Dátum: 2014. 10. 10.


Július 1-jével megjelent a „várva várt” új áfa-végrehajtási rendelet (23/2014. NGM-rendelet). A rendelet a közel 20 évet megélt 24/1995-ös PM-rendeletet kisöpörte. A régi rendelet szabályait nagyobbrészt meghagyta, emellett újabb területeket szabályozott.

Nézzük meg először, milyen bizonylatokkal kapcsolatban mond ki az új rendelet szabályokat:

• Számlázóprogrammal kiállított nyugta, számla
• Online számlázórendszerrel előállított nyugta, számla
• Tömbből kézzel kiállított nyugta, számla
• Pénztárgéppel előállított nyugta, számla
• A fentiek elektronikus formája, azaz amikor elektronikus úton adja fel az eladó és a vevő elektronikus úton fogadja be

 

 

Számítógéppel előállított számla, nyugta

Kezdjük a legfontosabb változással, a számlázóprogramokkal. Az új szabályozás megköveteli, hogy a számlázóprogramokat, online számlázórendszereket annak használója jelentse be. Az továbbra sem követelmény egyelőre, hogy a számlázóprogramot előzetesen az adóhatósággal engedélyeztetni kell (de ha sokat mondogatjuk, akkor ez is megvalósul). A bejelentések rendje:

• A 2014. október 1-jén még üzemelő programokat 2014. november 15-ig
• A 2014. október 1–15. között kivont programokat 2014. november 15-ig
• A 2014. október 1. után beüzemelt, illetve a 2014. október 15. után kivont programokat 30 napon belül kell bejelenteni, egyelőre még nem ismert nyomtatványon (várhatóan október 1-jén fogja a NAV közzétenni).

Mit kell bejelenteni a programmal kapcsolatosan

Számlázóprogram	Online számlázórendszer
Megnevezés, elnevezés	Rendszer neve
Verziószám (ha van)	Rendszer elérhetősége
Program fejlesztőjének neve, és ha van, akkor az adószáma	Szolgáltató neve, adószáma
Program értékesítőjének neve és adószáma	Szolgáltatás igénybevételének kezdete

Szigorítja a szabályozás a program fejlesztőjére, értékesítőjére vonatkozó szabályokat is. Számlázóprogram vásárlójaként jó, ha tudjuk, hogy:

• az eladótól meg kell követelni a magyar nyelvű programleírást,
• programmódosítás esetén a módosítás magyar nyelvű leírását.

A program értékesítője, fejlesztője egyébként köteles nyilvántartást vezetni a vevőiről.

Az új szabályozás megengedi, hogy számítógéppel is előállíthatunk nyugtát, azaz a különféle számlázóprogramok – igény szerint – ilyen modullal is fel lesznek szerelve. Használatukkal azonban óvatosan kell bánni. A számítógépes nyugta nem helyettesíti a pénztárgépes nyugtát abban az esetben, ha egyébként pénztárgép használatára kötelezett az eladó.
A nyugtát kiadni tudó számlázóprogramokat bejelenteni nem kell, viszont a magyar nyelvű felhasználói leírás itt is követelmény. Természetesen, ha számlát és nyugtát is állítunk ki ugyanazzal a programmal, akkor be kell jelenteni.

Tömbből kézzel előállított számla, nyugta

Változás ezen a területen nincs. Továbbra is van sorszámtartomány-igénylés, nyomtatvány forgalmazója részéről extra nyilvántartás, nyomtatvány vásárlója részéről szigorú számadás alá vonás. Az a szabály is marad, hogy bizonyos feltételek megtartásával helyettesítheti a nyugtát a nyomdai alapon előállított, szolgáltatás igénybevételére jogosító bizonylat (parkoló-, horgász-, busz-, színház-, belépőjegy).

Pénztárgéppel előállított nyugta, számla

Online pénztárgéppel előállított számla jöhet csak szóba, illetve augusztus 31-ig a régi pénztárgéppel előállított is jó volt. Van-e itt bejelentési kötelezettség a beépített számlázóprogramot illetően? A válasz az, hogy nem.
A pénztárgépes nyugtára vonatkozó szabályozás csak annyit mond, hogy meg kell felelnie a pénztárgépes, taxaméteres rendeleteknek, azaz semmi újat.

Elektronikus számla

Az elektronikus számlával kapcsolatosan az elmúlt évben jelent meg cikkünk, az abban foglaltakhoz képest változást a rendelet megjelenése nem hozott. Csak azért, hogy teljes legyen a kép néhány alapvető szabályt nem árt rögzíteni.
Az elektronikus számla fogalma azt mondja, hogy ide tartozik minden, áfatörvény szerinti tartalommal bíró számla, melyet elektronikus úton bocsátottak ki ÉS fogadtak be. Az elektronikus számlának tehát nem feltétele, hogy programmal készüljön, kézi számla is ide fog tartozni. Nézzünk az elektronikus számlára néhány példát.

