A gazdasági társaságok működése során különböző esetekben (éves beszámoló, átalakulás, végelszámolás stb.) kerülhet sor könyvviteli zárlatra, beszámoló összeállítására. Ennek egyik fontos szabályozási kérdése a követelések év végi értékelése, adózási összefüggései. Könyvelők részéről gyakori problémaként merül fel, hogy mikor és milyen összegű hitelezési veszteséget kell elszámolni, illetve ebből mennyi adóalaphatás érvényesül a társaságiadó-bevallásokban. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani a következő cikksorozatunkkal.
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 1. rész
A követelések értékeléséhez kapcsolódó fontosabb jogszabályok
- A Számvitelről szóló évi C. törvény
- A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
- A Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
- évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról
- Az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
- A Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
- A Cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
- évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
- A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
Követelések a Számviteli törvényben
A Számviteli törvény szerint követelésként a mérlegben azon pénzértékben kifejezett fizetési igényeket lehet kimutatni, amelyek
- szerződésekből jogszerűen eredőek,
- a vállalkozó által már teljesítettek,
- a másik fél által elfogadott teljesítésekhez kapcsolódnak, ideértve
- a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket.
A fenti követelmények érvényesítése során kiemelt feladat a zárás során ellenőrizni, egyeztetni az adósokkal a követelések értékét, azok érvényesíthetőségét.
Gyakori kérdés a Számviteli törvény árbevétel elszámolására vonatkozó – 72. § (2.a) – előíráshoz kapcsolódóan, hogy árbevételt csak a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben szabad elszámolni.
Ugyanakkor előfordulhat, hogy az adós a kiállított számlát vitatja, a teljesítést nem fogadta el, így a hitelezőnél annak összegét követelésként és árbevételként nem lehet kimutatni, az el nem ismert követelésre értékvesztés elszámolása sem értelmezhető. Az el nem ismert teljesítésről szóló számlát érvényteleníteni szükséges, tehát a könyvekből ki kell vezetni annak értékét.
Amennyiben a követelés értéke peresítésre kerül, úgy a Számviteli törvény 29. § (8) szerint a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket az egyéb követelések között kell kimutatni és árbevételként elszámolni (függetlenül attól, hogy bizonyosak vagyunk az adós fizetésképtelenségéről). Vizsgálni kell tehát, hogy a követelésre értékvesztés elszámolása indokolt-e, vagy szükséges-e elengedett követelésként kivezetni a könyvekből, illetve annak összege minősíthető-e behajthatatlannak.
Behajthajatlan követelés, elengedett követelés számviteli szabályai
A Számviteli törvény szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, ha az adós minősítése alapján megállapítható, hogy a követelés az érintett cégnél bizonyosan nem fog realizálódni. Ez azt jelenti, hogy a várhatóan nem érvényesíthető részt hitelezési veszteségként kötelező elszámolni, viszont csak akkor érvényesíthető annak összege behajthatatlan követelésként a társasági adóban, ha a behajthatatlanság ténye és mértéke, a kintlévőség behajtására tett intézkedések dokumentumokkal alátámasztva igazolhatóak.
A Számviteli törvény 3. § (4) 10. tartalmazza a részletes felsorolást a behajthatatlan követelés minősítésére:
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 2. rész
Cikksorozatunk első részében összefoglaltuk a követelések év végi értékelésének főbb számviteli szabályait és a kapcsolódó fontosabb értelmezési problémákat. Jelen írásunk a kapcsolódó könyvelési feladatokat példákkal illusztrálja.
Érdekel
Őstermelők tárgyieszköz-eladása
A témával már nagyon sokat foglalkoztunk, de mindig van egy újabb kérdés, egy újabb szál, ami miatt időről időre elővesszük az esetet. Ingóértékesítés szabályai szerint adózik, de az átalányadózók nem alkalmazhatják.
Érdekel