Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
A koronavírus terjedésével egyre több korlátozó intézkedésre lehet számítani. Most mindennél fontosabb a munkáltatók és munkavállalók közötti folyamatos tájékoztatás, az együttműködés és a mindenki számára előnyös megoldások kidolgozása. Az alábbi tájékoztató 3 részből áll, az első a munkaügyi vonatkozás, a második a vállalkozás gazdasági érdekeire a harmadik – néhány mondat erejéig – az emberi oldalra helyezi a hangsúlyt.
1. rész
A Kormány különleges helyzetben jogosult felfüggeszteni bizonyos törvények alkalmazását. Az alábbi ismertető a jelenleg hatályos jogszabályok szerinti eljárást tartalmazza, gyakorlatias megközelítésből.
Tájékoztatási kötelezettség:
- munkáltató kérheti a munkavállalóktól, hogy előzetesen jelentsék be:
- külföldi útjukat,
- ha a környezetükben megbetegedés történt,
- ha magukon tapasztalják a betegség tüneteit;
- munkáltató tájékoztassa a munkavállalókat, hogy amennyiben észleli, hogy beteg a munkavállaló, az alábbiak szerint köteles eljárni:
- megtagadja a foglalkoztatást,
- gondoskodik róla, hogy ne érintkezzen a többi munkavállalóval,
- felhívatja a háziorvosát, ezért minden munkavállalónak álljon rendelkezésére az orvosa neve, telefonszáma (ha beleegyezik, célszerű esetleg előre bekérni minden munkavállalótól az adatokat, illetve felvenni a kapcsolatot az üzemorvossal. Amennyiben betegség gyanúja esetén a háziorvost nem lehet elérni, a mentőket kell hívni);
- koronavírus tüneteiről (láz, fáradtság, száraz köhögés, de lehet még izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, hasmenés, légszomj), továbbá a megelőzésről is érdemes tájékoztatni a munkavállalókat.
Az alábbiakban tekintsünk át néhány életszerű helyzetet!
Ha folyik a termelés, a munkáltató rendesen üzemel: ez esetben a dolgozónak munkavégzési kötelezettsége van, de a munkáltató kötelezettsége biztosítani az egészséges munkavégzés feltételeit, tehát például:
- kézfertőtlenítőt, munkakör függvényében kesztyűt biztosítani;
- a kockázatosnak ítéli a munkahelyen történő megjelenést, és megoldható, az otthoni munkavégzést elrendelni.
- 2020.03.19-től a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig a munkáltató egyoldalúan is elrendelheti az otthoni munkavégzést és a távmunkát, nincs közös megegyezéshez kötve.
- Eddig a munkáltató, egyoldalúan évi 44 napig rendelhette el a munkaszerződéstől eltérő helyen vagy munkakörben történő foglalkoztatást.
- Otthoni munkavégzés során munkaidőben a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia, munkát végeznie, és köteles a munkavégzésre vonatkozó szabályokat betartani. Ez ugyanolyan munkavégzésnek minősül, mint a normál munkavégzés, ugyanúgy munkabér jár részére.
- 020.03.19-től a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. Tehát például az otthoni munkavégzés esetén is ellenőrizheti a biztonságos, munkavégzésre alkalmas feltételeket. Ezzel kapcsolatos felelősség továbbra is a munkáltatót terheli.
Ha a munkáltató dönt úgy, hogy bizonyos ideig nem, vagy csökkentett időben/teljesítménnyel üzemel:
- a munkavállalónak állásidőre járó alapbért kell fizetni (mintha ’dolgozna’);
- ha megoldható, a munkáltató otthoni munkavégzést rendelhet el;
- a munkáltató szabadságra küldheti a munkavállalót annyi időre, ahány nappal munkáltatóként rendelkezik, amennyiben a szabadság kezdetének időpontját 15 nappal hamarabb jelezte a munkavállalónak. El lehet tekinteni a 15 nappal korábbi közléstől, ha a szabadság időpontjáról közösen megegyeznek a felek;
- az időbeosztás, munkavégzés, esetleg munkakörök átszervezése javasolt: 2020.03.19-től a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig a munkáltató a munkaidő beosztást az eddigi szabályoktól eltérően is módosíthatja.
