címke: számvitel
Elkésett számlák, nem számlázott szállítások
Az online adatszolgáltatás világában talán az már kevesebbszer fordul elő, hogy egy-egy bejövő számla elkallódik, az ügyvezető/ügyfél csak hetekkel, hónapokkal később találja meg és adja le könyvelésre. Az viszont továbbra is gyakori, hogy a tényleges teljesítéshez képest nem vagy csak késve állítanak ki számlát.
Érdekel
Az átalakulások, beolvadások, szétválások aktuális kérdései – 1. rész
Bár sokszor téma, de egy könyvelő életében nem mindennap történik ilyen, így ismét foglaljuk össze, hogy milyen feladatok vannak egy átalakulás folyamatában.
Érdekel
Tárgyi eszközök zárási feladatai – II. rész A Társaságiadó-törvény szerinti szabályozásról
Az előző cikkünkben kiemelt zárási feladatként bemutattuk a tárgyi eszközök számviteli elszámolásával kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, a leírási lehetőségek választási szempontjait, a témával kapcsolatban felmerülő fontosabb gyakorlati kérdéseket. Jelen írásunkban összefoglaljuk a témára vonatkozó társaságiadó-szabályokat.
Érdekel
Elhatárolás vs. követelés/kötelezettség
Sose fog a téma nyugvópontra jutni, különösen nem az évzárások kapcsán. Természetesen azokról a tételekről van szó, amikor a fordulónapot megelőző időszakot terhelő, de a fordulónap után kiszámlázott tételek (és fordítva) vannak. Vajon mi ezeknek a helyes számviteli elszámolása? Cikkemben összegyűjtöm az általam ismert gyakorlatokat és ismertetem, hogy mi lenne a Számviteli törvény szerinti helyes megoldás.
Érdekel
Tárgyi eszközök zárási feladatai I. rész – Számviteli elszámolások
A beszámolókészítés időszakában egy fontos témakörben a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó zárási feladatok gyakorlati kérdéseit foglaljuk össze a következő két cikkünkben.
Érdekel
Nem megfelelő összegű saját tőke kezelése
A saját tőkével a mérlegfőcsoportnak jellemzően két okból lehet nem elegendő összege, vagy akár negatív előjele. Elképzelhető, hogy van jegyzett, de még be nem fizetett tőke, illetve lehet felhalmozott veszteség az eredménytartalékban. Nem csak a ténylegesen negatív előjelű sajáttőke-összeg jelent problémát, hanem az is, ha a saját tőke az adott társasági formára előírt jegyzett tőkeminimumot nem éri el (kft. és rt. esetében).
Érdekel
Osztalékelőlegből osztalék
Tulajdonosként folyton azt számoljuk, hogyan is tudjuk a legkedvezőbben kivenni a jól megérdemelt jövedelmünket. A bért terhelő közterhek elég elrettentő mértékűek, így sokszor jutunk arra a megoldásra, hogy inkább osztalékként vesszük ki. Az elmúlt hónapokban szó szerint tömegesen került kezembe olyan átvett könyvelési anyag, amelyből süt, hogy az előző könyvelő az osztalékelőleg és osztalék fogalmával sem volt tisztába, nemhogy a könyvelésével. Ezzel komoly veszélybe sodorja a cég működését.
Érdekel
Céltartalékok a vállalkozások gyakorlatában
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő könyvelőktől gyakran hallom, hogy a céltartalékokkal neki ugyan nem kell foglalkozni a beszámolókészítés folyamatában, hiszen az csak a „nagyok” problémája. Cikkemben ezt a tévhitet kívánom eloszlatni.
Érdekel
Nem realizált árfolyamveszteség
Zajlanak a 2024-es év könyvvizsgálatai, ezért ismét előkerül a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása. Bár nem extrém, de mégis magasabb volt az év végi árfolyam, mint ami most is van, így jó lenne az átértékelés ráfordításával nem terhelni az eredményt. Vagy legalábbis így gondolja a könyvelő. Tényleg megoldás egy kis halasztott ráfordításelszámolás?
Érdekel
Devizában kiállított számlák átváltási árfolyama
A devizás számlák átváltási árfolyama mindig akkor kérdés, amikor éppen szembejön a számla. A mostani összefoglaló táblázatot akár az irodád falára is kiteheted, hogy csak rá kelljen pillantani, amikor éppen eljön ez a pillanat.
Érdekel