Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
Korábbi cikkeinkben is sokat foglalkoztunk már a támogatásokkal. Különös kezelés alá tartozik az áfában, speciális szabályokat kapott egy-egy támogatás a társasági adóban. Így az év vége felé, amikor ismét egy év zárásához közeledünk, a fejlesztési támogatások könyvelési kérdéseit szedjük össze.
Előleg
A fejlesztési célú támogatás az adott üzleti évben csak akkor számolható el bevételként, ha az legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is realizálódik [Szt. 86. § (4) bekezdés b) pont], a bevétel időbeli elhatárolására nincs lehetőség, mivel a konkrét támogatás nem eszközhöz kapcsolódik.
A felmerült költségeket a számviteli törvény előírásainak megfelelően felmerülésük időszakában el kell számolni. Ha a költségek aktiválására nincs lehetőség, úgy „féllábas” lehet az elszámolás, egyik évben a költségek, másik évben a bevétel kerül kimutatásra.
A támogatási előlegnél pont fordított a probléma. Az előleg nem minősül bevételnek, azt kötelezettségként kell kimutatni. Amennyiben a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik az előleggel való elszámolás, akkor az előleg összege bevételnek minősül, egyéb iránt a beszámolóban is a kötelezettségek között kerül kimutatásra. Amennyiben a mérlegkészítésig megtörténik az elszámolás, úgy a kapott előleg a beszámolóban már nem kötelezettségként, hanem bevételként kerül kimutatásra, és szükség szerint a passzív időbeli elhatárolások közé kerül átvezetésre.
Tárgyévben folyósított támogatások
Abban az esetben, ha mind az eszköz beszerzése, mind a számla benyújtása, mind a kifizetés időpontja a tárgyévben megtörténik, akkor a számviteli elszámolás a következőképpen alakul.
1. Beruházás megvalósítása
T 161 Befejezetlen beruházás K 45 Beruházási szállítók2. Aktiválás
T 12-14 Tárgyi eszköz K 161 Befejezetlen beruházás3. Beruházási szállítók kiegyenlítése
T 45 Beruházási szállítók K 384 Elszámolási betétszámla4. Tárgyévi értékcsökkenési (écs) leírás elszámolása
T 571 Terv szerinti écs K 129-149 Tárgyi eszköz écs-e
A fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást a rendkívüli bevételek között kell kimutatni. A kapott összeget ezzel egyidejűleg pedig halasztott bevételként el kell határolni. Majd a halasztott bevételt a fejlesztés során a tárgyi eszközzel szemben felmerült költségek arányában (értékcsökkenési leírás arányában) kell megszüntetni a rendkívüli bevételekkel szemben. Így a bevételek és költségek egyidejű elszámolása biztosítja a támogatásból megvalósított eszköz eredménysemlegességét.
5. Fejlesztési célra kapott vissza nem térítendő támogatás jóváírásának elszámolása
T 384 Elszámolási betétszámla K 96/98 Egyéb/Rendkívüli bevétel6. Halasztott bevételként történő elhatárolás
T 96/98 Egyéb/Rendkívüli bevétel K 483 Halasztott bevétel7. Értékcsökkenéssel arányos feloldás
T 483 Halasztott bevétel K 96/98 Egyéb/Rendkívüli bevétel
Későn folyósított támogatások
Van olyan eset, amikor az eszköz beszerzése a tárgyévet megelőző évben megtörtént, viszont a számla benyújtása és a kifizetés időpontja a tárgyévben, tehát a fordulónapot követően történik meg.
Tárgyévet megelőző év elszámolásai megegyeznek az előbb bemutatott első négy könyvelési sorral. Viszont a kifizetés csak a tárgyévben történik meg, ezért bevételként még akkor sem számolható el a támogatás összege, ha a kedvezményezett az aláírt támogatási szerződéssel rendelkezik.
