Az átalakulások, beolvadások, szétválások aktuális kérdései – 1. rész

Az átalakulások forgatókönyve

A téma aktualitását az adja, hogy az éves beszámolók közzétételét követően sok gazdálkodót érinthet az átalakulások vagyonmérleg- és leltártervezetek összeállításának júniusi határideje. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a jogilag szabályozott folyamatot szükséges megelőznie az átalakulás koncepciójának megalkotása. Jellemzően a költségmegtakarítás, profitoptimalizálás, cégcsoporti szervezeti struktúra racionalizálása szokott szerepelni célként, melyek megvalósulását leginkább szolgáló átalakulási módozatot kell kiválasztani.

Indokolt lehet a választott átalakulási módozat előzetes gyors lemodellezése a rendelkezésre álló utolsó beszámolók, illetve gazdálkodási adatok alapján egy durva vagyonmérleg-tervezet összeállításával. Ezek elkészítése választ adhat például arra, hogy az átalakulás végigviteléhez, a jogutód jegyzett tőkéjéhez biztosított-e elegendő nagyságú saját tőke.

Az átalakulási folyamatot a 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről (Ptk.) és a 2013. évi CLXXVI. törvény az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről,

szétválásáról (Át.) szabályainak figyelembevételével szükséges megtervezni. Az érintett társaságok legfőbb szerve döntéseinek meghozatalakor a fenti törvényeken túl a 2000. évi C. törvény (Sztv.) és az egyes adótörvények rendelkezéseivel is számolni kell.

Főszabályként a gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz.

Az első döntés jellemzően a szándék elhatározásáról, a második az átalakulás érdemi döntéseit tartalmazó, cégbírósághoz beadandó dokumentumok elfogadásáról szól.

Érdemes megemlíteni, hogy lehetőség van a tulajdonosok döntése alapján csupán egy ízben határozni, ha a vezető tisztségviselő a szükséges okiratokat előkészíti, és azok elfogadásáról a társaság legfőbb szerve egy ülésen dönt. Ezt a megoldást elsősorban az olyan társaságoknál érdemes alkalmazni, ahol a tagság és az ügyvezetés személyileg jelentős átfedésben van.

Az átalakulási folyamat főbb állomásai

1. Az első átalakulási döntés, a szándék elhatározása

Nincs taxatív jogszabályi előírás, de szervezési praktikum, hogy a szándék elhatározása során forgatókönyvet fogadjanak el. Az átalakulás ugyanis egy olyan komplex folyamat, amelyben a résztvevők, az ügyvezetés (menedzsment), a könyvelő, könyvvizsgáló, az ügyvéd, a műszaki szakértő, illetve az ingatlan-értékbecslő (vagyonátértékelés esetén) összehangolt munkájára van szükség. A forgatókönyvben pedig célszerű meghatározni a részfeladatok határidejét és felelőseit.

Az átalakulási szándék elhatározásával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy gyakori kérdésként merül fel a jogutód társaságok tekintetében a kisvállalati adó választási lehetősége is. Ezzel kapcsolatban több alkalommal módosultak a jogszabályok, azonban adminisztrációs többletterhek adódtak az egyesülő és szétváló társaságoknál, amennyiben a kivaalanyiság újbóli választására került sor. 2025. május 13-án a kormány benyújtotta az „Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, amely ismételten pontosító rendelkezést tartalmaz ezen választások tekintetében. Cikkünk következő részében részletezzük az átalakulások cégbírósági bejegyzést követő teendőit, tehát az ismételt kivaalanyiság választására vonatkozó kedvező változásra is kitérünk.

2. Az átalakulásra vonatkozó főszabály szerinti második döntés – vagyonmérleg- és leltártervezetek elfogadása – meghozatalának határidejére két alternatíva van:

• a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától számított 3 hónapon belül,
• a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától számított 6 hónap, ha az elkészítésének alapja a társaság éves beszámolója, és a vagyonmérleg-tervezetben átértékelésre nem került sor, azaz az átalakulás könyv szerinti értéken valósul meg. Jellemzően ez utóbbi szabály alkalmazására lényegesen többször kerül sor.

