Különbözeti bírság a bevallásban

Törvényi előírás

A törvény két esetet definiál, amikor a magánszemélynek különbözeti bírságot kell bevallania. Az egyik a helytelen költségnyilatkozat, a másik pedig a helytelen adókedvezmény-nyilatkozat.

Az Szja-törvény 48. § (4) bekezdése szerint:

„Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában

a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39%-át;

b) a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, tevékenységi kedvezmény, személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pont szerinti esetben is, a befizetési különbözet 12%-át

különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5%-át, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Az első esetben az előzmény, hogy a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, azaz arra számít, hogy a számlákkal igazolt költségét elszámolva kisebb lesz az adóalapja. Majd év végén kiderül, hogy a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál elszámolt igazolt költséget, azaz valójában nem lett annyi költsége, mint amekkorára számított.

Ebben az esetben a költség-különbözet 39%-át köteles a magánszemély különbözeti bírságként az adóbevallásában bevallani és megfizetni.

A másik esetben az a tényállás, hogy a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a kedvezmény mégsem jár, azaz az évközi érvényesítés jogalap nélküli. Ennek következtében a bevallásban befizetési különbözet mutatkozik, ami után 12% különbözeti bírságot kell bevallani és megfizetni.

Bírság mértéke

Azt láthattuk, hogy a két esetben nem egyforma a „büntetés” tétele. De miért?

Amikor a jogszabályba ez a tétel bekerült, akkor a kifizetői adó (akkor még eho is volt) 27% volt. A költségelszámolásnál tehát a jogalkotó úgy kalkulált, hogy a 12%-os „büntetésen” felül meg kell fizetni azt a 27%-os adómértéket is, melyet a kifizető takarított meg azzal, hogy év közben a magasabb költség miatt alacsonyabb a kifizetői szocho alapja.

Számszerűsítve, hogy ha valaki év közben 50%-os költségnyilatkozatot tesz, akkor a magánszemély a másik 50% után fizet személyi jövedelemadó-előleget, míg a kifizető ugyanezen adóalap után fizet szochót.

Ha a bevallásban a ténylegesen elszámolható költség mértéke mindösszesen a bevétel 20%-a, akkor a hiányzó 30%-a után a magánszemély természetesen megfizeti az szja-t, és fizet további 39% különbözeti bírságot. Egy túlzott költségnyilatkozattal a magánszemély tehát azt a kockázatot vállalja, hogy a kifizetői terhet is neki kell állnia a bevallásban.

A kifizetői járulék ma már „csak” 13%. A bírság tétele mégis maradt 39%, szóval ez alapján tényleg nem érdemes ezzel játszani.

Tegyünk inkább 10%-os költségnyilatkozatot, és ha év végén kiderül, hogy mégis magasabb költség merült fel, akkor igényeljük vissza a többletként levont szja-előleget.

Téves adókedvezmény

A helytelen adókedvezményről szóló nyilatkozatoknál általában nem az van a háttérben, hogy ne tudnánk, hány gyerekünk van, vagy hogy mikor házasodtunk.

A hiba általában ott következik be, ha teszünk egy nyilatkozatot, és azt a körülmények változása esetén elfelejtjük módosítani.

Az egyik legtipikusabb hiba az, ha a gyermek után az év elején kérjük a családi kedvezményt, majd miután az érettségi után már nem jár a gyermek után családi pótlék, le kell mondani a családi kedvezményt is.

A változást akkor is be kell jelenteni, ha a szülő arra számít, hogy a gyermeke szeptembertől felsőoktatási intézményben tanul tovább, mert ettől nem válik jogosulttá a kedvezményre. Ráadásul három vagy több gyermek esetén a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatmódosítás elmaradásának következménye súlyosan nehéz helyzetbe hozná a családot, hiszen a leérettségizett eltartott után július–december hónapokban jogtalanul érvényesített kedvezmény százezres nagyságrendű befizetési különbözetet és több tízezer forint különbözeti bírságot jelent.

Természetesen az egy- és kétgyerekesek kedvezménye között is van különbség – és bár lényegesen kisebb –, mindenképpen érdemes a nyilatkozatot módosítani.

Annak a szülőnek pedig, aki az év elejétől három gyermek után vette igénybe a családi kedvezményt, különösen fontos figyelmet kell fordítani a nyilatkozat módosítására. Ugyanis, ha ezt nem teszi meg, és a leérettségizett gyermek nem tanul tovább (ha például a felvételi nem sikerül), akkor a másik két gyermek után is jogtalanul érvényesít egy csomó kedvezményt.

Mennyit is?

Ha még a 2024-es adatokkal számolunk (fél évig még egyébként is ez van érvényben), akkor a háromgyerekesek kedvezménye gyermekenként havonta 220 ezer forint, míg a kétgyerekeseké 133 330 Ft. Tehát 6 hónapra nem háromszor 220 ezer forint után jár kedvezmény, hanem kétszer 133 330 Ft után.

Mindez 6 hónapra így néz ki:

6 × (3 × 220 000 – 2 × 133 330) × 0,15 = 354 006 Ft befizetendő szja-t jelent, és további 42 481 Ft különbözeti bírságot.

Bukhat a részletfizetési lehetőség

Kezdjük azzal, hogy milyen esetekben van részletfizetési lehetőség.

Minden adófizető magánszemély élhet a részletfizetés lehetőségével, aki nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett áfafizetésre. A kedvezményt abban az esetben választhatjuk, ha az 500 000 ezer forintot nem haladja meg a fizetendő adó. Az időtartam maximum 12 hónap lehet.

A kedvezményt akkor is igénybe lehet venni, ha a fizetendő adó és a szocho együttes összege több mint 500 000 forint, de a más adónem(ek)ben visszajáró adó összegét a személyi jövedelemadó-bevallásában átvezetjük, és ezáltal a valódi személyi jövedelemadó- és szochobefizetési kötelezettség nem több, mint 500 000 forint.

Aki a fizetendő adókötelezettségét 12 hónapnál rövidebb idő alatt ki tudja fizetni, annak is javasolt a 12 hónapos részletfizetést jelölnie, hiszen semmilyen hátránnyal nem jár, korábban fizetni pedig bármikor lehet.

És hogyan befolyásolja a különbözeti bírság a fizetendő adót? A különbözeti bírságot nem az adóhatóság veti ki, hanem a magánszemélynek az szja-bevallásában saját magának kell bevallania, ráadásul a bevallásban eltöltött helye alapján szja-ként kell bevallani.

Viszont hiába kisebb az a fizetendő adó 500 ezer forintnál, a bevallott 39%-os vagy 12%-os különbözeti bírság végül a 103-as adónemkódra, azaz az szja-tartozásra kerül előírásra. Így tehát ezzel is kalkulálni kell.