A webáruház működtetése

Nemzetközi térben működő értékesítés

A nemzetközi térben megjelenő webáruházak már régóta működnek, ugyanakkor a kapcsolódó adózási feladatok – főleg áfa tekintetében – speciális tudást igényelnek. Külön nehezítő körülmény, hogy a vonatkozó szabályok többször is változtak (OSS, SME) az elmúlt néhány évben.

A webáruházak áfakötelezettségét alapvetően befolyásolja az a körülmény, hogy milyen bevételi kategóriát képeznek, illetve döntően kereskedelmi tevékenységet folytatnak vagy döntően saját termék értékesítésével foglalkoznak.

Az így kijövő kategóriák nagyjából irányba teszik a szakembert is, hogy mely szabályokra helyeződik a hangsúly.

Az alanyi adómentesség más tagállami értékesítésre történő kiterjesztése (SME-rendszer) volt a legutóbbi változás, ami miatt kötelező a webáruházak esetén azt végiggondolni, hogy az alanyi adómentességet mennyiben éri meg választani.

Alanyi adómentesség

A bevételnél jelölt néhány 10 milliós nagyságrend arra a szabályra mutat, miszerint az alanyi adómentesség EU-tagállamok összességét érintő értékhatára 100 000 euró (közelítőleg 40 millió forint). Ha a bevételek ezen kategóriát biztosan átlépik, akkor külföldi távértékesítésekre az alanyi adómentesség kizárható, de a belföldi értékesítésekre továbbra is maradhat alanyi adómentes. A belföldi értékesítésnél csak a hazai, egyelőre még a 18 millió forintos – de a következő években tovább növekvő – bevételi értékhatárral kell foglalkozni.

Itt már rögtön adótervezési feladattal is találkozunk. Ha az alanyi adómentesség lehetősége felmerül, akkor a gondolkodás arra irányul, hogy az értékesítésre fel nem számított áfához képest mennyit veszít a vállalkozó azon, hogy beszerzéskor nem vonhatja le az áfáját. Mondhatnánk, hogy a haszonra eső áfát mindenképpen megnyeri, de itt azt is mérlegelni kell, hogy az ügyfélkör mekkora része adóalany. Ha a vevői ügyfélkör nagy része adóalany, akkor az alanyi adómentesség okán le nem vonható áfa kimondottan káros, azaz az áfafizető pozíció az előnyös. Még tovább árnyalja a kérdést az a nagyon furcsa áfaszabályozás, miszerint, ha egy webáruház belföldön alanyi adómentes, míg tagállamokban (vagy azok egy részében) alanyi adómentes, akkor a belföldi beszerzések áfáját annak ellenére sem vonhatja le, hogy tagállami távolsági értékesítés áfát fizet.

Számít a hozzáadott érték bevételhez mért nagyságrendje is, a saját készítésű, magasabb hozzáadott értékű termékek esetén az alacsonyabb input áfa miatt az alanyi adómentességet célszerű átgondolni. Azzal is számolni lehet, hogy az alanyi adómentességet külföldön év közben is választani lehet.

További segítségként tudom ajánlani az Irányadó Magazin 2024. decemberi számában is található írást ebben a témakörben, számítási példákkal.

Bejelentkezés

A webáruházzal kapcsolatosan az első adminisztratív lépés a bejelentkezési szabályok kérdésköre. Ha már működő webáruházat vesz át egy könyvelő, akkor sem árt ellenőrizni, hogy a bejelentkezés megfelelően rendezve lett.

A NAV felé kereskedelmi tevékenység bejelentését kell teljesíteni (ÖVTJ-, TEÁOR-kódok). Külön azt a minőséget, hogy webáruház, és azon belül is külföldre is értékesítő webáruház, nem kell bejelenteni. Ha áfafizető a webáruház, akkor szükség lehet közösségi adószámra is, amennyiben közösségen belüli adóalany vevők nem lesznek kizárva a vevői körből, vagy ha történik beszerzés közösségből. Alanyi adómentes webáruház esetén a közösségi adószám kiváltását meg kell gondolni, mivel kereskedelmi kapcsolatra kiváltott közösségi adószám esetén a közösségből történő beszerzésekre 27% lesz a fizetendő áfa, és nem az adott tagállam által felszámítandó – kevesebb, mint 27%-os – adó.Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK