Azokat a pótbefizetéseket, amelyeket anno negatív eredmény miatt kellett befizetni a kft.-tulajdonosoknak, és a továbbiakban nincs rá szükség és ...
Kérdés-válasz
Kérdés:
Lenne egy olyan szakmai kérdésem, hogy te azokat a pótbefizetéseket, amelyeket anno negatív eredmény miatt kellett befizetni a kft.-tulajdonosoknak, és a továbbiakban nincs rá szükség és vissza kellene fizetni, átkönyveled a rövid lejáratú tartozások közé mérlegfordulónapon, vagy ott csücsül tovább a saját tőkében, amíg nem rendezik?
Válasz:
Nézzünk néhány idézetet a Számviteli törvényből:
A 37. § (1) d) pont szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a vállalkozó tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg.
38. § (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a vállalkozónál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik.
Ugyanezen paragrafus (9) bekezdése alapján a lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.
És folytathatnánk, de a lényeg talán megvan. A lekötött tartalékként elszámolt pótbefizetés a pénzmozgással egyidejűleg könyvelendő, így azt nem kell áttenni a kötelezettségek közé, hanem addig, amíg azt vissza nem fizetik, addig a saját tőke része marad.
További cikkek
Évek között áthúzódó tételek
Azt eddig is tudtuk, hogy ez egy örökzöld téma. Mégis minden év végén meglepődöm, amikor naponta (akár többször is) felmerülő kérdés, hogy hogyan kell könyvelni az évek között áthúzódó tételeket. A fő kérdés az, hogy elhatárolás vagy szállítói kötelezettség a beszámolóban? Valószínű, a problémát az okozza, hogy külön kell kezelni a számvitelt és az áfát.
Érdekel
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 4. rész
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat, a második cikkben pedig a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertettük. A 3. részben az átalakulási folyamatokban részt vevő tulajdonos társaságok könyvelési tételeit foglaljuk össze. Jelen cikkünkben feladatokat mutatunk be arra, hogy mit kell könyvelni az átalakuló, egyesülő és szétváló társaságok tulajdonosainál.
Érdekel