A gazdasági társaságok működése során különböző esetekben (éves beszámoló, átalakulás, végelszámolás stb.) kerülhet sor könyvviteli zárlatra, beszámoló összeállítására. Ennek egyik fontos szabályozási kérdése a követelések év végi értékelése, adózási összefüggései. Könyvelők részéről gyakori problémaként merül fel, hogy mikor és milyen összegű hitelezési veszteséget kell elszámolni, illetve ebből mennyi adóalaphatás érvényesül a társaságiadó-bevallásokban. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani a következő cikksorozatunkkal.
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 1. rész
A követelések értékeléséhez kapcsolódó fontosabb jogszabályok
- A Számvitelről szóló évi C. törvény
- A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
- A Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
- évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról
- Az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
- A Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
- A Cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
- évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
- A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
Követelések a Számviteli törvényben
A Számviteli törvény szerint követelésként a mérlegben azon pénzértékben kifejezett fizetési igényeket lehet kimutatni, amelyek
- szerződésekből jogszerűen eredőek,
- a vállalkozó által már teljesítettek,
- a másik fél által elfogadott teljesítésekhez kapcsolódnak, ideértve
- a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket.
A fenti követelmények érvényesítése során kiemelt feladat a zárás során ellenőrizni, egyeztetni az adósokkal a követelések értékét, azok érvényesíthetőségét.
Gyakori kérdés a Számviteli törvény árbevétel elszámolására vonatkozó – 72. § (2.a) – előíráshoz kapcsolódóan, hogy árbevételt csak a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben szabad elszámolni.
Ugyanakkor előfordulhat, hogy az adós a kiállított számlát vitatja, a teljesítést nem fogadta el, így a hitelezőnél annak összegét követelésként és árbevételként nem lehet kimutatni, az el nem ismert követelésre értékvesztés elszámolása sem értelmezhető. Az el nem ismert teljesítésről szóló számlát érvényteleníteni szükséges, tehát a könyvekből ki kell vezetni annak értékét.
Amennyiben a követelés értéke peresítésre kerül, úgy a Számviteli törvény 29. § (8) szerint a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket az egyéb követelések között kell kimutatni és árbevételként elszámolni (függetlenül attól, hogy bizonyosak vagyunk az adós fizetésképtelenségéről). Vizsgálni kell tehát, hogy a követelésre értékvesztés elszámolása indokolt-e, vagy szükséges-e elengedett követelésként kivezetni a könyvekből, illetve annak összege minősíthető-e behajthatatlannak.
Behajthajatlan követelés, elengedett követelés számviteli szabályai
A Számviteli törvény szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, ha az adós minősítése alapján megállapítható, hogy a követelés az érintett cégnél bizonyosan nem fog realizálódni. Ez azt jelenti, hogy a várhatóan nem érvényesíthető részt hitelezési veszteségként kötelező elszámolni, viszont csak akkor érvényesíthető annak összege behajthatatlan követelésként a társasági adóban, ha a behajthatatlanság ténye és mértéke, a kintlévőség behajtására tett intézkedések dokumentumokkal alátámasztva igazolhatóak.
A Számviteli törvény 3. § (4) 10. tartalmazza a részletes felsorolást a behajthatatlan követelés minősítésére:
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Adónemváltás feladatai
A kisvállalati adó egyre népszerűbb adónem, és óriási előnye, hogy akár év közben is válaszható. De mire kell figyelni, ha valaki a tao rendszeréből a kivába megy át? És mire figyeljünk, ha a kivaalanyiság megszűnése után újra taós adóalanyok leszünk?
Érdekel
Lehetünk-e fittek adómentesen?
Esettanulmány formájában nézzük meg, hogy ha egy cég kizárólag a dolgozói részére mozgáslehetőséget, testedzést biztosító termet épít, akkor hogyan alakulnak a társaságiadó-, az áfa- és az szja-kérdések.
Érdekel