Az előző kiadványban az átalakulások folyamatának főbb buktatói közül kilenc problémafelvetést foglaltunk össze, az alábbiakban további hét témát ismertetünk röviden.
Az átalakulások tipikus buktatói – 2. rész

Lehet a leválás kedvezményezett átalakulás?
A NAV által megerősített vélemény szerint jelenleg a 2023. évi XXXIX. törvény 2024. január 1-jei hatállyal módosítja a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény egyes rendelkezéseit.
A módosítás hatálybalépését követően a kiválás történhet úgy is, hogy a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz (leválás) [Ptk. – 2024. január 1-jétől hatályos – 3:45. § (1.a) bekezdés].
A fő kérdés az, hogy a leválás tekinthető-e kedvezményezett átalakulásnak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 23.a pontja alapján.
A leválás során maga a jogelőd társaság lesz az újonnan alakuló társaság egyedüli tagja, így a kedvezményezett átalakulás azon feltétele, hogy a jogelőd tagjai, részvényesei a jogutódban részesedést szerezzenek, nem valósul meg. Ebből következően a Tao tv. jelenleg hatályos rendelkezése szerint a leválás nem minősül kedvezményezett átalakulásnak.
Tehát az ilyen átalakulást meggondolandó tervezni, ha a tranzakciónak tao- és illetékvonzata lenne.
Felhasználható-e a jogutódok által az átalakulást követően a jogelőd elhatárolt vesztesége?
Az átalakulás, egyesülés, szétválás cégbejegyzését követő, az érintett jogelőd társaságok elhatárolt veszteségének továbbvitelére érvényesek a veszteségelhatárolás általános szabályai is – Tao tv. 17. § (1)–(6) bekezdések –, de speciális előírásokat a Tao tv. 17. § (7), (8) és (8.a) bekezdései fogalmaznak meg a témát érintően.
Az elsőként vizsgálandó továbbvitelre vonatkozó feltétel az elévülés.
Továbbá alaposan szükséges mérlegelni például szétválás esetén
- a kérni kívánt bejegyzési időpontot,
- a jogelődök vagyonának jogutódok közötti megosztását,
- jogutódok tulajdonosi struktúrájának megváltozását a jogelődökhöz képest, valamint
- a jogutódok által a jogelőd tevékenységeinek folytatásából elérendő bevételt.
Ezektől függ ugyanis, hogy az egyes jogutódok mekkora részt érvényesíthetnek adóalap-csökkentésként az átalakulás cégbejegyzését követően a jogelődök elhatárolt veszteségéből.
Amennyiben a jogelődnek jelentős elhatárolt vesztesége van, e tekintetben az átalakulás tervezése előzetesen gondos, sokrétű elemzést igényel.
Az átalakulás, egyesülés, szétválás társasági adót érintő következménye az átalakulásban részt vevő társaságok tulajdonosainál
A Számviteli törvény előírja az új részesedés állományba vételét, ha azt a megszűnt részesedés ellenében szerzi a társaság. Ez pedig eredményhatással járó könyvelést jelent a tulajdonosnál, amelyet a megszűnt részesedés könyv szerinti értékének és a megszűnt részesedésre jutó, megszerzett részesedés bekerülési értékének a különbözete alapján kell számítani. A megszerzett (új) részesedés bekerülési értékét jellemzően a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege alapján – a tulajdoni hányadok figyelembevételével – kell meghatározni. Kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál.
A számviteli eredményhatást a pénzügyi műveletek között, nettó módon kell az eredmény-kimutatásban bemutatni, a számviteli szabályozásra vonatkozó fejezetben leírtak szerint. Az adózás előtti eredményt érintően főszabály szerint nincs módosító tétel, így jelentős értékkülönbözet esetén ennek társasági adó hatásával számolni kell, ha az átalakulás nem kedvezményezett.
Az átalakuló társaságok Számviteli tv. szerinti könyvelést folytató, jellemzően cég tulajdonosai, tehát követeljék meg lehetőség szerint a kedvezményezett átalakulások megvalósítási feltételeinek biztosítását.
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének illetékvonzata átalakulásokhoz kapcsolódóan
A hatályos Itv. szabályozás szerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok vagyoni betétjeinek megszerzésére vonatkozóan illetékfizetési kötelezettség keletkezhet.
Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság illetékmeghatározásához szükséges főbb bekezdések:
- az illeték tárgya – Itv. 18. § (2) bekezdés h) pont;
- a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét utáni illetékfizetési kötelezettség – Itv. 18. § (4) bekezdés, 19. § (5) bekezdés és 27. §;
- befolyás – Tao tv. 4. §. 23. pont, Ptk. 8:1. § és 8:2. §;
- belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalma és az illeték számítása – Itv. 102. § (1) bekezdés o), e) pontok;
- mentességek – Itv. 26. § (1) bekezdés g), t) pontok;
- illeték mértéke – Itv. 19. § foglalt szabályok szerint.
Akkor lesz illetékköteles az említett részesedésszerzés, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri (meghaladja) az összes vagyoni betét 75%-át. A vagyonszerzők összeszámításánál a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévők, továbbá a házastársak, bejegyzett élettársasak, gyermekek, szülők tulajdonában álló vagyoni betéteket is figyelembe kell venni.
Az illeték alapja
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésekor az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt az előbbi feltétel (a vagyonszerzők tulajdonában álló vagyoni betétek aránya elérje a 75%-ot) bekövetkeztének időpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel.
