Tulajdonosként folyton azt számoljuk, hogyan is tudjuk a legkedvezőbben kivenni a jól megérdemelt jövedelmünket. A bért terhelő közterhek elég elrettentő mértékűek, így sokszor jutunk arra a megoldásra, hogy inkább osztalékként vesszük ki. Az elmúlt hónapokban szó szerint tömegesen került kezembe olyan átvett könyvelési anyag, amelyből süt, hogy az előző könyvelő az osztalékelőleg és osztalék fogalmával sem volt tisztába, nemhogy a könyvelésével. Ezzel komoly veszélybe sodorja a cég működését.
Osztalékelőlegből osztalék
Az elrettentő példák
Volt olyan, aki semmit nem törődve a megtermelt eredménnyel, a kifizetett összeget osztalékelőlegnek könyvelte.
Tetézte a problémát, hogy az osztalékelőleget év végén a beszámolóban nem követelésként mutatta ki, hanem az eredménytartalék tartozik oldalára könyvelte, így negatív saját tőkével zárta le a céget.
Gyakori hiba volt, hogy amikor az osztalék elfogadásra került, akkor a 08-as bevallásban a teljes összeget osztalékként vallották be, nem csak az osztalékelőleg feletti részre fizettették ki az szja-t. A hiba akkor bukott ki – amivel beért a könyvelőváltás –, hogy az szja-tervezetben milliós nagyságrendű visszaigényelhető szja volt.
Volt olyan közzétett beszámoló, amiben a tárgyévre volt kifizetett osztalékelőleg, a közzétett határozatban azonban osztalék jóváhagyásáról nem döntött a taggyűlés. (Nem vagyok benne biztos, hogy látták, hogy miről döntöttek…)
Nem sorolom, pedig tudnám még. Sokszor elgondolkodom, hogy vajon milyen módon lehetne a szakmát kitisztítani. Az én eszközöm, hogy ismét leírom, mi is az osztalékelőleg és az osztalék.
Mi az az osztalékelőleg?
Osztalékelőleg nem más, mint amikor osztalékjövedelmet előre, már a tárgyévben, a tárgyév várható eredményének terhére fizetünk ki. Osztalékelőleget az előző évi beszámoló elfogadásától a tárgyév utolsó napjáig lehet fizetni.
Valójában a következő taggyűlésig, de a fordulónap és a taggyűlés között technikai problémákba ütközünk.
A naptári év első napjától az előző évi beszámoló elfogadásáig tehát speciális időszakkal szembesülhetünk. Amíg a beszámoló nincs elfogadva, addig osztalékot sem lehet fizetni az előző év terhére, és osztalékelőleget sem a tárgyév várható eredményének terhére. Sokszor ez is indokolhatja a beszámoló sürgős elfogadását.
Közbenső mérleg
Réges-régen minden egyes osztalékelőleg-fizetéshez közbenső mérleget kellett készíteni. Ezt a 2012-től hatályos Számviteli törvény egyszerűsítette.
A lényeg: az osztalékelőleg fizetése esetén megállapíthatónak kell lennie, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel. Ehhez pedig elegendő egy hat hónapnál nem régebbi beszámoló.
Mindez tehát azt jelenti, hogy a tárgyév első hat hónapjában az előző évre elfogadott beszámoló alapján, míg az év második hat hónapjában egyetlen közbenső mérleg alapján dönthetünk osztalékelőleg fizetéséről.
Az osztalékelőleg mint „jövedelem”
Az osztalékelőleg a tulajdonosoknak adózott jövedelmet eredményez, bevallása azonban nem olyan egyszerű. Amikor a kifizetés megtörténik, akkor le kell vonni a személyi jövedelemadót, de a magánszemély még nem szerez klasszikus értelmében jövedelmet, hiszen a végleges beszámoló elfogadása még várat magára.
Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége van a kifizetőnek? Nézzük azt az „egyszerű” esetet, ha az osztalékelőleg és az osztalék összege megegyezik.
A kifizetés évére vonatkozó feladatok:
- A cég a kifizetés hónapjára vonatkozó 08-as bevallásban bevallja az osztalékelőleget és az abból levont adót.
- A következő év január 31-ig kiadandó jövedelemigazolásba mint tájékoztató adat tünteti fel a kifizetett osztalékelőleget.