- Eddig: a Mt. 97. §-a szerint a munkáltatónak a munkaidő-beosztást 7 nappal korábban, 7 napra előre közölnie kell a munkavállalóval, az (5) bekezdés szerint, előre nem látható körülmény bekövetkezése esetén a munkaidő-beosztást a munkaidő kezdetét megelőző 4 nappal korábban is módosíthatja. Ettől a szabálytól 2020.03.19-től kezdve el lehet térni.
Ha vis maior (elháríthatatlan külső ok, pl. járvány miatt kihirdetett zárlat) miatt nem lehetséges a munkavégzés:
- nem jár bér a munkavállalónak, de ettől el lehet térni természetesen, a munkavállaló javára, ezért javasolt a mindenki számára optimális megoldásra törekedni.
- munkavállaló kiveheti a szabadságot, amennyivel ő rendelkezik, ha a szabadság kezdetének időpontját 15 nappal hamarabb jelezte a munkáltató felé. El lehet tekinteni a 15 nappal korábbi közléstől, ha a szabadság időpontjáról, ha közösen megegyeznek a felek.
- munkavállaló kérhet munkavégzés alóli mentesítést, mely időszakra megegyezhetnek a munkáltatóval a díjazás mértékéről (ez a díj lehet akár alacsonyabb is, mint a minimálbér);
- munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot: ha a munkáltató engedélyezi, az adott időszakot jelenteni kell a NAV felé, továbbá – ezen időszak alatt szünetel az egészségbiztosítási járulékfizetés – a munkavállalónak fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2020-ban 257 Ft/nap; 7 710 Ft/hó).
- munkajogi szempontból munkáltatói szankciót vonhat maga után, igazolatlan távollétnek minősül, vagy – jelenleg – akár munkaviszony megszüntetésének is indoka lehet. Utóbbi, drasztikus lépés előtt javasolt mindkét fél számára optimális megoldásra törekedni.
- részére munkabér (állásidőre járó bér) jár, akkor is, ha nem megy be dolgozni. Ugyanakkor ez idő alatt is munkára képes állapotban rendelkezésre kell állnia.
- a munkáltató köteles más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg foglalkoztatni – leginkább az otthonról történő munkavégzés a járható út, ha megoldható;
- ha más munkahelyen/munkakörben nem foglalkoztatható: keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult.
- munkavállaló kiveheti a szabadságot, amennyivel ő rendelkezik, ha a szabadság kezdetének időpontját 15 nappal hamarabb jelezte a munkáltató felé. El lehet tekinteni a 15 nappal korábbi közléstől, ha a szabadság időpontjáról közösen megegyeznek a felek;
- munkavállaló kérhet munkavégzés alóli mentesítést, mely időszakra megegyezhetnek a munkáltatóval a díjazás mértékéről (ez a díj lehet akár alacsonyabb is, mint a minimálbér);
- munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot: ha a munkáltató engedélyezi, az adott időszakot jelenteni kell a NAV felé, továbbá - ezen időszak alatt szünetel az egészségbiztosítási járulékfizetés – a munkavállalónak fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2020-ban 257 Ft/nap; 7 710 Ft/hó).
Fentieket összegezve a lehetőségek:
- átszervezés: munkakör, munkaidő, stb.,
- otthoni munkavégzés,
- szabadság kiadása,
- fizetés nélküli szabadság: a munkavállaló kérelmére!,
- munkavégzés alóli mentesítés: ha a munkavállaló kéri a díjazás megegyezés függvénye; ha a munkáltató rendeli el, akkor állásidőre járó alapbért kell fizetni részére,
- táppénz.
Kiemelten fontos a könyvelővel, bérszámfejtővel való szorosabb együttműködés is. A szakembereknek tudniuk kell a fent írt, bekövetkező helyzetről, bárminemű változásról.
2. rész
A 2020. március 18-án bejelentett, a Magyar Közlöny 47. számában kihirdetetett, 47/2020. Kormányrendelet alapján az alábbi változtatások lépnek életbe.
A Kormány a 2020. március 18-án már fennálló, hitelező által nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, és díjfizetési kötelezettségre fizetési halasztást állapít meg úgy, hogy a futamidő ennyi idővel meghosszabbodik. A fizetési haladék 2020. december 31-ig tart.
Változás, hogy az új zálogjoggal nem biztosított fogyasztási hitelek THM-je nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 5%-kal növelt mértékét.