3. A második döntést követő teendők

• 8 napon belül kell az átalakulási hirdetmény kétszeri cégközlönyben történő megjelenését kezdeményezni.
• A második közlönyhirdetmény megjelenését követően a hitelezőknek 30 nap áll rendelkezésükre biztosítékadási igényük bejelentésére. Amennyiben ilyen igénybejelentés nem történt, vagy a biztosítékigényt a felek rendezték, úgy 60 napon belül be kell adni az átalakulás iránti bejegyzési kérelmet a jogszabály által előírt tartalommal és mellékletekkel a cégbíróságra.
• Az átalakulás cégbejegyzésére a kérhető időpont a hiány nélküli beadástól számítottan 30 munkanap és 90 naptári nap közötti lehet. Fontos tehát, hogy a cégbírósági folyamat időszükségletére minimum 30 munkanapot kell kalkulálni.
• Az átalakulásról a cégbíróság elektronikus úton értesíti az adóhatóságot. A NAV-nak 5 munkanap áll rendelkezésére, hogy jelezze ellenőrzés indítását vagy folyamatban létét. A NAV ellenőrzési szándékra vonatkozó nemleges, vagy ellenőrzés lezárásáról szóló nyilatkozatának hiányában a cégbíróság nem zárja le, jegyzi be az átalakulást.
• Az átalakulások időigényének kalkulációját sokszor tévesen határozzák meg, tehát a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a cégbejegyzés napjáig 6–8 hónap lehet, ami csak gondos előkészítés mellett rövidíthető le minimálisan 5 hónapos időtartamra. Csak akkor, ha nem kell számolni esetleges akadályokkal – pl. NAV-ellenőrzéssel –, és a cégbejegyzés hiánypótlás-mentesen tud megvalósulni.
• Az átalakulás cégbejegyzését követő 90 napon belül el kell készíteni és a cégbíróságra beadni a független könyvvizsgáló által auditált végleges vagyonmérlegeket és vagyonleltárakat.

Megjegyzések a fent vázolt főbb állomásokhoz

Az első átalakulási döntés, a szándék elhatározása

• Az előzőekben kifejtettek alapján erre tehát akkor van szükség, ha az átalakulás kétdöntéses változatát kívánják megvalósítani. A szándékelhatározó döntés időpontjára vonatkozóan kifejezett törvényi előírás nincs. Ugyanakkor e döntésnek, az esetek jelentős részében, indokolt megelőznie a vagyonmérleg-tervezet fordulónapját. Egyrészt azért, mert a fordulónap kiválasztása maga is a társaság legfőbb szervének döntési hatáskörébe tartozik, amely szervesen az átalakulási szándék elhatározásának egyéb döntéseivel együtt hozható meg. Másrészt, hogy a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek fordulónapjára a számviteli zárással összefüggésben több tevékenység is előzetesen gondosan előkészítendő (pl. leltározás). Harmadrészt adóügyi szempontok miatt is az átalakulás tervezett fordulónapja is fontos érdemi tényezője kell, hogy legyen az átalakulási koncepciónak (pl. elhatárolt veszteség jogutódok általi továbbvihetősége).
• A szándékelhatározó döntésnek – ha a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek nem az éves számviteli beszámoló bázisán készülnek – célszerűen legalább 15 nappal szükséges a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek fordulónapját megelőznie. Amennyiben a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek alapját az éves beszámoló képezi, úgy a szándékelhatározás megtörténhet a vagyonmérleg-tervezet fordulónapját követően is.
• A vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek fordulónapjának meghatározását befolyásolja az is, hogy legalább főkönyvi zárást, leltározást kell elvégezni, és ennek során a zárlati tételeket is számba kell venni. Emiatt célszerű választani a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek fordulónapjaként az éves beszámoló fordulónapját, ha az átalakulás tervezett időkerete alapján kivitelezhető. Egyébként a minimális cél a számviteli, adminisztrációs munka észszerű megszervezésének szempontjából, hogy ez a fordulónap hó végére essen.
• Az átalakulás kezdeményezéséről az érintett társaságok alapítói határoznak. E döntést követően a társaság ügyvezetése átalakulási tervet (fúziónál egyesülési, kiválásnál és különválásnál szétválási szerződést, a továbbiakban átalakulási tervet) köteles készíteni és azt az alapítók rendelkezésére bocsátani [Ptk. 3:41. §]. Az átalakulási terv készítése minden esetben kötelező, nem csak a saját tőkestruktúra megváltozásakor.
• A fenti átalakulási terv kézhezvételétől számítottan a tagok 30 napon belül nyilatkoznak, ha nem kívánnak a jogutód tulajdonosává válni. Az így nyilatkozók a jogelőd társaságból az átalakulás cégbejegyzésének napjával válnak a vagyonhányaduk kivitelével.

Az első átalakulási döntés meghozatala során a társaság legfőbb szerveinek a következő kérdésekről kell határozni:

• Egyetértenek-e a tulajdonosok az átalakulás szándékával.
• Előzetes felmérés szerint melyik jogutód társaság tulajdonosává óhajtanak válni, illetve ki kíván kilépni.
• Milyen társasági formába történjen az átalakulás, milyen átalakulási típust válasszanak (beolvadást vagy összeolvadást, illetve különválást vagy kiválást).
• A vagyonmérlegeket és -leltárakat könyv szerinti értéken vagy vagyonfelértékeléssel állítják össze.
• A vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek fordulónapjának meghatározása.
• Döntés a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek, valamint a végleges vagyonmérleg és -leltár független könyvvizsgálójának személyéről.

