Faktorálás számviteli elszámolása

Faktoring vs. engedményezés

A faktoring keretében a faktor megvásárolja a szállító (eladó) számlakövetelését (termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelés [vevőkövetelés]) vagy egyéb követelését azonnali (rész)fizetéssel, úgy, hogy a kötelezett teljesítésekor elszámolási kötelezettség terheli a faktort. A faktor nyilvántartja és kezeli a követelést, beszedési, behajtási tevékenységet végez. A faktoringszerződés alapján a faktor meghatározott (jellemzően 80% körüli) pénzösszeget fizet, az adós a harmadik személlyel szembeni követelését a faktorra engedményezi. A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, akkor az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamatfizetésre kötelezett, illetve a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles (Ptk. 6:405-6:408. §).

Engedményezés esetén a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházza át.

A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes (aki kapja a követelést) szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is (Ptk. 6:193-6:201. §).

A faktoringszerződés valójában egy kölcsönszerződés, amelynek a sajátossága az, hogy a hitelnyújtó (a faktor) esedékességkor elsőként nem az adóstól, azaz az engedményezőtől, hanem az adós kötelezettjétől (az eredeti tranzakcióban a vevőtől) lesz jogosult a követelés behajtását megkísérelni, és az adóssal szemben csak akkor léphet fel, ha a kötelezett (eredeti tranzakcióban a vevő) nem teljesít (ez utóbbi esetben az adós visszafizeti a kölcsönt, annak megfizeti a kamatát, visszakapja a követelés feletti rendelkezési jogot). Az engedményezésre vonatkozó szerződés viszont olyan, mint az adásvételi szerződés, a követelés véglegesen az engedményes tulajdonába megy át.

Mivel a faktorálás nem adásvétel, a faktorált követelés nem megy át a faktor tulajdonába, így azt az adósnál a könyvekből nem szabad kivezetni, a faktorálás tényét az analitikus nyilvántartásokban kell rögzíteni.

Számviteli elszámolás

A faktor által átutalt összeget a rövid lejáratú kötelezettségek között mint pénzkölcsönt kell állományba venni.

T 384. Elszámolási betétszámla – K 451. Rövid lejáratú kölcsönök

A követelésvásárlási tevékenység pénzügyi szolgáltatás, így annak folytatása engedélyhez kötött.

Faktoring elszámolása a faktornál a pénzkölcsönnyújtás általános szabályai szerint kerül elszámolásra, azaz a folyósításkor:

T 364. Rövid lejáratra adott kölcsönök – K 384. Elszámolási betétszámla

Kötelezettől befolyt összeg elszámolása

T 384. Elszámolási betétszámla – K 479. Faktoringelszámolás

Követelés és kötelezettség összevezetése

T 479. Faktoringelszámolás – K 364. Rövid lejáratra adott kölcsönök

Faktornál a járó kamat elszámolása

T 479. Faktoringelszámolás – K 974. Egyéb kapott, járó kamat

El nem számolt különbözet (ha van) pénzügyi rendezése

T 479. Faktoringelszámolás – K 384. Elszámolási betétszámla

A faktorált követelés nyilvántartására a 0. Nyilvántartási számlák osztálya használatos.

Követelésengedményezés (követelés-adásvétel) elszámolása

Az engedményezőnél az eladási ár elszámolása

T 384. Elszámolási betétszámla – K 96. Egyéb bevételek

Könyv szerinti érték kivezetése

T 86. Egyéb ráfordítások – K 31-36. Követelések

Az engedményesnél, a követelés vevőjénél az elszámolás

T 365. Vásárolt követelések – K 384. Elszámolási betétszámla/479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

A követelés térítés nélküli átadásakor elszámolás

• az engedményezőnél: T 86. Egyéb ráfordítások – K 31-36. Követelések;
• az engedményesnél (aki kapja a követelést): T 365. Vásárolt követelések – K 96. Egyéb bevételek és T 96. Egyéb bevételek – K 483. Halasztott bevételek.

A halasztott bevétel feloldása a követelés könyvekből történő kivezetésekor (értékvesztés, pénzügyi rendezés) lehetséges.