A Kormány első körben a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok megsegítéséről döntött. A felsorolt ágazatok ágazatok:
A Kormány első körben a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok megsegítéséről döntött. A felsorolt ágazatok ágazatok:
- nem lakás céljára szolgáló helyiségeinek bérleti szerződését 2020. június 30-ig nem lehet felmondással megszüntetni és a bérleti díjat nem lehet megemelni;
- 2020 március, április, május, június hónapokra:
- mentesülnek a munkabér utáni munkáltatói terhek (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, kisvállalati adó) megfizetése alól.
- a munkavállalók béréből pedig csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) kell vonni, de ezt is csak maximum 7 710 forint/hó mértékig.
A személyszállítást végző (taxis) kata adóalanyok mentesülnek az tételes adófizetés (kata fizetés) alól 2020. március, április, május és június hónapokra.
További intézkedések várhatóak a további ágazatokra is, ezek kidolgozása is folyamatban van.
További intézkedések várhatóak a további ágazatokra is, ezek kidolgozása is folyamatban van.
Ettől függetlenül soha nem volt még ennyire nélkülözhetetlen a kommunikáció, az összetartás, és a rugalmasság mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről. Koronavírussal kapcsolatban mindenki másképp gondolkozik, van aki retteg, van aki nem veszi komolyan, én személy szerint a megelőzést tartom célszerűnek. A hétköznapokban megtanultunk kezet mosni, tüsszenteni, távolságot tartani, hogy igyunk sok folyadékot, együnk sok C vitamint. Veszélyhelyzetet hirdettek ki, valóban legyünk körültekintőbbek, de az élet megy tovább, éljük!
Nekünk, szakembereknek a munkavállalók biztonságát, ugyanakkor a vállalkozások gazdasági érdekét is szem előtt kell tartani, mi ebben tudunk segítséget nyújtani. Ez a jelenlegi helyzetben nagy kihívás számunkra, de – a többi szakember nevében is szólva – minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a vállalkozások átvészeljék ezt az időszakot.
Vállalkozóként:
Egy mindenki számára új és idegen helyzet állt elő. A pánik helyett alkalmazkodjunk a folyamatosan alakuló körülményekhez. „Reméld a legjobbat, de készülj fel a legrosszabbra.”
Itt az idő számot vetni:
- mennyi a vállalkozás tartaléka,
- mennyi az átlagos havi költsége (rezsi, járulékok, stb.),
- ha leáll a termelés vagy bezár az üzlet, van-e ’passziválható’ jövedelemforrás. Például a házhoz szállítást meg lehet-e oldani, online értékesíthető-e a termék, szolgáltatás. Ha igen, érdemes felkészülni, weboldalt létrehozni, marketingest keresni, megbízható számítógépet vásárolni, stb., továbbá akár átcsoportosítani a munkavállalók munkakörét, munkaidejét;
- ha nincs átcsoportosítható jövedelemforrás, fontos tisztában lenni azzal, hogy a meglévő, alapvető költségek mellett mennyi ideig tart ki a vállalkozás vagyona/tartaléka. Ezt követően érdemes átnézni, hogy a költségek mivel és hogyan csökkenthetők minimumra.
- A minimális költségbe kalkuláljuk bele a folyamatosan igénybe vett szolgáltatásra szerződtetett szakember díjazását is! Egy jó szakembernek mindig lesz munkája, viszont a vállalkozásnak egyáltalán nem mindegy, hogy ki képviseli. Ez a nehéz időszak pedig nem tart örökké, és ha már pl. hónapokig nem fizette a vállalkozás a könyvelési díjat, és nem is kommunikálta le ezt a könyvelővel, utána már hiába keresi meg őt a vállalkozás újbóli fellendülésekor, nem valószínű, hogy az adott szakember elvállalja ismét a cég képviseletét.