Az átalakulással kapcsolatos második döntés

A második döntés szabja meg az átalakulás tartalmát. Az ennek során jóváhagyott dokumentumok alapozzák meg a cégbírósági bejegyzést.

A gazdasági társaság legfőbb szerve elfogadja:

• az átalakuló (jogelőd) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetét;
• az újonnan létrejövő jogutódok létesítőokirat-tervezetét, illetve a változatlan formában tovább működő jogutód létesítőokirat-módosítását kiválás vagy beolvadás esetén;
• az átalakulási tervet, illetve egyesülési, valamint szétválási szerződést,
• cég által előre meghatározott cégbírósági bejegyzési időpont (végleges vagyonmérlegek és vagyonleltárak fordulónapja),
• a jogutód gazdasági társaságban tagként, részvényesként részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.
• Az átalakulás elhatározásáról a fenti végleges döntést követő 15 napon belül tájékoztatni kell a munkavállalói érdekképviseleteket [Át. 7. §].

A céghirdetmény közzététele és a hitelezői igénybejelentések

A gazdasági társaság az átalakulásról szóló második döntés elfogadását, a jogutód létesítési okiratának aláírását követő 8 napon belül köteles a Cégközlönyben közzétételt kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell megjelentetni.

A hitelezők – a második cégközlönyhirdetmény megjelenését követő 30 napon belül jogvesztés terhe mellett – a közzétételt megelőzően keletkezett követelésükkel kapcsolatosan, annak erejéig biztosítékot követelhetnek, ha a kielégítésük veszélyeztetett [Ptk. 3:43. § (2); Át. 10. §].

A biztosítékadásról az átalakuló társaság 8 napon belül dönt. Elutasítás esetén a hitelező bírósághoz fordulhat, amely 30 napon belül dönt. E bírósági döntés birtokában, illetve hitelezői biztosítékkérés hiányában kerülhet sor a cégbejegyzési kérelem benyújtására. Az átalakulási folyamat időbeli tervezésénél ezt indokolt figyelembe venni.

A cégbejegyzési kérelem

• A cég átalakulását a létesítő okirat elfogadásától (második döntés) számított 60 napon belül kell bejelenteni a bejegyzési kérelem beadásával a cégbírósághoz. Ez a határidő a biztosítékadási bírósági eljárás esetén hosszabb is lehet.
• A Ctv. 57. § (1.a) bekezdése szerint az egyesülés és a szétválás bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha az adóhatóság – a cégbírósági elektronikus értesítést követő 5 munkanapon belül – elektronikus úton arról tájékoztatja a cégbíróságot, hogy az érintett cégnél az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ilyen adóigazgatási eljárást nem kezdeményez. Ellenkező esetben az egyesülés és a szétválás bejegyzési folyamatát a cégbíróság felfüggeszti, és azt adóigazgatási eljárás jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően jegyzi be. Érdemes figyelembe venni az átalakulások előkészítése során, hogy amennyiben többségi tulajdonosként vagy vezető tisztségviselőként olyan személyt jelölnek meg a jogutódnál, aki a NAV tiltólistáján szerepel (pl. jelentős köztartozással megszűnő cégnél volt ilyen funkcióban), úgy az adóhatóság az eljárás lefolytatását meghiúsíthatja. Az Art. 25. §-a szerint lehetőség van a NAV-tól az érintettséget illetően igazolás kérésére a XXTADRI megjelölésű nyomtatványon.
• Fontos döntés, hogy az átalakulás bejegyzését a cégbírósági beadványban előre meghatározott napra kérjék. Ez leginkább a társaságok ügyvezetőinek, könyvelőinek, könyvvizsgálóinak észszerű munkaszervezésből fakadó elemi érdeke, hogy fel tudjanak készülni előre pl. a zárlati, leltározási teendőkre.

Amennyiben a bejegyzési határidőt előre nem kérik, vagy a bejegyzési határidő későbbi, mint a kért határidő, további problémát jelent az, hogy a bejegyzésről csak később értesülnek. Az is problémát szokott okozni, hogy a partnerek nem értesülnek előre a fogyasztó, számlát befogadó nevének, címének a megváltozásáról.

A cég által meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem cégbírósághoz történt benyújtását követő 90. nap, tehát a kérhető bejegyzési nap a beadástól számítottan 30 munkanap és 90 nap között határozható meg, a korai időpontra kért bejegyzést például a NAV eljárása hiúsítja meg.

Véleményünk szerint óvatos megközelítés mellett a bejegyzés időpontját 60 és 90 nap között, a hónap utolsó napjára célszerű kérni.