Átalányadósok költséghányada

Az éves szemlélet ára

Az átalányadózókat érintő szabályozás egyik speciális esete az, amikor az átalányadózói bevételi értékhatárt lépi át az adózó. A másik kevésbé gyakori eset, amikor az érvényesíthető költséghányad a 80%-os kulcs helyett a 40%-osra ugrik át, mert például egy új tevékenységet is elkezd a vállalkozó végezni. Mindkét esetre igaz, hogy igencsak zsebbe nyúlós adó- és járulékkülönbözet szokott ilyen esetekben keletkezni.

Az alacsonyabb költséghányadra való áttérés esetén elég egyszerű szabályt kell követni: egész évre újra kell számolni a költséghányadot, és az így keletkező magasabb jövedelem alapján kell az összes közterhet fizetni.

Van-e teendő visszamenőleg?

További kérdés, hogy ha nem az első negyedévben történik a váltás, akkor mit kell tenni az első negyedévi szja-előleggel, illetve az első negyedévre beadott járulékbevallással? A válasz az, hogy semmit, azaz önrevíziós kötelezett nincs.

Amely negyedévben megtörténik az alacsonyabb költséghányadra történő váltás, abban a negyedévben az addig eltelt negyedévekkel együtt újra kell számolni a töredékévet és meg kell állapítani a teljes fizetendő szja-előleget. Ebből az összegből a más eltelt negyedévekre fizetett előleg összegét le kell vonni.

Mivel ezek az előlegösszegek még a nagyobb költséghányad alapján számolódtak, ezért ez a csökkentő tétel kisebb lesz, így a teljes különbözet az áttérés negyedéve szerinti adóelőleget fogja megemelni. Az ezt követő negyedévek előlegét már az alacsonyabb költséghányaddal számítottan kell megfizetni. Tehát azt nem lehet megtenni, hogy a magasabb költséghányaddal érintett negyedévekre eső személyijövedelemadó-különbözetet a személyijövedelemadó-bevallás benyújtása határidejéig halassza a vállalkozó.

Ha az áttérés a negyedik negyedévben történik meg, akkor a negyedik negyedév előlegfizetési határidejéig (január 12.) kell rendezni a különbözetet.

Járulékbevallások

Külön foglalkozni kell a járulékbevallásokkal is.

Első lépésben azt kell rögzíteni, hogy mely napon szerzett olyan bevételt a vállalkozó, amely bevétel már az alacsonyabb költséghányadba tartozik.

Az ennek a napnak megfelelő negyedévi járulékbevallás kitöltésekor a göngyölítéses szabály alkalmazásakor az addig eltelt összes negyedévi bevétel jövedelemtartalmát az alacsonyabb költséghányaddal számoltan kell megállapítani. Az így kapott összegből le kell vonni a korábbi negyedévekben figyelembe vett jövedelemösszeget. Mindebből következően az áttérés negyedév minden hónapjára magasabb jövedelem fog jutni, azaz magasabb lesz a járulékalap is. Azzal nem kell foglalkozni, hogy adott negyedév mely hónapjában történt meg az áttérés, csak a teljes negyedév szintjén kell gondolkodni.

Amennyiben a negyedik negyedévben történik meg az áttérés, akkor az első három negyedévi 58-as bevallás megtartása mellett a negyedik negyedévi bevallásban fog az összes jövedelemkülönbözet lecsapódni, és megjelenni úgy a járulék, mint a szociális hozzájárulási adó alapjában.

Kérdés lehet még, hogy mi a helyzet akkor, ha a vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Az átalányadózó nyugdíjasok nem fizetnek járulékot és szociális hozzájárulási adót, esetükben csak a személyi jövedelemadó előlegének összege fog az áttérés hónapjában megugrani.