- A magánszemély az szja-bevallásba is csak mint egyéb adat tünteti fel mind az osztalékelőleget, mind az abból levont adót.
A kifizetés évét követő évre, azaz az osztalék jóváhagyásának évére vonatkozó feladatok:
- Amikor a beszámoló elfogadásakor az osztalékelőlegből osztalék lesz, akkor a taggyűlés hónapjának 08-as bevallásába az osztalékot be kell vallani, de itt nem kell feltüntetni a levont adót, mivel az osztalékelőleg adója már korábban megállapításra és levonásra került.
- A következő év január 31-ig kiadandó jövedelemigazolásban az osztalékot mint külön adózó jövedelmet kell feltüntetni.
- Az osztalék megszerzésének évéről szóló szja-bevallásban a magánszemélynek be kell vallania az osztalékot mint külön adózó jövedelmet és az arra eső adót úgy, hogy az adófizetési kötelezettség levezetésénél le kell vonni az előző évben az osztalékelőlegből levont adót.
Abban az esetben, ha több osztalék kerül jóváhagyásra, mint amennyi osztalékelőleg kifizetésre került, akkor az osztalékelőleg feletti részre természetesen jelentkezik a kifizetéskor az szja-kötelezettség.
Előfordulhat, hogy az osztalékelőleg feletti rész nem kerül kifizetésre a taggyűlés hónapjában. Ekkor a taggyűlés hónapjában az osztalékelőlegből osztalékká váló részt kell bevallani a fent ismertetett módon, míg a maradék a könyvekben addig kötelezettség, amíg ki nem fizetik. Amikor kifizetik, annak a hónapnak a jövedelmeként kell bevallani.
Amit érdemes elkerülni…
Előfordulhat az is, hogy az üzleti év beszámolója alapján csak a kifizetett osztalékelőlegnél alacsonyabb osztalékot hagynak jóvá, így a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válik osztalékká.
Ekkor az osztalékká nem váló, visszafizetendő osztalékelőleg visszamenőleg hitellé válik.
Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt. A kamatkedvezmény a kifizető által kért kamat és a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt kulcsával számított kamat különbözete. Az így kiszámított jövedelem 1,18-szorosa után a kifizetőnek 15 százalék szja-t és a 13 százalék szochót kell fizetnie.
Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válik osztalékká és nem is kell azt visszafizetni, akkor az elengedett rész a magánszemély egyéb jövedelmeként válik adókötelessé. Ezt a jövedelmet az elengedés évéről szóló adóbevallásban kell bevallani. Ilyenkor az osztalékelőlegből az „osztalékká vált rész” adóján felül levont adó az egyéb jövedelem adóelőlegeként figyelembe vehető. Természetesen az elengedésig a kamatkülönbözet megállapítására és annak adókötelezettségére vonatkozó rendelkezést ekkor is alkalmazni kell.
Könyvelési tételek
Mint említettem, ebben is láttam érdekességeket.
Nézzük sorban!
Kifizetett osztalékelőleg
T 36. Tulajdonossal szembeni követelés
K 38. Pénzeszközök
K 462. Szja-kötelezettség
És itt elérkezik az év vége, a követelés a beszámolóban az eszköz oldalon marad.
Eredmény átvezetése
T 419. Adózott eredmény
K 413. Eredménytartalék
Osztalék jóváhagyása
T 413. Eredménytartalék
K 47. Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség
Osztalékelőleg átvezetése
T 47. Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség
K 36. Tulajdonossal szembeni követelés
Osztalék kifizetése (ha marad)
T 47. Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség
K 38. Pénzeszközök
K 462. Szja-kötelezettség
További cikkek
Családi kedvezmény külföldi munkavállalók részére
A családi kedvezményt 2025. évtől csak azok vehetik igénybe, akiknek a családi pótlékra jogosultsága idehaza vagy bármely más EGT-tagállamban, továbbá Szerbiában vagy Ukrajnában fennáll. Tehát a külföldi munkavállalók egy része számára nem lesz elérhető ez a kedvezmény. Az új szabály számos kérdést felvet.
Érdekel
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 2. rész
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat a jogelőd és jogutód társaságoknál külön-külön. Ebben a cikkben a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertetjük.
Érdekel