Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat a jogelőd és jogutód társaságoknál külön-külön. Ebben a cikkben a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertetjük.
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 2. rész
Különválás
1. Jogelőd társaság számviteli feladatai
Tekintettel arra, hogy a különválás során a jogelőd társaság a cégbejegyzés napjával megszűnik, így az analitikus és szintetikus nyilvántartásait le kell zárni, a záró beszámolót el kell készíteni, és könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgálói jelentést is közzé kell tenni.
A záróbeszámoló alapján készül a jogelőd végleges vagyonmérlege és leltára, melyeket független könyvvizsgálóval kötelező auditálni. Fontos megemlíteni, hogy a jogelőd végleges vagyonmérlegének adatai alapján készítendő el jogutódokra vonatkozó vagyonmegosztás.
A végleges vagyonmérlegeket és -leltárakat, valamint az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést – mint átalakulásra, annak lezárására vonatkozó dokumentumokat – a képviselettel megbízott ügyvéd nyújtja be elektronikusan az illetékes cégbírósághoz.
A különválással megvalósuló átalakulások esetén a jogelőd társaságnál nincs speciális könyvelési tétel, csupán a szokásos zárási feladatokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat kell elvégezni.
Ugyanakkor a jogelőd társaság könyv szerinti, vagy választás alapján piaci értéken számított értékét kell megosztani az egyes jogutódokra, és különválásnál ezek az értékek lesznek az új társaságok kiinduló adatai a jogutódokra vonatkozó vagyonmérlegekben.
2. Jogutód társaságok számviteli feladatai különválásnál
A különválással létrejött társaságok végleges vagyonmérlegei és az azt alátámasztó leltárai jelentik a jogutód cégeknél a nyitás alapbizonylatát.
A végleges vagyonmérlegek utolsó oszlopa alapján – a különválás fordulónapját követő napon – kell elvégezni a nyitó tételek könyvelését, a különbözetek és a rendezés oszlopokban található vagyoni mozgások nem jelentenek külön könyvelési tételeket.
Számviteli elszámolások kiválások esetén
1. Jogelőd társaságok számviteli feladatai
Tekintettel arra, hogy kiválásnál a jogelőd társaság egy része továbbműködőként folytatja tevékenységét, így a teendőket az határozza meg, hogy az átalakulás bejegyzési napja évközi, vagy azonos az éves beszámoló fordulónapjával.
A jogelőd társaságnál, amennyiben a cégbejegyzés napja nem azonos a végleges vagyonmérleget megalapozó éves beszámoló fordulónapjával (december 31.), úgy csak „kvázi” zárás alapján kerül összeállításra a vagyonmérleg. Évközi fordulónap alapján elkészített végleges vagyonmérlegek esetén nincs klasszikus könyvviteli zárlat és közzétételre kerülő záró beszámoló. Itt is fontos hangsúlyozni, hogy a továbbműködő jogelőd társaság „kvázi” zárásával kapcsolatos valamennyi szokásos zárlati gazdasági események alapján (értékvesztések, értékcsökkenések, céltartalékok stb.) kell a vagyonmérleget összeállítani.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kriptovaluták az adózásban
Kriptovaluták között létezik olyan, amit kizárólag azért „üzemeltetnek”, mert helyettesíti a készpénzt, illetve banki költségeket lehet vele megtakarítani, azaz hiányzik belőle a befektetési funkció. Ilyen kriptovaluta használata vállalkozói és magánszemélyes körökben is előfordul. Személyi jövedelemadó, áfa, és kisebb mértékben számviteli szempontból elemzünk.
Érdekel
Évek között áthúzódó tételek
Azt eddig is tudtuk, hogy ez egy örökzöld téma. Mégis minden év végén meglepődöm, amikor naponta (akár többször is) felmerülő kérdés, hogy hogyan kell könyvelni az évek között áthúzódó tételeket. A fő kérdés az, hogy elhatárolás vagy szállítói kötelezettség a beszámolóban? Valószínű, a problémát az okozza, hogy külön kell kezelni a számvitelt és az áfát.
Érdekel