Tapasztalataink szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás döntő része az egyszerűsített éves beszámolót választja, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Ennek leginkább az oka, hogy a Számviteli törvény lehetővé teszi a kiegészítő melléklet tekintetében – az éves beszámolóhoz képest – a szűkebb tartalmú információk bemutatását (például cash flow-kimutatás elhagyásával). Az alábbi cikkünkben összefoglaljuk az egyszerűsített éves beszámoló választhatóságára, tartalmára és a kiegészítő mellékletére vonatkozó főbb sajátosságokat.
Egyszerűsített éves beszámolóról
Választási feltételek
2025. január 1-jétől főszabály szerint egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 2000 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Az Szt. 97. § (1) alapján, ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a fenti három mutatóérték közül bármelyik kettőnek a határértékét túllépi két egymást követő üzleti évben, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót köteles készíteni.
Amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik megelőző üzleti évvel (jogelőd nélkül alakult cégek esetén), akkor a várható adatok alapján lehet választani az egyszerűsített éves beszámolót. Ha viszont a vállalkozás rendelkezik megelőző üzleti évekkel, de nem teljes naptári évvel, úgy a rendelkezésre álló adatokat arányosítani szükséges.
Ugyanakkor fontos megemlíteni az alábbi korlátozó feltételeket is a választási feltételek tekintetében, mivel a fenti a)–c) bekezdések szerinti értékhatárok teljesülése esetén sem választhatja az egyszerűsített éves beszámolót
- a nyilvánosan működő részvénytársaság,
- az anyavállalat,
- a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint
- az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték.
- Az anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére.
Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy az anyavállalat az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó értékhatárokat nem alkalmazhatja, így az anyavállalatnak minden esetben éves beszámolót kell készítenie, függetlenül attól, hogy készít-e vagy sem anyavállalatként konszolidált éves beszámolót.
Egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó eltérő értékelési szabályok
Saját termelésű készlet értékelése
Főszabály szerint, amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben a 4 milliárd forintot, vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege a 2 milliárd forintot meghaladja, a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások Számv. tv. 51. §-a szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Vásárlásösztönzés engedményekkel, azok számviteli elszámolása
A vállalkozások marketing/sales gyakorlatában gyakori megoldás a különböző, vásárlást ösztönző akciók alkalmazása. A számviteli szakemberek jó esetben még a tervezés folyamatában, kevésbé jó esetben csak az akció bevezetése után értesülnek a reklámszakemberek által kitalált megoldásokkal. A vásárlásösztönzés tipikus formája a rabat, vagy a mennyiségi engedmény, vagy a nagyvevői visszatérítés.
Érdekel
Be nem jelentett alkalmazott: mi a teendő?
Most arról fogunk írni, ha megtörtént a baj. A be nem jelentett alkalmazottakra tekintettel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bírságolhat, és emellett ez a hatóság kötelezi a munkáltatót, hogy jelentse be legalább 30 napra visszamenőleg az alkalmazottat. Ez utóbbi bejelentéshez kapcsolódóan számos kérdés felmerül, mint például mennyi bér után kell közterhet fizetni, ha egyszerűsített foglalkoztatás is volt ebben az időszakban, akkor ezeket a napokat hogyan kell kezelni, a dolgozónak kifizetett nettó bért utólag lehet-e/kell-e módosítani.
Érdekel