Kérdés-válasz

Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Azokat a pótbefizetéseket, amelyeket anno negatív eredmény miatt kellett befizetni a kft.-tulajdonosoknak, és a továbbiakban nincs rá szükség és ...

Kérdés:

Lenne egy olyan szakmai kérdésem, hogy te azokat a pótbefizetéseket, amelyeket anno negatív eredmény miatt kellett befizetni a kft.-tulajdonosoknak, és a továbbiakban nincs rá szükség és vissza kellene fizetni, átkönyveled a rövid lejáratú tartozások közé mérlegfordulónapon, vagy ott csücsül tovább a saját tőkében, amíg nem rendezik?

Válasz:

Nézzünk néhány idézetet a Számviteli törvényből:

A 37. § (1) d) pont szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a vállalkozó tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg.

38. § (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a vállalkozónál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik.

Ugyanezen paragrafus (9) bekezdése alapján a lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.

És folytathatnánk, de a lényeg talán megvan. A lekötött tartalékként elszámolt pótbefizetés a pénzmozgással egyidejűleg könyvelendő, így azt nem kell áttenni a kötelezettségek közé, hanem addig, amíg azt vissza nem fizetik, addig a saját tőke része marad.

További cikkek

Kérdés-válaszmunkajog
2025. szeptember |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Műszakpótlék, vagy éjszakai pótlék?

Érdekel
áfaszámvitelszja
2024. október |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Sokszor használjuk szinonimaként, de a két kifejezés között eltérő adózási szabályok állnak. Bár mindkettőt károkozásért kell fizetni, a kárt megelőző körülmények eltérnek egymástól. Megvizsgáljuk, melyikhez milyen számviteli elszámolás tartozik. Eltérés van az áfabeli megítélésükben is, illetve a bizonylatkiállítási kötelezettségben sem azonos az eljárás.

Érdekel