Sajáttőke-szemezgetés: lekötött-tartalék-képzés kiemelt esetei

Dr. Kardos Barbara Dr. Kardos Barbara| 2025. november |Előfizetői cikk |#számvitel
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

A saját tőkével kapcsolatos gazdasági események jellemzően nem tartoznak a rutinesemények közé, hiszen nem napi/havi gyakorisággal előkerülő könyvelési tételek. A saját tőkét jellemzően állandó tőkeelemként szoktuk meghatározni, melynek változó része az Adózott eredmény, illetve azon keresztül az Eredménytartalék, így viszonylag ritkán fordul elő, hogy az egyéb tőkeelemekkel kell foglalkozni. A szabályozás sajátosságai alapján a Lekötött tartalékkal kapcsolatos tételek azonban mégiscsak időről időre felbukkannak.

Pótbefizetés

A pótbefizetés jogi szabályozása némileg változott az új Ptk. bevezetésével. Ma már nem kötelező eleme a társasági szerződésnek a pótbefizetés előírása ahhoz, hogy a taggyűlés ténylegesen dönthessen a pótbefizetésről. Ha azonban a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést a veszteségek fedezetére a pótbefizetés előírására, akkor azt is meg kell határozni, hogy mennyi annak a legmagasabb összege, illetve, hogy pótbefizetés milyen gyakorisággal rendelhető el.

A pótbefizetés teljesítésének módját (pénzbeli vagy nem pénzbeli), ütemezését, határidejét a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozatban kell meghatározni. Nem pénzbeli formára vonatkozó követelmények azonosak a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra vonatkozó követelményekkel.

A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni, ettől eltérő meghatározás, teljesítés nem fogadható el pótbefizetésként.

Késedelmes teljesítés vagy a teljesítés elmulasztásának jogkövetkezménye azonos a vagyoni hozzájárulás nem teljesítésének szabályaival.

A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában, a tagjegyzékben szereplő tagok részére kell visszafizetni. A visszafizetés csak a törzsbetétek teljes befizetését követően történhet meg. A saját üzletrészre jutó pótbefizetés nem visszafizetendő. Azaz a pótbefizetés nem azt a tagot illeti meg, aki eredetileg a befizetést teljesítette, így a pótbefizetés összegét az üzletrész értékesítése során az eladási árba célszerű belekalkulálni.

Kapott pótbefizetés elszámolása

161. Beruházások / 2. Készletek / T 381. Pénztár / 384. Elszámolási betétszámla / 36. Egyéb követelések – K 414. Lekötött tartalék

Pótbefizetés „visszafizetése”

T 414. Lekötött tartalék – K 384. Elszámolási betétszámla

Pótbefizetéshez kapcsolódó szabály még, hogy jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezőknek történő kiegyenlítést követően a fennmaradó vagyonból a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, és a további részt kell a törzsbetétek arányában felosztani.

Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész

A saját részvény, saját üzletrész visszavásárlása esetén azok könyv szerinti értékét eredménytartalékból Lekötött tartalékba kell átvezetni.Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK

További cikkek

számvitel
2025. augusztus |Dr. Kardos Barbara |Előfizetői cikk

A bekerülési érték meghatározása örökzöld téma, mindig van valami apróság, amit egy különlegesebb eszköz kapcsán az ember „újra tanul” a Számviteli törvényt fellapozva. Cikkemben ezekre az „apróságokra” hívom fel a figyelmet, hogy szem előtt tartsuk ezeket is.

Érdekel
áfadevizásszámvitel
2025. március |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

A devizás számlák átváltási árfolyama mindig akkor kérdés, amikor éppen szembejön a számla. A mostani összefoglaló táblázatot akár az irodád falára is kiteheted, hogy csak rá kelljen pillantani, amikor éppen eljön ez a pillanat.

Érdekel