Azokat a pótbefizetéseket, amelyeket anno negatív eredmény miatt kellett befizetni a kft.-tulajdonosoknak, és a továbbiakban nincs rá szükség és ...
Kérdés-válasz
Kérdés:
Lenne egy olyan szakmai kérdésem, hogy te azokat a pótbefizetéseket, amelyeket anno negatív eredmény miatt kellett befizetni a kft.-tulajdonosoknak, és a továbbiakban nincs rá szükség és vissza kellene fizetni, átkönyveled a rövid lejáratú tartozások közé mérlegfordulónapon, vagy ott csücsül tovább a saját tőkében, amíg nem rendezik?
Válasz:
Nézzünk néhány idézetet a Számviteli törvényből:
A 37. § (1) d) pont szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a vállalkozó tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg.
38. § (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a vállalkozónál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik.
Ugyanezen paragrafus (9) bekezdése alapján a lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.
És folytathatnánk, de a lényeg talán megvan. A lekötött tartalékként elszámolt pótbefizetés a pénzmozgással egyidejűleg könyvelendő, így azt nem kell áttenni a kötelezettségek közé, hanem addig, amíg azt vissza nem fizetik, addig a saját tőke része marad.
További cikkek
Kártérítés vagy kártalanítás?
Sokszor használjuk szinonimaként, de a két kifejezés között eltérő adózási szabályok állnak. Bár mindkettőt károkozásért kell fizetni, a kárt megelőző körülmények eltérnek egymástól. Megvizsgáljuk, melyikhez milyen számviteli elszámolás tartozik. Eltérés van az áfabeli megítélésükben is, illetve a bizonylatkiállítási kötelezettségben sem azonos az eljárás.
Érdekel