Kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek, ráfordítások

Az Sztv. két helyen említi a kivételes nagyságú és előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások tételt. Egyrészt, hogy a vállalkozás a számviteli politikában kell, hogy rögzítse ezen tételek jellegét, másrészt, hogy a vállalkozás közzé kell tegye a kiegészítő mellékletben a számviteli politikában meghatározott tételek közül a ténylegesen előforduló tételek összegét és jellegét.

Számviteli politikában rögzítendő lehetséges tételek köre és azok számviteli elszámolása

A vállalkozó – döntésének megfelelően – kivételes nagyságú és előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások közé tartozónak tekinti a következő gazdasági események bemutatásra kerülő összegeit:[1]

• társaság alapításakor, ha az alapított társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedést szerez;
  • eredményt érintő tétel eszköz, apport átadásához kapcsolódóan kerül elszámolásra
    T 171., 172. – K 479. (itt az apportált eszköz kivezetése a kapcsolódó tétel; a részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor történhet meg);

• a tulajdonolt társaságnál tőkeemeléssel többséget, illetve minősített többséget biztosító befolyást szerez a vállalkozó, illetve a tőkeemelés, a részesedés eredményeként tulajdoni hányada meghaladja a jelentős tulajdoni részesedés mértékét;
  • eredményt érintő tétel eszköz, apport átadásához kapcsolódóan kerül elszámolásra
    T 171., 172. – K 479. (itt az apportált eszköz kivezetése a kapcsolódó tétel; a részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor történhet meg);

• a tulajdonolt társaság jogutód nélküli megszűnésekor, ha a megszűnt társaságban lévő tulajdoni hányad mértéke a vállalkozónál meghaladta a jelentős tulajdoni részesedés mértékét, továbbá akkor, ha a megszűnt társaságtól kapott nettó eszközérték kevesebb, mint a részesedés könyv szerinti értéke;
  • részesedés könyv szerinti értékének kivezetése T 379. – K 171., 172.,
  • kapott nettó eszközérték elszámolása T 871. – K 379.,
  • kapott tételek átvétele technikai számlával szemben kerül elszámolásra;
• a tulajdonolt társaságnál végrehajtott tőkeleszállításkor, a vállalkozónál minden esetben, ha a tőkeleszállítás veszteségrendezés miatt történt, továbbá tőkekivonással történő tőkeleszállításnál, ha a befektetés összege legalább 20%-kal csökken;
  • részesedés könyv szerinti értékének csökkentése T 871. – K 17;
• az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál), ha az az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
  • a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a kevesebb, T 871. – K 379.;
  • a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a több, T 379. – K 972.;
• tartozásátvállaláskor az átvállaló vállalkozó, ha az átvállalt tartozások együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 10%-át;
  • tartozásátvállalás T 868. – K 449/479.,
  • kapcsolódó tétel pénzügyi rendezéséig T 393. – K 868.,
  • pénzügyi rendezéskor az elhatárolás kivezetése T 868. – K 393.;

• tartozásátvállaláskor annál a vállalkozónál, akitől átvállalták, ha az átvállalt tartozások együttes összege meghaladja az összes kötelezettség 10%-át;
  • tartozásátvállalás az eredeti adósnál T 44-47. – K 968.;

• követelés elengedésekor, ha az elengedett követelések együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 10%-át;
  • elengedett követelés T 868. – K 31-36.;

• kötelezettség elengedésekor, ha az elengedett kötelezettségek együttes összege meghaladja az összes kötelezettség 10%-át;
  • elengedett kötelezettség T 44-47. – K 968.;

• pénzeszközök végleges átadásakor, ha a bármilyen jogcímen átadott pénzeszközök együttes értéke meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 10%-át;
  • véglegesen átadott pénzeszköz T 868. – K 38.;

• pénzeszközök visszafizetési kötelezettség nélküli átvételekor (ideértve a támogatásokat is), ha az így – bármilyen jogcímen – átvett pénzeszközök együttes értéke meghaladja az összes kötelezettség 10%-át;
  • véglegesen átvett pénzeszköz T 38. – K 968.,
  • ha ez fejlesztési célú, vagy költsége ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, akkor annak eredményhatását el kell határolni T 968. – K 48.,
  • az időbeli elhatárolás feloldása a költségek, ráfordítások felmerülésével arányosan kell, hogy megtörténjen;

• eszközök térítés nélküli átadásakor, ha az átadott eszközök együttes könyv szerinti értéke meghaladja a jegyzett tőkén felüli saját tőke 10%-át;
  • térítés nélküli átadáskor az eszköz kivezetése T 868. – K 1-3.,
  • ha az adott eszközhöz volt könyv szerinti értéket módosító értékcsökkenés vagy értékvesztés elszámolva, azt is ki kell vezetni;

• térítés nélkül nyújtott szolgáltatások esetében, ha a nyújtott szolgáltatások együttes bekerülési értéke meghaladja az anyagjellegű ráfordítások 10 százalékát;
  • térítés nélkül nyújtott saját szolgáltatás esetében főkönyvi számviteli elszámolása a térítés nélkül nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kiszámlázásnak, áfafizetési kötelezettségnek lesz;

• eszközök térítés nélküli átvételekor, ha az átvett eszközök együttes piaci értéke meghaladja az összes kötelezettség 10%-át;
  • térítés nélkül átvett eszköz T 1-3. – K 968.,
  • elszámolt bevétel elhatárolása T 968. – K 483.,
  • halasztott bevétel feloldása az eszköz érték kivezetésével arányosan történik T 483. – K 968.;

• térítés nélkül igénybe vett szolgáltatások esetében, ha az igénybe vett szolgáltatás piaci értéke meghaladja az összes kötelezettség 10%-át;
  • térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás T 52. – K 968.

A részletezett számviteli elszámolások során a 868. és a 968. főkönyvi számlák kerültek kijelölésre a kivételes nagyságú és előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások elszámolására. Az adott főkönyvi számlához kapcsolódó kartonon célszerű szerepeltetni a gazdasági esemény rövid leírását, bemutatását, segítve ezzel a beszámolókészítés folyamatát.

A kivételes nagyságú és előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások bemutatási kötelezettsége az éves és az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknál is fennáll.