Az átalányadózás egy másik megközelítésben

Értékhatárok

Kezdjük az elején, már sokan az értékhatárokat is keverik. Mikor, mit és meddig lehet megtenni?

Három fő csapásirány van egy átalányadózó életében:

• adómentes az szja szerint az átalányban megállapított jövedelemből az éves minimálbér fele. Ez a 40%-os költséghányad esetén, 2025-ben 2 908 000 Ft-os bevételt tesz adómentessé (2 908 000 × 60% = 1 744 800 = 290 800 × 12 / 2). Az adómentes keretet év közben nem kell arányosítani;
• áfamentes az Áfatörvény szerint évente 18 millió forintos bevétel. Fontos, hogy az indulás évében ezt arányosítani kell;

• átalányadós maradhatsz az Szja-törvény szerint az éves minimálbér tízszereséig, azaz 34 896 E Ft bevételig (290 800 × 12 × 10 = 34 896 000). Kizárólag kereskedelmi tevékenység esetén ez az értékhatár 50-szeres. Fontos, hogy az évközben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

Átalányadózás kerete

Cikkünkben most azzal foglalkozunk, ha az átalányadózás bevételi értékhatárának az átlépése történik meg. Ebben az esetben kőkemény szabályok lépnek életbe, ami adminisztratív, de különösen anyagi oldalról jelenthet nagy megterhelést.

Személyi jövedelemadó tekintetében az átlépés évét teljes egészében tételes költségelszámolóként kell elszámolni.

Itt van jelentősége annak a szabálynak, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó is köteles megőrizni a nevére szóló számlákat. Ha most az átalányadózó eleve sok helyen nem kért számlát (mert úgysem tudná költségként elszámolni), vagy kért ugyan számlát, de azt elhagyta, akkor ezek a költségek elvesznek, az így le nem fedett összeg jövedelemként jelenik meg.

Az online számla adatszolgáltatásra mint bejövő számlákat helyettesítő megoldásra nem lehet építeni, az eredeti számlák alapján lehet csak költséget elszámolni.

Vállalkozói kivét

Továbbá nincs lehetőség arra sem, hogy az átlépést megelőző időszakra visszamenőlegesen kivétet számoljon el a vállalkozó. Az értékhatár átlépését megelőzően keletkező járulék- és szochoalapot célszerű lenne kivétként figyelembe venni, de erre a jelenlegi jogszabályi környezet nem ad lehetőséget.

Az sem opció, hogy az értékhatár átlépését követő időszakra számol el kiemelkedő összegben kivétet, mivel ebbe az összegbe nem tudja beszámítani az értékhatár átlépése időpontja előtt bevallott járulékot és szochót.

A járulék és szocho tekintetében az első kérdés az, hogy a korábbi negyedéves 58-as bevallásokkal mit kell tenni?

A válasz az, hogy a teljes negyedévekre beadott bevallásokkal semmit, kizárólag előre menetben kell a havi gyakoriságú 58-asokra áttérni. Mivel az esetek döntő többségében az értékhatár átlépése negyedév közben történik meg, ezért a következő kérdés az, hogy mi a pontos technikája az átállásnak.

A megoldás az, hogy az átállás negyedévét kell megtörni. Ha mondjuk az értékhatár átlépése 2025. november 20., akkor:

• október 1.–november 19. időintervallumra be kell adni egy átalányadós, negyedéves gyakoriságú bevallást (benyújtási határidő 2026. január 12.),
• november 20.–november 30. időszakra be kell adni egy tételes elszámolós havi bevallást (benyújtási határidő 2025. december 12.),
• december 1.–december 31. időszakra pedig szintén egyhavi bevallást kell benyújtani (benyújtási határidő 2026. január 12.).

A jelzett benyújtási határidőktől függetlenül célszerű elsőként az átalányadós törtidőszaki bevallást benyújtani, majd azt követően – akár rövid időn belül – havi bevallásokat lehet beadogatni.
A 2025. IV. negyedév végén ez a vállalkozó a jövedelmét (az adóelőleg számítása alapjaként) már a tételes költségelszámolással állapítja meg, ezért a IV. negyedévben nincsen átalányban megállapított, személyi jövedelemadó-köteles jövedelme, tehát a göngyölt járulékalap is nulla forint lesz.

Göngyölt járulékalap hiányában a járulékot a 2025. 10. 01.–2025. 11. 19. időszakra a minimálbér alapul vételével kell megfizetnie.

Képbe kerül a harmincadolós szabály is:

• november 1.–november 19. időszakra a járulékalap (illetve a szocho 112,5%-nak alapja) a minimálbér 19/30-a.
• november 20.–november 30. időszakra a minimum járulékalap (illetve a szocho 112,5%-nak alapja) a minimálbér 11/30-a.

Szocho felső határ

Fel szokott merülni még az a kérdés, hogy az átalányadó időszakában a jövedelemre tekintettel megfizetett szocho beleszámít-e a szocho felső határba? A válasz az, hogy nem.

Sokan keverik a kétféle szochót. Bár az egyéni vállalkozó mindkét szochót magáénak tekinti, az átalányadós jövedelemre fizetett szocho a „kifizetői” szocho, ez viszont nem számít bele a tőkejövedelmeket terhelő szocho határába.