Kibocsátó	Befogadó	Minősítés
Papíralapon tömbből kiállítja, szkenneli és e-mailben elküldi	E-mailen fogadja	Elektronikus
Számlázóprogrammal vagy pénztárgéppel előállítja, kinyomtatja, szkenneli és e-mailben elküldi	E-mailen fogadja	Elektronikus
Számlázóprogrammal előállítja és a vevőnek linkcímet küld meg (tárhelyre helyezi)	A linkcímet megnyitva letöltheti a pdf-ben a számlát	Elektronikus
Számlázóprogrammal előállítja és a vevőnek linkcímet küld meg	A linkcímet megnyitva a vevő egy példányban nyomtathatja, fájl formájában nem mentheti el	Papíralapú

Továbbra is tartja magát az a fontos szabály is, hogy csak akkor lehet elektronikusan számlázni, ha a vevő előzetesen beleegyezik.

Elektronikus nyugta

Ez egy új találmány, pontosabban az áfatörvény 2014. július 1-jétől engedi meg az alkalmazását. Szintén nem kapunk hozzá túl sok fogódzót, a gyakorlati megvalósulása a számláéhoz hasonló, azaz elektronikusan kell feladni és fogadni is. Itt is rögzítenünk kell, hogy aki pénztárgép használatára kötelezett, az nem választhatja helyette ezt a nyugtaadási formát.
A gyakorlati alkalmazása véleményem szerint csak a webáruházak területe, de még ott is óvatosan. Miért is? Mert mindenféle nyugtaadás egyik előfeltétele, hogy teljesítésig vagy a teljesítéssel egy időben az ellenértéket rendezzék, és az úgynevezett előre utalt pénz ne minősüljön előlegnek. Ha mondjuk a webáruház utánvéttel küldi el a csomagot, akkor részéről a teljesítés a csomag feladása, míg a másik oldalon a fizetés a csomag átvételekor, azaz néhány nappal később lesz, tehát csak számlát szabad kibocsátani. Mielőtt belevág valaki, érdemes az összes fizetési módon végigfuttatni. Pláne, ha eleve sokféle fizetési móddal dolgozik a webáruház, és van egy bejáratott számlázóprogramja, akkor egyszerűbb annál maradni és hagyni az elektronikus nyugtát.

Elektronikus megőrzés

Az elektronikus számlára és nyugtára egyaránt vonatkozik az elektronikus megőrzés szabálya. A gond az, hogy az új szabályozás „nem haladt a korral”. Az alapvető gondot az jelenti, hogy amíg az elektronikus számlázást liberalizálták, addig a megőrzési kötelezettséget változatlan szigor övezi.
Ha számlázóprogrammal kinyomtatott számlát vagy nyugtát akarunk kizárólag elektronikus formában megőrizni, akkor auditált zárt rendszerrel kell rendelkeznünk (114/2007. GKM-rendelet).
Ha elektronikus számlát vagy nyugtát akarunk kizárólag elektronikus úton megőrizni, akkor külső szolgáltatót kell igénybe vennünk (13/2005. IHM-rendelet).
Továbbá ha az adóhatóság kéri ezeket a fájlokat, akkor azokat a 46/2007. PM-rendelet szerinti formátumban kell rendelkezésre bocsátani. Sajnos csak az utóbbi szabály teljesíthető könnyen.
A rendelet még kimond idevonatkozó szabályokat, de azok csak 2005. július 1-jétől lépnek hatályba, kár velük foglalkozni.
Ne feledjük, hogy ha elektronikus számlát mi magunk nem bocsátunk ki, csak befogadunk, a megőrzési szabályok akkor is vonatkoznának ránk. Sok vállalkozó lett az e-útdíj kapcsán belekényszerítve az elektronikus számla befogadásába. Úgy gondolom, hogy csak ez miatt szükségtelen különféle adattárházakat felkeresgetni. Ha külön könyvtárba mentegetjük az így érkezett számlákat, akkor az egyelőre elég. Pláne, hogy az e-útdíj számlát kibocsátó fél adóhatósági szemmel egy elég biztos forrás, arról az oldalról mindig meg tud győződni a számla hitelességéről.

Számlázás más nevében

Itt sincs új szabályozás a követelményeket illetően:

• Írott meghatalmazás (azonosítók, sorszámtartomány, időbeli hatály, és amit feleknek még akarnak) legyen
• Ha a vevő a számlázó, akkor az „önszámlázás” kifejezés szerepeljen a számlán
• Számlakibocsátó a számla egy példányát elküldi az eladónak (elektronikus számla esetén elég elektronikus úton megküldeni)
• Számlakibocsátó elkülönített nyilvántartást vezessen

Azt a következtetést végszóként le lehet vonni, hogy ha valaki az elektronikus számlázásba nem vág bele, akkor a számlázóprogramok bejelentési kötelezettségét leszámítva nincs új feladata (egyelőre).