Bár sokszor téma, de egy könyvelő életében nem mindennap történik ilyen, így ismét foglaljuk össze, hogy milyen feladatok vannak egy átalakulás folyamatában.
Az átalakulások, beolvadások, szétválások aktuális kérdései – 1. rész
Az átalakulások forgatókönyve
A téma aktualitását az adja, hogy az éves beszámolók közzétételét követően sok gazdálkodót érinthet az átalakulások vagyonmérleg- és leltártervezetek összeállításának júniusi határideje. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a jogilag szabályozott folyamatot szükséges megelőznie az átalakulás koncepciójának megalkotása. Jellemzően a költségmegtakarítás, profitoptimalizálás, cégcsoporti szervezeti struktúra racionalizálása szokott szerepelni célként, melyek megvalósulását leginkább szolgáló átalakulási módozatot kell kiválasztani.
Indokolt lehet a választott átalakulási módozat előzetes gyors lemodellezése a rendelkezésre álló utolsó beszámolók, illetve gazdálkodási adatok alapján egy durva vagyonmérleg-tervezet összeállításával. Ezek elkészítése választ adhat például arra, hogy az átalakulás végigviteléhez, a jogutód jegyzett tőkéjéhez biztosított-e elegendő nagyságú saját tőke.
Az átalakulási folyamatot a 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről (Ptk.) és a 2013. évi CLXXVI. törvény az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről,
szétválásáról (Át.) szabályainak figyelembevételével szükséges megtervezni. Az érintett társaságok legfőbb szerve döntéseinek meghozatalakor a fenti törvényeken túl a 2000. évi C. törvény (Sztv.) és az egyes adótörvények rendelkezéseivel is számolni kell.
Főszabályként a gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz.
Az első döntés jellemzően a szándék elhatározásáról, a második az átalakulás érdemi döntéseit tartalmazó, cégbírósághoz beadandó dokumentumok elfogadásáról szól.
Érdemes megemlíteni, hogy lehetőség van a tulajdonosok döntése alapján csupán egy ízben határozni, ha a vezető tisztségviselő a szükséges okiratokat előkészíti, és azok elfogadásáról a társaság legfőbb szerve egy ülésen dönt. Ezt a megoldást elsősorban az olyan társaságoknál érdemes alkalmazni, ahol a tagság és az ügyvezetés személyileg jelentős átfedésben van.
Az átalakulási folyamat főbb állomásai
1. Az első átalakulási döntés, a szándék elhatározása
Nincs taxatív jogszabályi előírás, de szervezési praktikum, hogy a szándék elhatározása során forgatókönyvet fogadjanak el. Az átalakulás ugyanis egy olyan komplex folyamat, amelyben a résztvevők, az ügyvezetés (menedzsment), a könyvelő, könyvvizsgáló, az ügyvéd, a műszaki szakértő, illetve az ingatlan-értékbecslő (vagyonátértékelés esetén) összehangolt munkájára van szükség. A forgatókönyvben pedig célszerű meghatározni a részfeladatok határidejét és felelőseit.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
A tárgyieszköz-értékesítés, selejtezés, térítés nélküli átadás számvitele és adózása
A vállalkozások feleslegessé vált tárgyi eszközeiket megpróbálhatják értékesíteni, leselejtezhetik azokat, illetve, ha van rá igény, térítés nélküli átadás lehetőségével is élhetnek.
Érdekel
Kártérítés vagy kártalanítás?
Sokszor használjuk szinonimaként, de a két kifejezés között eltérő adózási szabályok állnak. Bár mindkettőt károkozásért kell fizetni, a kárt megelőző körülmények eltérnek egymástól. Megvizsgáljuk, melyikhez milyen számviteli elszámolás tartozik. Eltérés van az áfabeli megítélésükben is, illetve a bizonylatkiállítási kötelezettségben sem azonos az eljárás.
Érdekel