogy kezdetektől a mikrogazdálkodói beszámolót válasszák. Ez azért „különleges”, mert az induló vállalkozások ellenőrzésekor az adóhatóság a „szokásjog” alapján kéri a számviteli politikát. Nekik viszont nincs, és 90 nap után sem lesz.
Azt tanácsolom, ilyenkor mindenképpen jegyzőkönyvezzük, hogy a cég a mikrogazdálkodói beszámolót választotta, és ezért nem rendelkezik számviteli politikával.
Ebben a témában már a Nemzetgazdasági Minisztérium is „megszólalt”, azt hiszem, érdemes idézni ebből:

„Mivel a számviteli törvény bizonylatolásra, leltározásra vonatkozó rendelkezései a mikrogazdálkodóra is kötelezőek, ezért azokat a mikrogazdálkodónak is be kell tartania, azonban rá van bízva, hogy azoknak hogyan felel meg. Ennek egyik módja lehet, ha a mikrogazdálkodó a számára fontos területeken mégis alkot, és hatályba léptet szabályzatokat (ahogyan az a vállalkozók nagy részénél a számviteli törvény által szabályozott területeken kívül is általános gyakorlat), azonban ezek a szabályok csak a mikrogazdálkodó és a szabályzat címzettjei közötti viszonyt szabályozhatják, így harmadik felek az azokban foglaltakat nem kérhetik számon. Ha a mikrogazdálkodó mérete, tevékenységének egyszerűsége megengedi, nincs annak sem akadálya, hogy számviteli politika és szabályzatok nélkül, a számviteli törvényben, a kormányrendeletben és egyéb jogszabályokban foglaltak betartásával működjön a mikrogazdálkodó.”

Annak a vállalkozásnak, amely nem az idén alakult és áttér a mikrogazdálkodói beszámolóra, annak az üzleti év első napjával a korábbi számviteli politikáját hatálytalanítania kell.

Értékelési szabályok


Az nyilvánvaló, hogy ha nincs számviteli politika, akkor azokban a kérdésekben, amikben a számviteli törvény a vállalkozóra bízza a döntést, ott a kormányrendeletnek egyértelmű iránymutatást kell adni.

Árfolyam

Az árfolyam tekintetében az MNB-árfolyam a kötelező, attól eltérni nem lehet. Ez még sokaknak nem lesz probléma, hiszen eddig is ez volt a legnépszerűbb választás.
Ami az év végi átértékelésnél viszont újdonság, hogy nekik nem kell átszámítani a valutában vagy devizában fennálló tételeket a mérlegforduló-napi árfolyamra.
Azon egyelőre még megy az értelmezési vita, hogy a „nem kell átszítani” azt jelenti, hogy nem is lehet, vagy azt, hogy lehet, de nem kötelező.


Értékcsökkenés

Az eszközök értékcsökkenése már nem ennyire egyértelmű. Az eddigi tapasztalatok szerint a vállalkozóknak általában az volt az igényük, hogy az üzemi eredmény védelmében a számvitelben inkább lassabb legyen az elszámolás, míg az adókötelezettség miatt a társasági adóban minél gyorsabb. Ennek meg is volt a módja, hiszen a társaságiadó-alap meghatározásakor könnyen tudtuk a két értékcsökkenés különbségét kezelni.
A mikrogazdálkodói beszámoló választásával egyidejűleg megszűnik az a lehetőség, hogy a két számítás eltérjen egymástól. A számviteli értékcsökkenéskor sem lehet maradványértéket képezni, nem alkalmazhatunk a lineáris módszertől eltérő leírási rendszert, és nem határozhatjuk meg a várható használati időt.
Az értékcsökkenést pontosan úgy kell meghatározni, ahogyan a társaságiadó-törvény leírási kulcsai megengedik.
Szinte teljesen érthetetlen módon egy esetben enged szabad választást a kormányrendelet. Az azonnal leírható eszközök értékét meghatározhatjuk 100 ezer forintnál kisebb összegben is.

Értékvesztés

A követelések értékvesztése kapcsán is sok feladat hárult a számviteli politikára. Az esetek többségében úgy szabályozták a vállalkozások, hogy a követeléseket egyedileg kezelték. És ezzel pl. egy éven túli követelésre sem számoltak teljes értékvesztést, ha a vevő nyilatkozata, esetleg részteljesítései arra engedtek következtetni, hogy a követelés idővel pénzügyileg is teljesülni fog.
A mikrogazdálkodói beszámolót választóknak a kormányrendelet szerint a 100 ezer forint feletti követelésekre értékvesztést kell elszámolni. Mégpedig úgy, hogy ha a követelés
a) több mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében,
b) több mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében,
c) több mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében.

Természetesen a társaságiadó-törvény továbbra sem ismeri el a számviteli értékvesztést, tehát ezzel adóalapot kell emelni.

Időbeli elhatárolások


Már az eddigiek miatt is lehetnek (lesznek) cégek, melyek inkább nem élnek az egyszerűsítéssel. Az időbeli elhatárolás korlátozott elszámolása is sok céget elgondolkodtat. Itt persze már megjelennek majd azok is, amelyeknek ez még adóelőnyt is hoz.

A kormányrendelet szerint az olyan gazdasági eseményeket, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották.
Ebből következően időbeli elhatárolásra csak akkor van lehetőség, ha az adott ügylet kettőnél több üzleti évet érint.
Ha 2013-ban előfizetünk egy 12 hónapig tartó szolgáltatásra, akkor azt 2013-ra kell teljes egészében elszámolni. Ha viszont mi nyújtunk olyan szolgáltatást, ahol előre megkapjuk a 12 havi díjat, akkor nekünk az egészet bevételként kell leadózni. Látható, hogy az első esetben kifejezett előny, míg a második esetben adóhátrányt okoz a mikrogazdálkodói beszámoló választása.

Biztos vagyok benne, hogy a témával még a későbbiekben is foglalkozunk akár cikkek, akár kérdés-válaszok formájában. Addig is gondoljuk végig, melyik vállalkozásunknál merülhet fel a választás lehetősége.

Töltsd le

Ingyenes bemutató számunkat

Lapozz bele az eddig megjelent írásokba!

Korábban megjelent cikkekből most egy ízelítő pdf-et állítottunk össze, és elneveztük Irányadó próbaszámnak. A kiadványt akkor is érdemes letöltened, ha már Irányadó előfizető vagy, hiszen a lap ebben a formában ezidáig még nem jelent meg.

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!