A saját tőkével kapcsolatos gazdasági események jellemzően nem tartoznak a rutinesemények közé, hiszen nem napi/havi gyakorisággal előkerülő könyvelési tételek. A saját tőkét jellemzően állandó tőkeelemként szoktuk meghatározni, melynek változó része az Adózott eredmény, illetve azon keresztül az Eredménytartalék, így viszonylag ritkán fordul elő, hogy az egyéb tőkeelemekkel kell foglalkozni. A szabályozás sajátosságai alapján a Lekötött tartalékkal kapcsolatos tételek azonban mégiscsak időről időre felbukkannak.
Sajáttőke-szemezgetés: lekötött-tartalék-képzés kiemelt esetei
Pótbefizetés
A pótbefizetés jogi szabályozása némileg változott az új Ptk. bevezetésével. Ma már nem kötelező eleme a társasági szerződésnek a pótbefizetés előírása ahhoz, hogy a taggyűlés ténylegesen dönthessen a pótbefizetésről. Ha azonban a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést a veszteségek fedezetére a pótbefizetés előírására, akkor azt is meg kell határozni, hogy mennyi annak a legmagasabb összege, illetve, hogy pótbefizetés milyen gyakorisággal rendelhető el.
A pótbefizetés teljesítésének módját (pénzbeli vagy nem pénzbeli), ütemezését, határidejét a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozatban kell meghatározni. Nem pénzbeli formára vonatkozó követelmények azonosak a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra vonatkozó követelményekkel.
A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni, ettől eltérő meghatározás, teljesítés nem fogadható el pótbefizetésként.
Késedelmes teljesítés vagy a teljesítés elmulasztásának jogkövetkezménye azonos a vagyoni hozzájárulás nem teljesítésének szabályaival.
A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában, a tagjegyzékben szereplő tagok részére kell visszafizetni. A visszafizetés csak a törzsbetétek teljes befizetését követően történhet meg. A saját üzletrészre jutó pótbefizetés nem visszafizetendő. Azaz a pótbefizetés nem azt a tagot illeti meg, aki eredetileg a befizetést teljesítette, így a pótbefizetés összegét az üzletrész értékesítése során az eladási árba célszerű belekalkulálni.
Kapott pótbefizetés elszámolása
161. Beruházások / 2. Készletek / T 381. Pénztár / 384. Elszámolási betétszámla / 36. Egyéb követelések – K 414. Lekötött tartalék
Pótbefizetés „visszafizetése”
T 414. Lekötött tartalék – K 384. Elszámolási betétszámla
Pótbefizetéshez kapcsolódó szabály még, hogy jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezőknek történő kiegyenlítést követően a fennmaradó vagyonból a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, és a további részt kell a törzsbetétek arányában felosztani.
Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész
A saját részvény, saját üzletrész visszavásárlása esetén azok könyv szerinti értékét eredménytartalékból Lekötött tartalékba kell átvezetni.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 2. rész
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat a jogelőd és jogutód társaságoknál külön-külön. Ebben a cikkben a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertetjük.
Érdekel
Osztalékelőlegből osztalék
Tulajdonosként folyton azt számoljuk, hogyan is tudjuk a legkedvezőbben kivenni a jól megérdemelt jövedelmünket. A bért terhelő közterhek elég elrettentő mértékűek, így sokszor jutunk arra a megoldásra, hogy inkább osztalékként vesszük ki. Az elmúlt hónapokban szó szerint tömegesen került kezembe olyan átvett könyvelési anyag, amelyből süt, hogy az előző könyvelő az osztalékelőleg és osztalék fogalmával sem volt tisztába, nemhogy a könyvelésével. Ezzel komoly veszélybe sodorja a cég működését.
Érdekel