Dátum: 2016. 07. 13.


Az elmúlt években végtelen számú cikk, előadás vagy egyéb információs anyag készült a tőkeemeléssel kapcsolatban. Most, hogy már sokan túl vannak e kötelező feladaton, egy újabb feladat várhat rájuk.

3 milliós kft.-k

Számtalanszor írtunk már arról, hogy a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. a korlátolt felelősségű társaságok minimális alaptőkéjét 500 ezer forintról 3 millió forintra emelte. Eredetileg 2 éves átmeneti időszak volt arra, hogy a korábban alakult társaságok is elvégezhessék a tőkeemelést, amit az idén márciusban még egy évvel meghosszabbítottak.

A tőkeemelés legközkedveltebb formái

Az illetékterhe miatt nem közkedvelt a tagi kölcsön elengedése, és bár a követelés apportja egy működő megoldása a tőke rendezésének, azért emiatt is rengeteg kérdés merül fel.

Az eredménytartalékból való tőkeemelésre kifejezetten „rákattantak” az ügyvédek is, mert valójában nem kell hozzá más, csak egy pozitív eredménytartalék. Az év elején sokan ezért siettek a beszámolóval, hogy ezt felhasználhassák a tőkeemelésre, a határidő-hosszabbítás sokat segített a cégeknek, ha ezt a megoldást választották.

Ehhez csak annyit mindenképpen jegyezzünk fel, hogy az eredménytartalék egy társasági adó utáni, de osztalékadó előtti jövedelem, viszont a tőkeemelés miatt nem lesz adókötelezettség. A tagnak ezt a részt akkor kell leadóznia, amikor az üzletrészét eladja vagy esetleg a társaság megszűnik.
Jelenleg tehát adómentes, könnyen teljesíthető, így közkedvelt megoldás.

Tőkeemelés pénzbeli hozzájárulással

Illetve van még egy nagyon közkedvelt megoldás, ez pedig a pénzbeli hozzájárulás. Nem kell hozzá beszámoló, ráadásul a pénzügyi teljesítést nem kell azonnal megtenni.

Azoknál a cégeknél, ahol van tagi kölcsön, ott egy pénzbeli hozzájárulással teljesített tőkeemelés forrást teremthet a tagi kölcsön visszafizetésére. Itt tehát nem érdemes várni a pénzügyi teljesítéssel.
Egy olyan cégnél viszont, amelynek nincs szüksége további forrásra, ráadásul a tagnak jelenleg nincs is annyi pénze, hogy ezt befizesse, megteheti azt, hogy a társasági szerződésében egy későbbi időpontot jelöl meg, mintegy határidőt a pénzügyi teljesítésre.

Furaság, de jelenleg ennek a határidőnek nincs is végső korlátja. Van egy ügyfelem, aki 2020-ig vállalta a befizetést, és be is jegyezte a cégbíróság a változást. Ebben mindenképpen várható változás, tehát ha valaki ebben gondolkodik, akkor ne halogassa az ügyvéddel való találkozását.

A cégbíróság is figyel

És akkor itt jön az, amit eddig nem szoktunk meg. A cégbíróság feladata, hogy ellássa a cégek törvényességi felügyeletét. Azaz figyelje, hogy minden cég a törvényeknek megfelelően működik-e. Az a rengeteg negatív saját tőkéjű cég vagy a könyvvizsgálatra kötelezett cégek könyvvizsgálói jelentés nélkül közzétett beszámolójára gondolva úgy véljük, hogy a cégbíróság nincs mindig a helyzet magaslatán.

De ez most nem így van. Azok a cégek, amelyek a tőkeemelésre határidős befizetést vállaltak, tehát nem igazolták a tőkeemelés összegének befizetését a változásbejelentéskor, annak a határidő lejárta után küldik a levelet, hogy igazolja a befizetést.

Nem nagy dologról van szó, hiszen mindösszesen annyit kell tenni, egy válaszlevélben megírni, hogy mikor és milyen módon történt meg a befizetés. És természeten csatolni kell hozzá a bizonylatot, ami egy bankkivonat vagy egy pénztárbizonylat.

Amire mindenképpen figyelni kell, hogy ha a módosításkor az lett jegyzőkönyvezve, hogy a tag a társaság bankszámlájára fizeti be az összeget, akkor annak így is kell lennie.
Figyeljünk a határidőre, mert utólag ezt nem lehet korrigálni.