A kedvezményezett átalakulás mentesít az egyébként felmerülő illetékfizetési kötelezettség alól.
Különösen fontos tehát a tervezett átalakulások illetékhatásait elemezni a részesedéseket megszerző tulajdonosi körben.
Jogutódok áfakötelezettsége a jogelődök 20 éven belül nyilvántartásba vett ingatlanokkal, vagy az azokon végzett beruházásokkal kapcsolatosan
Itt felhívjuk a figyelmet a bejegyzési kérelem adóhatósági nyilatkozatával összefüggő speciális tevékenységre vonatkozó választások jelzési kötelezettségére. Különösen fontos, hogy az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés k), illetve l) pontjában említett főszabály szerint adómentes, 2 évnél régebben használatba vett felépítményes ingatlan értékesítésével, valamint bérbeadásával összefüggésben az adókötelessé tétel választását bejelentsék – megfontolt döntés alapján – az átalakulás során a cégbejegyzési kérelemben az Áfa tv. 88. § (6) bekezdése szerint. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) és k) pontja ugyanis általános szabályként írja elő a 2 évnél régebben használatba vett beépített, valamint a beépítetlen ingatlanok (kivéve építési telek) értékesítésének, illetve az e pontban az ingatlan-bérbeadások áfamentességét. E tevékenységekre az Áfa tv. 88. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint az adóalany adókötelessé tételt választhat. Ennek hiányában többlet áfafizetési kötelezettsége keletkezhet. Például a jogelőd 20 éven belül ingatlant vásárolt, amelynek áfáját visszaigényelte.
Amennyiben a jogutód az ingatlant átalakulás kapcsán, de a jogelődnél való nyilvántartásban való szereplést is figyelembe véve, 20 éven belül áfásan szerzi meg és áfaköteles ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytatna, de a „Cégbejegyzési kérelem nyilatkozat a NAV számára” bejelentőn az ingatlan-bérbeadási tevékenység „áfaköteles” választása elmaradt a tárgyi eszköz arányosítási szabályai alapján (Áfa tv. 5. melléklet), az pótlólagos adókötelezettséget eredményezhet. A kötelezettség cégforma váltásos átalakulás esetén a hátralévő időtartam alatt évenként rendezhető. Emellett a tevékenység folytatásához vásárolt termékek, igénybe vett szolgáltatások áfáját sem igényelheti vissza.
Érdemes tehát e tekintetben a bejegyzési kérelmet benyújtó ügyvédnek, menedzsernek, könyvelőnek szorosan együttműködnie, hogy a megfelelő választás bejelölésre kerüljön a nyilatkozaton, amely az ingatlanok (lakó- és nem lakóingatlanok) bérbeadásával és értékesítésével összefüggésben ad lehetőséget a fő szabálytól eltérően áfakörbe való bekerülésre.
Megakaszthatja az átalakulást az a tény, hogy abban olyan cég vesz részt, amelynek vezető tisztségviselője a NAV által vezetett feketelistán szerepel
A NAV a címben említett személyek átalakulásokban való részvétele esetén megakadályozza a tranzakciók megvalósítását, amennyiben ezek a személyek jelentős köztartozásokat, adósságokat felhalmozó cégeknél működtek korábban közre.
Ennek ellenőrzésére szolgál a 23TADRI nyomtatvány, ami egy IGAZOLÁS KIÁLLÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM.
Elnevezése igen hosszú, de beszédes:
„A cégbejegyzésre kötelezett szervezetben vezető tisztségviselőként, cégvezetőként, képviseletre jogosult tagként, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagjaként, részvényeseként, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagjaként vagy részvényeseként, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tagként vagy részvényesként történő részvétel megtagadása feltételeinek vizsgálatáról.”
Észszerű tehát kétség felmerülése esetén a NAV-tól a jogutódokban megjelölendő ilyen személyekre vonatkozóan igazolást kérni.
Hogyan kell kezelni a tao csoportos adóalanyok speciális fúzióját?
A taocsoporttagok külön-külön nem kötelezettek taobevallás benyújtására. Ennek okán akár beolvadás, akár összeolvadás következményeként szűnnek meg a jogelőd csoporttagok, helyettük az adó bevallására a csoport képviselője kötelezett. A csoportos társaságiadó-alany ugyanis egy adóalanynak tekintendő a Tao tv. 2/A § (1) bekezdése alapján. A taocsoport adókötelezettségét a képviselő köteles elkészíteni és benyújtani a Tao tv. 5. § (11) bekezdése szerint. A bevallási időszak vége, vagy normál esetben a csoportképviselő adóévének utolsó napja, vagy évközi megszűnés esetén a bevallással még le nem fedett utolsó napja, ami egybeesik a megszűnés cégbejegyzésének napjával.
További cikkek
Kivaalap egyszerűsített foglalkoztatás esetén
A kisvállalati adó két terület adóztatását váltja ki: az eredményesség utáni társasági adót és a foglalkoztatás utáni munkáltatói járulékterheket. Pontosabban a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. De vajon mi a helyzet az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy akár az ekho eseteivel?
ÉrdekelAutomaták adminisztrációja – Automata Felügyeleti Egység
A témával kapcsolatban gyakorlatilag csak kérdésünk van. Melyik fajtába kötelező jelenleg az AFE-egységet felszerelni? Az italautomatából történő értékesítés kezelése DRS szempontjából? Mire jó az AVTOMATA és mire az AUTOMATA nyomtatvány? Mi a pénzszámláló berendezés szerepe? Lássuk!
Érdekel