Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
A 2014. év egyik nagy „szenzációja” a családijárulék-kedvezmény. A járulékok formájában megjelenő adókedvezmény munkavállaló, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó esetén 3 vagy több gyermek esetén jöhet szóba. Az őstermelő a kakukktojás, mert nála – mint látni fogjuk – egy vagy két gyermek esetén is lehet a kedvezménnyel számolni.
Ki az az őstermelő?
Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes egy kicsit boncolgatni azt a réginek tűnő kérdést, mely szerint ki is a biztosított őstermelő. Tesszük ezt azért, mert biztos vagyok benne, hogy a járulékkedvezmény miatt elő fognak kerülni „lappangó” biztosított őstermelők.
A 20 éves szabállyal, illetve kiskorú-nagykorú problematikával már nem szokott gond lenni, annál inkább a különféle ellátásokkal. Az alábbi egyszerű táblázat hivatott bemutatni a kapott ellátások melletti biztosítotti jogállást.
Az alábbi ellátások folyósítása/illetve fennálló jogviszonyok mellett biztosított az őstermelő | Az alábbi ellátások folyósítása/fennálló jogviszonyok mellett nem biztosított az őstermelő |
Megbízási jogviszony | Megbízási jogviszony Munkaviszony |
Özvegyi nyugdíj (62 életév alatt) | Özvegyi nyugdíj (62 életév felett) |
Rehabilitációs ellátás | Rehabilitációs járadék |
Ápolási díj, ha mellette személyesen folytatja | Ápolási díj, ha mellette személyesen nem folytatja |
Gyes, ha mellette személyesen folytatja | Gyes, ha mellette nem folytatja személyesen |
Szolgálati járandóság | Öregségi nyugdíj (ideértve a nők esetén a 40 évre tekintettel kapott nyugdíját) |
Rokkantsági járadék | Gyed |
Rokkantsági ellátás | Gyet |
Korhatár előtti ellátás | Táppénz |
Nappali vagy levelező tagozatos tanuló vagy hallgató | Tgyás |
Gyakori kérdés szokott lenni, hogy a gyes, illetve ápolási díj folyósítása melletti tényleges munkavégzés hiányát hogyan kell bizonyítani. A válasz egyszerű: ha adóhatósági vizsgálat van, akkor erről nyilatkozni kell. Természetesen ez nem működik akkor, ha az őstermelő egy szál maga van. Az továbbra is igaz, hogy önmagában nem alapozza meg a járulékfizetési kötelezettséget az a körülmény, hogy közös őstermelés szabályaiból adódóan minden főre egyenletesen bevételt oszt az szja-törvény.
Járulékkedvezmény
A járulékkedvezmény működési elve egyszerű: amit nem bírunk személyi jövedelemadóból igénybe venni, azt megkapod az egyébként fizetendő járulékból. Az őstermelők esetén a szabály akkor is igaz, ha nincs személyi jövedelemadó-alapod, vagy kicsi ahhoz, hogy a családi kedvezményt elvigye.
Magyarázkodás helyett a példákkal érdemes bemutatni a dolog működését.
Vegyünk három őstermelőt, eltérő bevételi kategóriásokat, és nézzük meg, hogyan alakul a 2014. I. negyedévi járulékkötelezettsége. A példában két, családi pótlékra jogosult gyermekkel számolunk.
2013. évi bevétel | 500 000 | 3 500 000 |
10 500 000 |
2014. évi járulékalap | 100 000 |
700 000 |
1 218 000 |
I. negyedévre eső járulékalap | 25 000 |
140 000 |
304 000 |
4% tbeni egb. járulék | 1 000 |
5 600 |
12 180 |
3% pbeni egb. járulék | - | - | 9 135 |
10% nyugdíjjárulék | 2 500 |
14 000 |
30 450 |
Összes járulék | 3 500 |
19 600 |
51 765 |
Családi adóalap-kedvezmény negyedéves összege | 375 000 |
375 000 |
375 000 |
Szja-előleg-alap | 0 | 0 |
0 |
Járulékra felhasználható összeg | 375 000 |
375 000 |
375 000 |
Családi kedvezmény adóra számítva | 60 000 |
60 000 |
60 000 |
Járulékkedvezmény | 3 500 |
19 600 |
51 765 |
Ténylegesen fizetendő járulék | 0 | 0 | 0 |
Az első, amit meg kell állapítani, hogy a kedvezmény 1-2 gyermek esetén is működik. Vegyük azt is számításba, hogyha az érintett őstermelőknek van egy munkaviszonyos vagy vállalkozó házastársa/élettársa, aki eddig is igénybe vette a kedvezményt, akkor nincs változás, nyilván ő fogja tovább is érvényesíteni a kedvezményt. A második és harmadik esetben viszont már életszerűbb, hogy az őstermelőnek a házastársa/élettársa maga is őstermelő, így a kedvezmény megjelenik, és pótlólagosan pénzt hoz a konyhára.
A családijárulék-kedvezményhez még két fontos szabály csatlakozik:
- az ellátási oldalt nem érinti, tehát a meg nem fizetett járulék miatt a különféle pénzbeli, illetve természetbeni ellátások nem szenvednek csorbát;
- a járulékalappal továbbra is csökkenthető lesz az egészségügyi hozzájárulás alapja.
