A beszámolókészítés folyamatában a különböző zárlati tételeknek, azok sorrendjének megvan a maga jelentősége. Azonban jó pár éve már az is nagyon fontos, hogy a vállalkozásnak éppen milyen beszámolója készül, hiszen a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló esetében eltérő értékelési szabályokat kell alkalmazni.
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése
Értékelési pontok
A külföldi pénzértékre szóló (devizás) eszközök és kötelezettségek esetében három alkalommal kell foglalkozni az értékelés kérdésével: bekerüléskor, kivezetéskor és év végén.
Az éves, egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások a számviteli politikájukban dönthetnek arról, hogy mit kívánnak alkalmazni választott árfolyamként.
A választott árfolyamot a vállalkozó a számviteli politikájában kell, hogy rögzítse, ami lehet:
- a választott (számlavezető) hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga, vagy
- a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam.
Ha a fenti két alternatíva választása nem biztosítja a megbízható és valós összkép követelményét, azaz fenti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős, akkor a vállalkozó számviteli politikájában dönthet úgy, hogy valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszközét és kötelezettségét a választott (számlavezető) hitelintézet által meghirdetett devizavételi vagy devizaeladási árfolyamon értékeli.
A Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valuta, ilyen valutára szóló eszközök és kötelezettségek forintra átszámítása során a valuta szabadpiaci árfolyamát kell alkalmazni.
Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.
Mikrogazdálkodói beszámoló
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó esetében csak és kizárólag az MNB-devizaárfolyam alkalmazható a külföldi pénzértékre szóló tételek értékelésére, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelynél a ténylegesen fizetett forintérték alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Illetve azon gazdasági eseményeknél, amelyeknél az Áfa tv. szerinti adóalap forintban meghatározandó, a mikrogazdálkodó kizárólag az MNB-árfolyamot választhatja.
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek állományba vétele a teljesítési időpontban érvényes választott árfolyamon történik. Integrált vállalatirányítási rendszerek esetében célszerű úgy megválasztani az alkalmazandó árfolyamot, hogy annak betöltése automatikus legyen. Az MNB-árfolyam alkalmazása esetén figyelni kell arra, hogy délelőtt még nem áll rendelkezésre az adott napi árfolyam, így a számviteli politikában ennek figyelembevételével kell rögzíteni az alkalmazásra kerülő árfolyamot.
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek kivezetésekor a könyv szerinti árfolyamon történik a csökkenés elszámolása. Amennyiben az eszköz egyedi könyv szerinti árfolyama nem határozható meg, pl. valutakészlet, devizaállomány csökkenésekor, akkor a számviteli politikában meghatározott értékelési eljárás, azaz átlagár vagy FIFO-módszer szerint kell, hogy történjen az állománycsökkenés elszámolása.
Mikrogazdálkodók esetében, ha az egyedi értékelés nem lehetséges, akkor a csökkenést átlagárfolyamon kell elszámolni.
Év végi értékelés
A külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek mérlegértékének meghatározása az alábbi lépéssorozatban történik:
- Kijelölésre kerül az értékelendő külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek köre. Ezek jellemzően: adott/kapott hitelek/kölcsönök, vevőkövetelések, szállítói kötelezettségek, valutapénztár, devizaszámla.
- Meghatározásra kerülnek az egyedi árfolyam-különbözetek eszközökre és kötelezettségekre, majd át kell értékelni az egyes eszközöket és kötelezettségeket a fordulónapi választott árfolyamra. Az egyedi árfolyam-különbözet lehet egyedi árfolyamnyereség eszköz felértékelésekor, illetve kötelezettség leértékelésekor; illetve egyedi árfolyamveszteség eszköz leértékelésekor, illetve kötelezettség felértékelésekor.
- Az egyedi árfolyam-különbözetek előjelhelyes összege adja az összevont árfolyam-különbözetet, amelyet előjelének megfelelően pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, vagy pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Az eredménykimutatásban az összevont árfolyam-különbözet nettósított összege jelenhet meg bevételként vagy ráfordításként.
A követelések, követelésjellegű tételek esetében az értékelés sorrendje fontos. Első lépésben az elszámolásra kerülő értékvesztés, behajthatatlan követelésrész összegét kell meghatározni és elszámolni, és csak ezt követően történhet meg a devizás követelés átértékelése.
A barterügylethez kapcsolódó követelést, illetve kötelezettséget nem szabad átértékelni, az marad eredeti bekerülési, azaz első teljesítéskori árfolyamon a könyvekben, így biztosítható, hogy a követelés és kötelezettség összege mind devizában, mind forintban megegyezzen.
Az összevont árfolyam-különbözet megállapítása során a folyamatban lévő beruházáshoz kapcsolódó kötelezettség értékelését külön kell elvégezni, annak átértékelése nem jelenik meg az összevont árfolyam-különbözetben, az az eszköz bekerülési értékét módosítja.
Könyvviteli elszámolás
Követelésfelértékelés év végi értékelés során (ha a fordulónapi árfolyam magasabb, mint a könyv szerinti árfolyam)
T 31-36. Követelések K 368. Technikai számla
Követelésleértékelés év végi értékelés során (ha a fordulónapi árfolyam alacsonyabb, mint a könyv szerinti árfolyam)
T 368. Technikai számla K 31-36. Követelések
Értékpapírok felértékelése év végi értékelés során (ha a fordulónapi árfolyam magasabb, mint a könyv szerinti árfolyam)
T 17-19, 37. Értékpapírok K 368. Technikai számla
Értékpapírok leértékelése év végi értékelés során (ha a fordulónapi árfolyam alacsonyabb, mint a könyv szerinti árfolyam)
T 368. Technikai számla K 17-19, 37. Értékpapírok
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Átsorolások a készletek és a tárgyi eszközök között
A készletek és tárgyi eszközök megfelelő besorolása a beszerzési bizonylatok alapján, minden más háttér-információ nélkül sok esetben fejtörést okoznak. Nem is beszélve a mérlegkészítési időszakban esetlegesen előkerülő, leltáríveken megjelenő „megjegyzésekről”…
Érdekel
Elhatárolás vs. követelés/kötelezettség
Sose fog a téma nyugvópontra jutni, különösen nem az évzárások kapcsán. Természetesen azokról a tételekről van szó, amikor a fordulónapot megelőző időszakot terhelő, de a fordulónap után kiszámlázott tételek (és fordítva) vannak. Vajon mi ezeknek a helyes számviteli elszámolása? Cikkemben összegyűjtöm az általam ismert gyakorlatokat és ismertetem, hogy mi lenne a Számviteli törvény szerinti helyes megoldás.
Érdekel