- Esetükben a díjazáson csökkenteni nehezebb:
- a marketingesre lehet, hogy bizonyos vállalkozási formák esetén kevésbé lesz szükség, némelyeknél viszont most lesz csak igazán;
- könyvelőnek, bérszámfejtőnek ugyanúgy minden hónapban el kell készítenie a bevallásokat, itt csak a számla mennyiségének hosszú távú, drasztikus csökkenése, és a munkavállalók száma csökkentheti a költséget valamelyest;
- ha átmenetileg fizetőképtelenné válna a cég (ami majdnem kizárt, ha van elegendő tartalék, továbbá az átcsoportosítások, és a jövedelem passziválása sikeres) mindenképp a kommunikációra, közös megegyezésre van szükség;
- ha nem akarjuk elveszíteni a szakembert, aki a vállalkozásunkat képviseli, fontos tudni, hogy hosszú távon az együttműködés csak akkor mindenki számára pozitív, ha tudunk egymás helyzetéről, és megvan a kölcsönös tisztelet, elismerés és a bizalom. Ezek érdekében nélkülözhetetlen a határidők betartása – szakember oldaláról a bevallások, jelentések küldése a hatóság felé, a vállalkozás oldaláról pedig a szakember felé a számlák, munkaidő-nyilvántartás, egyéb dokumentumok időben történő leadása, továbbá a díjának határidőig történő kifizetése. Bármi okból történő csúszás esetén fontos jelezni azt, bármilyen kellemetlen, a szakember értékelni fogja az őszinteséget. Alapvető jelezni a kiegyenlítés pontos dátumát, és ha a szakember (vélhetően) megértő és beleegyezik a halasztásba, ezt a dátumot alapvető tartani is. Az egyenes, korrekt ügyfeleket minden szakember értékeli.
Munkáltatóként:
Vigyázzunk a munkavállalóinkra! Az utóbbi években egyre nehezebb volt jó munkaerőt találni, ezért ha vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy találtunk egy kiváló munkaerőt, ne engedjük el!- A fenti minimális költségbe kalkuláljuk bele a munkavállaló után fizetendő közterheket. Lehet átszervezni, minimalizálni, részmunkaidőre csökkenteni a munkavégzését, vagy a munkakört módosítani – ez mind egymás közti kommunikáció és megegyezés kérdése. Ha nagyjából 2-3 hónap alatt elmúlik a ’veszély’, ne kelljen teljesen a nulláról felépíteni újra a vállalkozást, hanem a meglévő dolgozók, akik jól végzik a munkájukat, lendületesen részei lehessenek a vállalkozás újbóli felvirágoztatásának. Nélkülük sokkal nehezebb lenne.
- Apró gesztusok is sokat számíthatnak ilyenkor, érdemes elgondolkozni, hogy mi az, ami még semmilyen szempontból nem különösebben megterhelő a vállalkozás számára, viszont a munkavállalók felé törődést közvetít. (kisebb engedmények, ha dolgozna a munkavállaló gyermek megőrzést biztosítani, stb.)
- A munkavállaló – ha megfelelően van felé lekommunikálva – hálás lesz, hogy a nehéz helyzetben is tett kenyeret az asztalára a munkáltatója, a vállalkozásnak pedig érdeke, hogy hálás, jó munkavállalói legyenek. Persze továbbra is fontos az együttműködés. A munkavállaló tudjon róla, hogy ha nehezebb időszakon megy keresztül a vállalkozás, de érezzék, hogy ennek ellenére nem akarjuk magukra hagyni őket, fontos a dolgozók és családjuk léte (a jóléte majd később). Az esetleges megszorítások, átcsoportosítások mind a munkavállalók érdekében is történnek – hogy ne kelljen megválni tőlük, ugyanakkor megmentsük a céget is. Áthidaló megoldásokat kell találni, de a jó munkaerőt nem célszerű elengedni, ugyanis ha elmúlik a ’baj’, kicsi a valószínűsége, hogy ismét a mi vállalkozásunkban szeretnének majd dolgozni.
- A fentiek fordítva is igazak természetesen, a munkavállalónak is rugalmasnak kell lennie, mi is most tudjuk meg, hogy számíthatunk-e rájuk. Amennyiben a munkavállaló felismeri a helyzetet és a törődést, talán sok-sok évre nyerünk magunknak egy vagy több olyan dolgozót, aki szívvel-lélekkel kitart a vállalkozás mellett, és az érdekeit képviseli.
Munkavállalóként:
Becsüljük meg, ha kitart mellettünk a munkáltatónk, a vállalkozását minden tekintetben próbára tevő időszakban is!- Teljesen természetes, hogy mindenki félti a megélhetését, a legkülönbözőbb élethelyzetekben élnek az emberek. Van, aki egyik hónapról a másikra él, van ahol több gyermek van, esetleg még a szülő egyedül is neveli őket, albérletet vagy lakáshitelt fizet, és még sorolhatnám. De nélkülözhetetlen felismerni, hogy a jelenlegi helyzetet a legtöbb vállalkozás megérzi – még azok is, akik stabil lábakon állnak. A vállalkozásoknak most nagyon fontos, hogy ’életben’ tudjanak maradni, és hosszú távon továbbra is munkahelyeket tudjanak biztosítani. Munkavállalóként vegyük észre, ha a munkáltató áthidaló megoldásokat keres, a vállalkozás életben tartása mellett gondoskodik arról, hogy a munkavállalók ne kerüljenek az utcára. A megoldás teljesen változó lehet az adott vállalkozás tevékenységi köre, elhelyezkedése szerint, ezért bízzunk abban, hogy munkáltató a lehetőségei szerinti legjobb megoldásra törekszik.