Jelenleg nincs tapasztalatom arra vonatkozólag, hogy ha a pénz befizetése nem olyan módon és határidő után kerül teljesítésre, akkor mennyi pénzbírsággal sújthatja a cégbíróság a céget. Mert ebben a kötelezettségét teljesítette, de nem a vállalt módon. Lehet, hogy később erre is lesz majd válasz, és reméljük, nekünk tetsző gyakorlat alakul ki.

Tőkeemelés könyvelése

Azért, ha már itt tartunk, akkor tisztázzuk még egyszer a könyvelési lépéseket.
Ha azt az esetet nézzük, hogy nem történik meg a tőkeemelés befizetése azonnal, illetve a cégbírósági bejegyzés hamarabb van, mint a pénzügyi teljesítés, akkor:

1. cégbírósági bejegyzés: T. 36. Jegyzett, de be nem fizetett tőke – K. 411. jegyzett tőke;
2. pénzügyi teljesítés: T. 38. Pénzeszközök – K. 36. Jegyzett, de be nem fizetett tőke.

Ha a befizetés hamarabb megtörténik, mint a cégbírósági bejegyzés, akkor:

1. befizetéskor: T. 38. Pénzeszközök – K. 4. Alapítókkal szembeni kötelezettség;
2. cégbírósági bejegyzéskor: T. 4. Alapítókkal szembeni kötelezettség – K. 411. Jegyzett tőke.

Ha eredménytartalékból emelünk jegyzett tőkét:

1. cégbírósági bejegyzéskor: T. 413. Eredménytartalék – K. 411. Jegyzett tőke.

Változás június 16-tól

Egy évközi számviteli változásnál mindig az az első kérdés, hogy melyik üzleti évre lehet először alkalmazni. A főszabály szerint a 2017-es üzleti évtől kell a változásokat alkalmazni, de egy átmeneti rendelkezés szerint ezt a lehetőséget már a 2016-os évben is használhatjuk.
Miről is van szó?

A tőkeemelésre olyan módon is lehetőség van, hogy az eredménytartalékból emeljük meg a jegyzett tőkét. Erről már volt szó.
Arról is volt szó, hogy a pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelés megtörténhet úgy is, hogy azt a tagok ténylegesen nem fizetik be, hanem a tőkeemeléskor meghatározott határidőn belül teljesítik.

És akkor van egy újabb lehetőség a számviteli törvény szerint. A törvény 37. § (2) h) pontja szerint az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni „a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett összeget”.

Mindez azt jelenti, hogy rögzíthető a taggyűlési határozatban, ha a vagyoni hozzájárulást a határidőig a tag nem tudja teljesíteni, akkor a tagra jutó nyereségnek megfelelő összeggel az eredménytartalékból emelik meg a jegyzett tőkét.

Ennek könyvelése úgy néz ki, hogy a bejegyzéssel a tagokkal szembeni követelés a jegyzett, de be nem fizetett számlán van, ezért az eredménytartalék csökkenését ezzel a számlával szemben kell elszámolni.

1. Cégbírósági bejegyzés: T. 36. Jegyzett, de be nem fizetett tőke – K. 411. jegyzett tőke.
2. Pénzügyi teljesítés: T. 38. Pénzeszközök – K. 36. Jegyzett, de be nem fizetett tőke.
3. Pénzügyi teljesítés határidejében sem teljesítő tag esetében: T. 413. Eredménytartalék – K. 36. Jegyzett, de be nem fizetett tőke.

Ezzel kapcsolatban persze még egy kérdés felmerül. A Ptk. szabályai szerint a nyereségből való részesedést csak beszámolót elfogadó taggyűlésen lehet elhatározni, és az minden tagot megilleti. Ekkor tehát nemcsak arról döntünk, hogy az egyik tagnál a rá eső részt a tőkeemelésre fordítják, hanem arról is, hogy a másik tagot (aki már pénzügyileg teljesítette a tőkeemelést) is megillet osztalék.
És ha a hatálybalépéssel kezdtem, akkor ezzel is fejezem be. Erre lehetőség lesz majd a 2016-os üzleti év vonatkozásában is, de ez ugye csak 2017 elején lesz, amikor a beszámolót elfogadjuk.