A bizalmi vagyonkezelésbe adott üzletrész kezelése a kapcsolt vállalkozás minősítése szempontjából érdekes. Bizalmi vagyonkezelési szerződéseket előszeretettel kötnek cég üzletrészére. A vagyonkezelésbe adott üzletrészt vajon milyen vonatkozásban vehetjük elő kapcsolt vállalkozás, illetve kapcsolódó vállalkozás szempontjából?
Bizalmi vagyonkezelésbe adott üzletrész
Az üzletrész átadása
A bizalmi vagyonkezelési szerződéseknek gyakran tárgya egy cég 100%-os üzletrésze. Az üzletrész mögött lévő cégek jellemzően működő cégek, sokszor jelentős vagyonnal rendelkeznek. Adja magát a kérdés, hogy a vagyonkezelő és a vagyonkezelésbe adott cég között, illetve további személyek (vagyonkezelő és a vagyonkezelésbe adott cég kapcsolt vállalkozásai) relációjában a kapcsolt vállalkozás és a kapcsolódó vállalkozás fogalmát hogyan kell alkalmazni.
Kapcsolt vállalkozás vizsgálata
A kapcsolt vállalkozás fogalmából kifejezetten a többségi szavazati jog vizsgálatával érdemes foglalkozni (az ügyvezetés azonosságát most nem vizsgáljuk). A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartamára a tulajdonosi jogokat szerzi meg az üzletrész felett, azaz 100%-os szavazati jogot szerez. Ez pedig azt jelenti, hogy a vagyonkezelő és a vagyonkezelésbe adott üzletrész mögötti cég kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.
Lépjünk tovább egy lépéssel, és nézzük meg, hogy a vagyonkezelésbe adott üzletrész (cég) kapcsolt vállalkozásai a vagyonkezelővel milyen viszonyba kerülnek. Önmagában az a tény, hogy a vagyonkezelő megszerezte a cég 100%-os üzletrészét, automatikus nem jelenti azt, hogy a vagyonkezelésbe adott cég kapcsolt vállalkozásaival a vagyonkezelő cég is kapcsolt vállalkozási relációba került volna. Viszont, ha megvizsgáljuk a kapcsolt vállalkozás fogalmát, akkor a végkövetkeztetés ez lesz.
Ha mondjuk a vagyonkezelésbe adott cég egy másik céget (legyen „A” cég) 100%-ban tulajdonol, akkor a vagyonkezelő közvetetten ebben a cégben is birtokolni fogja a szavazatok 100%-át, tehát a vagyonkezelő cég és „A” cég kapcsolt vállalkozások.
Előfordulhat az az eset is, hogy a vagyonkezelésbe adott cég eredeti tulajdonosa egy cég, és mint vagyonrendelő adja vagyonkezelésbe a céget. Ebben az esetben a vagyonkezelésbe adott cég és az eredeti tulajdonos közötti közvetlen kapcsolt vállalkozási viszony megszakad, ezzel együtt vigyázzunk: a közvetetten vagy az ügyvezetés azonosságára tekintettel még fennállhat a kapcsoltság. Értelemszerűen így az eredeti tulajdonos és a vagyonkezelő cég közötti kapcsoltság sem állhat fenn. Arra is külön oda kell figyelni, hogy ha a kapcsolt vállalkozási minőség be lett jelentve a NAV-hoz (volt a felek között élő szerződés), akkor a kapcsolt vállalkozási minőség megszűnését is be kell jelenteni.
Vizsgálódjunk a vagyonkezelő oldaláról. Ha a vagyonkezelő cég a vagyonkezelésbe adott cégen kívül még más cégek többségi szavazati jogát is birtokolja (akár azért, mert más cégeket is vagyonkezelésbe vett), akkor ez utóbbi cégek, és a frissen vagyonkezelésbe vett cégek is kapcsolt vállalkozásai egymásnak.
Így olyan cégek is kapcsolt vállalkozásba kerülnek egymással, ahol nincs családi vagy baráti kötelék az eredeti tulajdonosi kört illetően.
Kapcsolódó vállalkozás kérdésköre
A vállalkozási méret meghatározásának jelentősége van például az innovációs hozzájárulás vagy a társasági adóban a kisvállalkozói kedvezmény szempontjából.
Ebben a rövid blokkban a gyakran előforduló, a cég a cégben tulajdonlást és az érintett vagy szomszédos piac vizsgálatával foglalkozunk.
A kapcsolódó vállalkozások egyik kategóriája, amikor egy cég egy másik cég a szavazatok többségével rendelkezik. A vagyonkezelő cég és a vagyonkezelésbe adott cég között ez a reláció fennáll, tehát kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek. Ha a vagyonkezelésbe adott cégnek további cégben vagy cégekben van szavazati többsége, akkor a vagyonkezelő cég, a vagyonkezelésbe adott cég, és vagyonkezelésbe adott cég által tulajdonolt további cégek együttes kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek.
A vagyonkezelő oldaláról is vizsgálni kell a kérdést.
Ha a vagyonkezelő nem magánszemély, akkor a kapcsolódó vállalkozásaihoz 100%-ban hozzá kell számítani a vagyonkezelésbe vett céget is.
Amennyiben a vagyonkezelő magánszemély, akkor csak azt kell vizsgálni, hogy van-e olyan cége, ahol ő vagy közeli hozzátartozói többségi szavazattal bírnak, és a kérdéses cég szomszédos (vertikálisan egymásra épülő tevékenységek) vagy érintett piacnak (hasonló a tevékenység) tekinthető a vagyonkezelésbe vett céggel összehasonlítva. Itt érdemes azt is megemlíteni, hogy a Kkv tv.-be 20 évvel a hatályba lépése után lett fogalmi szinten tisztázva, hogy mit tekintünk érintett piacnak.
Ajánlott tananyag (előadás videó) a témához:
 |
A bizalmi vagyonkezelés számviteli és adózási kérdéseiElőadó: Wessely Vilmos okleveles könyvvizsgáló, adószakértő Az előadásvideó teljes hossza: 121 perc Bővebb információ és megrendelés >> |
További cikkek
Tanulságos eset a beruházási kedvezményről
Sokan a kisvállalati adó (kiva) legnagyobb konkurenciájának tartják a Társaságiadó-törvényben található beruházási kedvezményt. Míg előbbi ugyan azonnal, de csak egyszer ismeri el a beruházást kiadásként, az utóbbi az eszköz kétszeri leírását is segítheti. Persze a kiva is tartalmaz beruházással kapcsolatos kedvezményeket, de ahhoz „más csillagoknak kell együtt állni”. A kkv-szektor kedvelt társaságiadóalap-csökkentő tételét azonban az adóhatóság is kiemelt figyelemmel kíséri, és ha veszélyben látja a rendeltetésszerű joggyakorlás intézményét, akkor azonnal közbelép.
Érdekel