- Ebben az időszakban nagyon nehéz munkát találni, de ha elmúlik a ’veszély’ ugyanúgy szükség lesz a jó munkaerőre, mint eddig. Ezzel a vállalkozások is tisztában vannak, de ha a cég nem éli túl ezt az időszakot, munkát sem tud biztosítani. Nélkülözhetetlen a türelem, a megértés, a bizalom, a munkáltató felelősségteljes döntéseinek elfogadása. Fontos, hogy értékeljük, ha a munkáltató továbbra is gondoskodik arról, hogy ne maradjunk jövedelem/egészségügyi ellátásra való jogosultság nélkül. Ha a munkáltató érzi, hogy értékeljük a pozitív hozzáállást, amennyire lehet mi is rugalmasak vagyunk és megértőek, a veszélyhelyzet elmúltával, hosszú távon nyerhetünk magunknak egy biztonságot nyújtó, stabil munkahelyet.
Vállalkozás szünetelése:
- Egyéni vállalkozó szünetelhet, amennyiben nincs munkavállalója. Ha nem végez tevékenységet, lehetősége van a vállalkozását minimum 30 napra, legfeljebb 2 évig szüneteltetni. Meggondolatlan megszűntetés nem javasolt, ugyanis katásként leghamarabb csak 2022.01.01-el indíthatna újra katás vállalkozást. Átmeneti megoldásként a szünetelés lehet a jó döntés. Ez idő alatt a katás egyéni vállalkozó mentesül a kata fizetés alól, a főállású egyéni vállalkozónak azonban nem lesz egészségügyi ellátásra való jogosultsága, tehát egyészségügyi szolgáltatási járulékot kell maga után fizetnie. (2020-ban 257 Ft/nap; 7 710 Ft/hó). Szünetelés bejelentésére könyvelő segítségét javasolt igénybe venni.
- Gazdasági társaság (bt., kft., stb.) nem szünetelhet, azonban lehetőség van csökkenteni az ügyvezető és/vagy tulajdonos közterheit, amennyiben a társasági szerződésben vagy taggyűlési határozatban rögzítettek megengedik, továbbá a személyes közreműködés jellege és időtartama megkívánja. Ezzel kapcsolatban is könyvelő, adótanácsadó vagy tb-, bérügyintéző segítségét javasolt igénybe vanni. A felsorolt szakemberek a helyes elbírálás menetéről és a személyre szabott optimalizálásról a könyvemből tájékozódhatnak (őszintén nem tudok egyéb közérthető forrást javasolni, ahol viszonylag gyorsan elérhetőek a szükséges információk).
3. rész
A felszabadult időt pedig töltsük hasznosan! Ha kényszerűségből ugyan, de nem tudunk annyit dolgozni, mint szeretnénk, olvassunk, tanuljunk:
- vásároljunk a munkánkhoz kapcsolódó szakkönyveket, tankönyveket, amelyek által fejlődhetünk – házhoz szállítják, vagy e-book formában is tökéletes;
- vállalkozóként kutassunk fel új beszállítókat, tájékozódjunk a termék vagy szolgáltatás-palettánk későbbi bővítéséről, legyünk kreatívak;
- a konferenciák, előadások legtöbbje már online formában is elérhető, érdemes ezzel a lehetőséggel is élni;
- tanácsadás, konzultáció szakemberrel vagy tanárral szintén megoldható interneten keresztül, akár nyelvet is tanulhatunk;
- használjuk a kényszerűségből felszabadult időt arra, hogy figyeljünk magunkra, a környezetünkben élőkre, beszélgessünk, játsszunk a gyerekekkel, kezdjük el olvasni a könyvespolcon felhalmozott, de eddig csak vágyakozva figyelt könyveinket, rakjunk rendet ’kívül’ és ’belül’ egyaránt! Hozzuk ki a legjobbat és a legtöbbet a nem általunk választott, de élt helyzetből!
Szörényi Marianna
A Jogviszony-srtatégia című könyv szerzője,
tb és bérügyi szakember