Tulajdonosként folyton azt számoljuk, hogyan is tudjuk a legkedvezőbben kivenni a jól megérdemelt jövedelmünket. A bért terhelő közterhek elég elrettentő mértékűek, így sokszor jutunk arra a megoldásra, hogy inkább osztalékként vesszük ki. Az elmúlt hónapokban szó szerint tömegesen került kezembe olyan átvett könyvelési anyag, amelyből süt, hogy az előző könyvelő az osztalékelőleg és osztalék fogalmával sem volt tisztába, nemhogy a könyvelésével. Ezzel komoly veszélybe sodorja a cég működését.
Osztalékelőlegből osztalék
Az elrettentő példák
Volt olyan, aki semmit nem törődve a megtermelt eredménnyel, a kifizetett összeget osztalékelőlegnek könyvelte.
Tetézte a problémát, hogy az osztalékelőleget év végén a beszámolóban nem követelésként mutatta ki, hanem az eredménytartalék tartozik oldalára könyvelte, így negatív saját tőkével zárta le a céget.
Gyakori hiba volt, hogy amikor az osztalék elfogadásra került, akkor a 08-as bevallásban a teljes összeget osztalékként vallották be, nem csak az osztalékelőleg feletti részre fizettették ki az szja-t. A hiba akkor bukott ki – amivel beért a könyvelőváltás –, hogy az szja-tervezetben milliós nagyságrendű visszaigényelhető szja volt.
Volt olyan közzétett beszámoló, amiben a tárgyévre volt kifizetett osztalékelőleg, a közzétett határozatban azonban osztalék jóváhagyásáról nem döntött a taggyűlés. (Nem vagyok benne biztos, hogy látták, hogy miről döntöttek…)
Nem sorolom, pedig tudnám még. Sokszor elgondolkodom, hogy vajon milyen módon lehetne a szakmát kitisztítani. Az én eszközöm, hogy ismét leírom, mi is az osztalékelőleg és az osztalék.
Mi az az osztalékelőleg?
Osztalékelőleg nem más, mint amikor osztalékjövedelmet előre, már a tárgyévben, a tárgyév várható eredményének terhére fizetünk ki. Osztalékelőleget az előző évi beszámoló elfogadásától a tárgyév utolsó napjáig lehet fizetni.
Valójában a következő taggyűlésig, de a fordulónap és a taggyűlés között technikai problémákba ütközünk.
A naptári év első napjától az előző évi beszámoló elfogadásáig tehát speciális időszakkal szembesülhetünk. Amíg a beszámoló nincs elfogadva, addig osztalékot sem lehet fizetni az előző év terhére, és osztalékelőleget sem a tárgyév várható eredményének terhére. Sokszor ez is indokolhatja a beszámoló sürgős elfogadását.
Közbenső mérleg
Réges-régen minden egyes osztalékelőleg-fizetéshez közbenső mérleget kellett készíteni. Ezt a 2012-től hatályos Számviteli törvény egyszerűsítette.
A lényeg: az osztalékelőleg fizetése esetén megállapíthatónak kell lennie, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel. Ehhez pedig elegendő egy hat hónapnál nem régebbi beszámoló.
Mindez tehát azt jelenti, hogy a tárgyév első hat hónapjában az előző évre elfogadott beszámoló alapján, míg az év második hat hónapjában egyetlen közbenső mérleg alapján dönthetünk osztalékelőleg fizetéséről.
Az osztalékelőleg mint „jövedelem”
Az osztalékelőleg a tulajdonosoknak adózott jövedelmet eredményez, bevallása azonban nem olyan egyszerű. Amikor a kifizetés megtörténik, akkor le kell vonni a személyi jövedelemadót, de a magánszemély még nem szerez klasszikus értelmében jövedelmet, hiszen a végleges beszámoló elfogadása még várat magára.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Szünetelő egyéni vállalkozó
A szünetelés alatt levő egyéni vállalkozókkal nem olyan régen már foglalkoztunk, de esetükben a szünetelést megelőzően végzett munkáért kapott összeg elszámolása megváltozott. Járulékban, szochóban és szja-ban is szigorodtak a szabályok, és most példákkal fűszerezve nézzük át azokat.
Érdekel
Kérdés-válasz
Belföldi társaság kap osztalékot belföldi társaságtól, amit a bevételek közé el kell számolni. Ezzel, ugye, csökkenthető az adózás előtti eredmény, azaz a taoalapot lehet csökkenteni...
Érdekel