Webáruház működtetése EU-n kívülre

A webáruházat üzemeltető vállalkozók vonatkozó áfakötelezettségeiről az Irányadó előző számában lehetett egy cikket olvasni. Felmerült az igény arra vonatkozóan, hogy a cikk kerüljön kiegészítésre azokkal az esetekkel, amikor vevő harmadik országbeli, illetve a hogyan kell kezelni azokat az eseteket, amikor az ügylet tárgya nem termék, hanem szolgáltatás.

Termékexport

A webáruházak harmadik országbeli vevők részére történő termékértékesítései tekintetében a termékexport szabályaival találkozhatnak, függetlenül attól, hogy a vevő magánszemély vagy vállalkozás. A termékexport az áfában adólevonási jog mellett adómentes ügyletnek minősül, amennyiben az adómentességi kritériumok teljesülnek.

Az adómentesség szempontjából fontos kérdés, hogy a terméket az eladó vagy annak megbízásából szállítják, vagy a vevő intézi a szállítást. Bátran ki lehet jelenteni, hogy webáruház esetén vevői szállításról nem beszélhetünk, nem életszerű, hogy a harmadik országbeli vevő személyes átvételére kéri az árut. Ha az eladó szállít, akkor az adómentességhez az szükséges, hogy az áru kiléptetése megtörténjen, azaz az eladó a kiviteli eljárást elindítsa, és a kiléptetés tényéről kapjon visszajelzést a NAV-tól. Ha ez teljesül, akkor adómentes lesz a harmadik országbeli vevő részére történő termékértékesítés, függetlenül attól, hogy vevő adóalany vagy nem adóalany.

Belföldi alanyi adómentes jogállású webáruház esetén fontos tudnivaló, hogy termékexporttal történő értékesítés minden esetben adómentes lesz, és a belföldi alanyi adómentes értékhatárba beszámítandó ennek az értékesítésnek az ellenértéke.

Szolgáltatásexport

A webáruházak nemcsak terméket, hanem szolgáltatást is kínálhatnak. A szolgáltatások esetében már több a variációs lehetőség, mivel az egyes szolgáltatásoknak eltérő a teljesítési helye, melyet a vevő minősége (adóalany vagy nem adóalany is befolyásol). Az alábbi táblázat csak bizonyos szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozóan ad összefoglalót. Az összes létező szolgáltatást még kategóriák szerint is nehéz volna összefoglalni.

A táblázatból tehát azt kell tudnunk kiolvasni, hogy az értékesítő webáruház illetősége (azaz Magyarország), vagy a vevő székhelye/lakhelye a teljesítés helye. A továbbiakban ez határozza meg az adókötelezettségeket. A táblázatban a „Szolgáltató” kifejezés magyarországi, a „Vevő” kifejezés a vevő országa teljesítési helyet jelöl.

Közösségi nem adóalany vevő Közösségi adóalany vevő Harmadik országbeli nem adóalany vevő Harmadik országbeli adóalany vevő
Elektronikus úton nyújtott szolgáltatás (alkalmazás, játék, zene, képfájl, távoktatás stb.) Vevő Vevő Vevő Vevő
Tv-szolgáltatás Vevő Vevő Vevő Vevő
Telefonszolgáltatás Vevő Vevő Vevő Vevő
Tanácsadás Szolgáltató Vevő Vevő Vevő
Mérnöki szolgáltatások Szolgáltató Vevő Vevő Vevő
Minden olyan szolgáltatás, melynek nincs speciális teljesítési hely szabálya Szolgáltató Vevő Szolgáltató Vevő

A táblázatban megadott teljesítési helyek alapján a következő adókötelezettségek adódnak:

  1. Ha közösségi nem adóalany vevő országa szerinti teljesítési helyről beszélünk, akkor az eladónak a vevő országába kell bejelentkeznie, és az ottani áfát felszámítani és bevallani. Ezt helyettesítheti azzal, hogy az OSS-felületen jelentkezik be és egyszerűsítve vallja be és fizeti meg az adót, vagy választhat adott tagállamra alanyi adómentességet, ez utóbbi esetben az SME-felületet fogja használni. Tehát hasonló a kötelezettsége, mint ha terméket távértékesítene.
  2. Ha közösségi adóalany vevő országa szerinti teljesítési helyről beszélünk, akkor a már ismert Áfa tv. területi hatályon kívüli ügyletről van szó, és ha az ügylet az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alá tartozik, akkor az A60-ast is adnia kell a szolgáltatást nyújtó félnek.
  3. Ha harmadik országbeli nem adóalany vevő szerinti a teljesítési hely (például a nagyon gyakori elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetén ez így van), akkor a szolgáltatást nyújtó félnek az adott ország – valószínűleg nagyon eltérő – szabályai szerint kell az áfát megfizetni. Ez akkor is így van, ha olyan országról beszélünk, ahol hozzáadott értékadó sincs, értelemszerűen ebben az esetben nem fizet ilyen adót sem belföldön, sem külföldön. A NAV felé csak a bevallásban kell egy összevont adatot szerepeltetni. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy jellemzően a NAV nem vizsgálja, hogy a harmadik országbeli áfa meg van-e fizetve ebben az esetben.)
  4. Ha harmadik országbeli adóalany vevő szerinti a teljesítési hely, akkor az áfa területi hatályán kívüli lesz az ügylet, és a továbbiakban csak az áfabevallásban kell egy összevont adatot szerepeltetni.

  5. Ha a szolgáltató országa szerinti teljesítési hely jön ki, akkor normál belföldi ügyletként kell kezelni. Alanyi adómentesség esetén az értékhatára be fog számítani.

A szolgáltatások esetén a kulcsmozzanat a teljesítési hely meghatározása. Ha a teljesítési helyet tévesen külföldre tesszük, akkor a NAV a magyar áfát jogszerűen fogja annak ellenére követelni, hogy adott esetben külföldön áfát fizettünk az adott szolgáltatásra tekintettel.

További cikkek

áfa
2024. szeptember |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

A leltárhiányt általános forgalmi adóbeli kezelése visszatérő kérdéskör. Számít-e az a körülmény, hogy a dolgozó megtéríti a leltárhiányt vagy sem? Kell-e számlázni?

Érdekel
áfaalanyi adómentes
2025. december |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

A webáruház működtetése már egyáltalán nem kuriózum, ugyanakkor a webáruházat könyvelő szakember számára áfában továbbra is kihívás. Ez a cikk kimondottan annak a könyvelőnek szól, akinek először kerül az ügyfélkörébe webáruházas vállalkozó. Mire kell odafigyelni, milyen tudást kell elsajátítani, egyáltalán, arányban van-e a webáruházzal járó feladat a díjazással?

Érdekel