Mostanában szinte minden egyéni vállalkozó átalányadós akar lenni. Olcsóbb, egyszerűbb, egy ideig adómentes. De mi van, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átlépi az éves bevételi értékhatárt? Lavinaszerű következményekkel kell számolni az szja-ban, járulékban, szochóban, és az 58-as bevallások kezelése sem egy sétagalopp.
Az átalányadózás egy másik megközelítésben
Értékhatárok
Kezdjük az elején, már sokan az értékhatárokat is keverik. Mikor, mit és meddig lehet megtenni?
Három fő csapásirány van egy átalányadózó életében:
- adómentes az szja szerint az átalányban megállapított jövedelemből az éves minimálbér fele. Ez a 40%-os költséghányad esetén, 2025-ben 2 908 000 Ft-os bevételt tesz adómentessé (2 908 000 × 60% = 1 744 800 = 290 800 × 12 / 2). Az adómentes keretet év közben nem kell arányosítani;
- áfamentes az Áfatörvény szerint évente 18 millió forintos bevétel. Fontos, hogy az indulás évében ezt arányosítani kell;
- átalányadós maradhatsz az Szja-törvény szerint az éves minimálbér tízszereséig, azaz 34 896 E Ft bevételig (290 800 × 12 × 10 = 34 896 000). Kizárólag kereskedelmi tevékenység esetén ez az értékhatár 50-szeres. Fontos, hogy az évközben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.
Átalányadózás kerete
Cikkünkben most azzal foglalkozunk, ha az átalányadózás bevételi értékhatárának az átlépése történik meg. Ebben az esetben kőkemény szabályok lépnek életbe, ami adminisztratív, de különösen anyagi oldalról jelenthet nagy megterhelést.
Személyi jövedelemadó tekintetében az átlépés évét teljes egészében tételes költségelszámolóként kell elszámolni.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kivaalap egyszerűsített foglalkoztatás esetén
A kisvállalati adó két terület adóztatását váltja ki: az eredményesség utáni társasági adót és a foglalkoztatás utáni munkáltatói járulékterheket. Pontosabban a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. De vajon mi a helyzet az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy akár az ekho eseteivel?
Érdekel
A kiva, a helyi adó és a cafetéria
Mondhatnánk, hogy „a jó, a rossz és a csúf” esete, de valójában mindegyiknek megvan a maga szépsége. És amikor ők hárman összeállnak, egy egészen komoly szakmai csemege születik belőle.
Érdekel