Ilyen esetekben több gyakorlat is előfordul. Véleményem szerint helytelen az a megoldás, hogy amikor a támogatás összege a tárgyévben megérkezik, akkor az előző évi terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolt összegét – ami a tárgyévet megelőző év eredményét csökkentette – a támogatással arányos résznek megfelelő összegben passzív időbeli elhatárolásként megszüntessük. Ezzel a tárgyévi ráfordítással szemben nemcsak a tárgyévi bevételek állnak egymással szemben.
Véleményem szerint ebben az esetben úgy kell eljárni, hogy meg kell vizsgálni, a támogatás folyósításakor mennyi az eszköz várható használati idejéből hátralevő idő, és erre az időre arányosan kell szétosztani.
Nézzük számszerűsítve. Tételezzük fel, hogy az eszköz beszerzése szeptember 1-jén történik, a várható használati ideje pedig 84 hónap, és a támogatás nem érkezik meg az aktiválás évében. A támogatás folyósításakor, azaz a következő évben még elszámolható 80 havi értékcsökkenés (a beszerzés évében 4 hónap volt, azt már nem veszem figyelembe), azaz a támogatás összegének 80-ad részének 12-szerese lesz az évenként feloldható rész.
Tőketartalékba kerülő támogatások
A fejlesztési támogatásokból tőketartalékba csak azokat a támogatásokat szabad elszámolni, ahol jogszabály kifejezetten rendelkezik a tőketartalékba helyezésről [számviteli törvény 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja]. Ilyen tőketartalékba kerülő támogatás pl. a szakképzési alapból kapott fejlesztési (beruházási) támogatások.
Ezeket a támogatásokat a kifizetéskor (befolyásakor) kell a tőketartalékba elszámolni (T 384 – K 412), azaz az elszámolást nem befolyásolja, hogy azt mikor igényelték, az ide vonatkozó szerződést mikor írták alá stb. Ha a támogatást feltételekhez kötötten folyósították, akkor egyidejűleg a támogatás összegét lekötött tartalékba kell helyezni (T 412 – K 414). A vállalkozás, amennyiben a támogatási feltételeket nem teljesíti, akkor a támogatás egy részét vagy egészét vissza kell fizetnie. Ezen támogatások visszafizetése tőketartalék terhére történik.
A számviteli törvény 38. §-a (2) bekezdésének d) pontja előírja a tőketartalékból a lekötött tartalék képzését és az adott üzleti év mérlegfordulónapján a lekötött tartalékban annyi támogatást kell szerepeltetnie, amennyit a vállalkozásnak – ha a támogatási feltételeket nem teljesítené – vissza kellene fizetnie. Ez lehet a támogatás teljes összege, illetve annak egy része. Ha például a feltétel úgy szól, hogy a fejlesztési támogatásból megvalósított eszközt öt évig üzemeltetnie kell a vállalkozásnak, és ezt a feltételt a vállalkozás nem teljesíti, a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie, akkor a megkapott támogatás teljes összegét öt évig lekötött tartalékban kell szerepeltetni. Ez a lekötött tartalék, majd az ötödik év végén kerül egy összegben feloldásra. Amennyiben az üzemeltetési feltételt nem teljesítik és a támogatást vissza kell fizetni, akkor a lekötött tartalékban lévő támogatást vissza kell vezetni a tőketartalékba (T 414 – K 412), majd a visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot kell csökkenteni (T 412 – K 384).
Gyakori kérdés, hogy a tőketartalékba visszavezetett támogatást mire használhatja fel a vállalkozás? Ha a támogatás visszavezetésre kerül a tőketartalékba, akkor a támogatás a vállalkozás saját tőkéjének szabad része lesz és a tőketartalék bármilyen felhasználási jogcímére bevonható. Így pl., ha a vállalkozás eredménytartaléka negatív, akkor az eredménytartalék veszteségének ellentételezésére (kinullázására), vagy tőketartalékból jegyzett tőke emelésére, vagy ha a tulajdonos jegyzett tőkét szállít le tőkekivonással, akkor a tulajdonos a tőketartalék arányos részét is kivonhatja. A tőketartalékba helyezett támogatásból azonban sosem lesz bevétel, bár az eszköz költségei, ráfordításai az adózás előtti eredményben jelennek meg.
