Sokan a kisvállalati adó (kiva) legnagyobb konkurenciájának tartják a Társaságiadó-törvényben található beruházási kedvezményt. Míg előbbi ugyan azonnal, de csak egyszer ismeri el a beruházást kiadásként, az utóbbi az eszköz kétszeri leírását is segítheti. Persze a kiva is tartalmaz beruházással kapcsolatos kedvezményeket, de ahhoz „más csillagoknak kell együtt állni”. A kkv-szektor kedvelt társaságiadóalap-csökkentő tételét azonban az adóhatóság is kiemelt figyelemmel kíséri, és ha veszélyben látja a rendeltetésszerű joggyakorlás intézményét, akkor azonnal közbelép.
Tanulságos eset a beruházási kedvezményről
Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna|
2025. április
|Előfizetői cikk
|#adózás rendje#kapcsolt vállalkozás#tao
Cikkemben egy konkrét eset kapcsán arra szeretnék rávilágítani, hogy milyen indokokkal tagadta meg az adóhatóság a kedvezmény igénybevételét egy olyan cégnél, ahol látszólag a törvény valamennyi betűje be lett tartva.
Ha már nagyon régóta követsz minket, akkor ismerős lehet a példa. De elevenítsük fel.
Az akkor még csak „tárgyalási” szakaszban levő üggyel kapcsolatban nem igazán értettük, hogy egy kifejezetten építőipari gépek (betonkeverő, árokásó stb.) beszerzésével és hasznosításával kapcsolatban milyen problémája lehet az adóhatóságnak. Pedig volt, és a legmagasabb fórumon is nyert az adóhatóság.
Beruházási kedvezmény a Taotörvényben
Kezdjük azzal, hogy milyen estekben vehető igénybe a kedvezmény.
A kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózók élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az adóévben elszámolt, korábban még használatba nem vett eszközök beruházási értéke után (ideértve a pénzügyi lízinget is) adóalap-csökkentő kedvezményt vegyenek igénybe.
Ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, akkor csökkenti az adóalapját:
- a korábban még használatba nem vett ingatlan;
- a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke (Emlékszel? Itt szoktuk megbeszélni, hogy egy könyvelőnek a számítógép ide tartozik-e vagy sem.);
- az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, és
- az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke.
Az adóalap-csökkentő összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, illetve de minimis támogatásnak minősül.
Fontos, hogy a kedvezményt csak az alkalmazhatja, akinek az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély.
Nem kizáró ok tehát a saját üzletrész birtoklása (amikor az adózó részben saját tulajdonosa is), de ezenkívül nem lehet a tagok között csak magánszemély!
A kedvezmény az értékcsökkenés elszámolásán kívül még egyszer engedi levonni az adóalapból a beruházás értékét, azaz valódi kedvezményként funkcionál.
Mi nem stimmelt a konkrét ügyben?
Mint említettem, a cég a törvény betűjét betartva vette igénybe a kedvezményt, de az adóhatóság a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérülését állapította meg, így a kedvezményt nem fogadta el. Vegyük sorra a problémákat, melyből mindenki vonja is le a tanulságokat!
1. Műszaki vagy egyéb berendezés
A vállalkozó árokásó-rakodó, betonkeverő és betonpumpa, valamint kotró-rakodó gépeket vásárolt, amit a könyveiben a műszaki gépek, berendezések között mutatott ki. A vállalkozás azonban nem rendelkezett bejelentett építőipari tevékenységgel, a gépeket funkciójuknak megfelelően egyetlen napig sem használta.
Ők a gépeket bérbeadási célból vásárolták, és árbevételük abból származott, hogy bérleti díjat számláztak a vevő felé.
Az adóhatóság álláspontja szerint egy konkrét tárgyi eszköz Számviteli törvény szerinti besorolását (azaz, hogy műszaki vagy egyéb berendezésként kell-e kimutatni) a vállalkozás tevékenysége határozza meg. A kedvezmény igénybevételéhez a tárgyi eszköznek a tevékenységi profilt meghatározónak kell lennie. Ez a cég pedig távközlési tevékenységgel és híradástechnikai berendezések gyártásával foglalkozik.
Az adóhatóság indoklásában írt megfogalmazása szerint „a vállalkozás nem végzett építőipari gép bérbeadására vonatkozó tevékenységet, a vásárolt gépeket csupán bérbe adta”.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 3. rész
Cikksorozatunk előző két részében összefoglaltuk a követelések év végi értékelésének főbb számviteli szabályait és a kapcsolódó könyvelési tételeit példákkal. A címben említett téma 3. részeként a Társaságiadó-törvény szerinti előírásokat ismertetjük. Annak érdekében, hogy a társaságiadó-hatások érthetők legyenek, előbb tisztázni szükséges a témához kapcsolódó törvénybeli fogalmakat.
Érdekel
Fejlesztési tartalék feloldása
Bár a fejlesztési tartalékról azt gondoljuk, hogy mindent tudunk, mindig érdekes, ha egy olyan kérdés érkezik, ami még eddig nem merült fel. Vajon a fejlesztési tartalékot fel lehet-e oldani folyamatban levő beruházásra? És ha később nem lesz belőle tárgyi eszköz? Lehet, hogy már ebből a két kérdésből is érted a dilemma okát. Lássuk!
Érdekel