További következtetésünk az, hogy aki igénybe tudja venni a járulékkedvezményt, annak érdeke a biztosítotti őstermelői jogállás, mivel járulékalapja után ugyan nem vagy csak részben fizet járulékot, és a járulékalappal csökkentheti az eho alapját. Például a gyes melletti őstermelő elgondolkodhat, hogy nem-e mégis személyes közreműködés mellett teszi le a voksot. Nézzük a következő összehasonlító példát.
Gyes melletti őstermelő | Nincs személyes közreműködés | Van személyes közreműködés |
2014. évi, 1 főre eső bevétel, támogatás nincs | 5 000 000 | 5 000 000 |
Összes költség, kistermelői költségátalánnyal együtt | 4 500 000 | 4 500 000 |
Jövedelem | 500 000 |
500 000 |
Szja | 90 000 |
90 000 |
Őstermelői adókedvezmény | 90 000 |
90 000 |
Ehoalap | 500 000 |
500 000 |
2013. évi, 1 főre eső bevétele | 4 500 000 |
4 500 000 |
2014. évi járulékalap | 0 | 900 000 |
Ehoalap-csökkentési lehetőség | 0 | 500 000 |
Tényleges ehoalap | 500 000 |
0 |
Fizetendő eho | 135 000 |
0 |
Eho és járulék együtt | 135 000 |
0 |
És amire mindig oda kell figyelni nem családi gazdaság esetén: az az igazolvány betétlapjának érvényesítése 2014. március 20-ig. Ha ez elmarad, akkor biztosítotti jogállásról nem beszélhetünk, így a családijárulék-kedvezmény érvényesítésének a lehetősége is elszállhat.
Évközi kedvezmény az év végi bevallásban
Utolsó állomásként foglalkozzunk egy kicsit azzal a kérdéssel, hogy az év közben igénybe vett járulékkedvezmények hogyan hatnak ki az év végi szja-bevallásra. A családi kedvezmény egyik nem határozottan kimondott szabálya, hogy előbb a személyi jövedelemadó-alapot kell elfogyasztani, utána jöhet a járulék. Azért mondom, hogy nem határozott, mert az évközi igénybevétel valóban így működik, viszont az éves elszámolásnál pont fordítottan kell gondolkodni: amit év közben járulékkedvezményként igénybe vettél, azt el kell fogadni, és ami marad, abból lehet személyi jövedelemadó szempontjából kedvezményt igénybe venni.
Egy munkavállaló esetén ezzel semmi gond, de egy őstermelőnél érdekes eredményt kapunk. Vegyük azt az őstermelőt, aki az első táblázat harmadik oszlopában szerepel. Az első három negyedévben jövedelme nem keletkezik, csak a negyedik negyedévben jön ki 1 400 000 forint adóelőleg-alap. A negyedik negyedévi járulékbevallásában nem tud járulékkedvezményt érvényesíteni, mivel a 375 000 forintos kedvezményt felszívja az adóelőleg alapja. Tegyük fel, hogy éves szinten is az 1 400 000 forint jövedelemmel számolhatunk. Az éves elszámolásnál elsőként meg kell nézni, hogy mennyi járulékkedvezményt vettünk igénybe, ami esetünkben az első három negyedévre eső 51 765 forint, összesen 155 295 forint, aminek az szja-vetülete (625%-a) 970 594 forint. Az éves családikedvezmény-keretem 1 500 000 forint két gyermek esetén, tehát marad 529 406 forint felhasználható összeg, amit az 1 400 000 forintból hívok le, tehát adóalapként 870 594 forint jövedelem ott marad, ami után 139 295 forint adót kellene megfizetni, az őstermelői adókedvezmény levonása mellett pedig 39 295 forintot.
Ha van esetleg önkéntes kölcsönös pénztáram vagy NYESZ-R számlám, akkor ebből az adóból még fel tudok használni.
A családijárulék-kedvezményt az őstermelő saját döntése alapján év végén is igénybe veheti. Így az őstermelő, látni fogjuk, rosszul jár. Mivel év közben nem vett igénybe családijárulék-kedvezményt, így első helyre kerül az szja-alap, ami azt jelenti, hogy az 1 400 000 forintos adóalap után csak 100 000 forint keretet tud felhasználni járulékkedvezményre. A járulékkedvezmény ennek a 16%-a, azaz 16 000 forint lesz. A gond nem is igazán a járulékkedvezmény, hanem az szja. Mivel elvittem az szja-alapot, így nincs őstermelői, illetve egyéb adókedvezmény. Mi is történt: az adókedvezményt tulajdonképpen járulék formájában év közben fizettem meg úgy, hogy év végén ebből nem látok semmit. Lehetne mondani azt, hogy majd az évközi járulékbevallásokat fogom önrevíziózni, de erre az adóhatóság könnyen mondhatja azt, hogy döntését változtatná meg, mivel a járulékkedvezményre év végén is jogot formálhat a bevallásában. Jobb az óvatosság, az évközi igénybevétel kínálja a biztos megoldást.