Cikksorozatunk előző két részében összefoglaltuk a követelések év végi értékelésének főbb számviteli szabályait és a kapcsolódó könyvelési tételeit példákkal. A címben említett téma 3. részeként a Társaságiadó-törvény szerinti előírásokat ismertetjük. Annak érdekében, hogy a társaságiadó-hatások érthetők legyenek, előbb tisztázni szükséges a témához kapcsolódó törvénybeli fogalmakat.
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 3. rész
Követelésekhez kapcsolódó fogalmak
Behajthatatlan követelés fogalma a Társaságiadó-törvényben
A Társaságiadó-törvénynek a behajthatatlan követelésre vonatkozó adóalap-módosító rendelkezései egyrészt hivatkoznak a Számviteli törvény fogalmainál részletezett előírásokra, ugyanakkor külön szabályt is megfogalmaznak a 365 napon túli követelésekre vonatkozóan.
A Tao tv. 4. § (4) a) szerint behajthatatlan az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
2021. január 1-jéig a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló behajthatatlan követeléseknél az adóalap-csökkentés feltétele volt a társaságiadó-bevallásnál (29) külön nyomtatványon történő adatszolgáltatás (’TAOASZ) az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról.
2021. január 1-jétől az adóhatósági adatszolgáltatás helyett külön nyilvántartás szükséges az adóalap-csökkentéshez, melynek főbb adatai:
- a kapcsolt vállalkozás megnevezése, adószáma,
- az érintett követelés bekerülési értéke és annak behajthatatlanná vált összege,
- az ügyletet megalapozó valós gazdasági okok, az ügylet létrejöttének adatai, a behajtás érdekében tett intézkedések.
Elengedett követelés a Társaságiadó-törvényben
Külön fogalom nincs nevesítve a törvényben, ugyanakkor, ha egy követelés nem érvényesíthető és nem minősül behajthatatlannak, úgy arra vonatkozóan az elengedett követelés szabályai érvényesülnek.
Nyilvántartott értékvesztés a Társaságiadó-törvényben
A Tao törvény főszabályként nem ismeri el az adólapnál a bizonytalanná vált követelésekre egy adott évben elszámolt számviteli értékvesztés összegét, tehát adóalap-növelő tételt jelent annak tárgyévi értéke. Ehhez a korábbi üzleti évek adóalap-növelő tételéhez kapcsolódik 2010-től a nyilvántartott értékvesztés szabályrendszere. Ugyanis a Társaságiadó-törvény késleltetve teremti meg a lehetőségét bizonyos esetekben, hogy egy korábban ráfordításként elszámolt, de a tao szerint nem érvényesített összeg is levonható legyen (például később behajthatatlannak minősített követelésnél).
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Soron kívüli adókedvezmény a korábban bejelenteni elmulasztott részesedésekre
A Tao tv. 2007-től tartalmazza a bejelentett részesedés lehetőségét, amelynek előírásait többször módosították. A téma aktualitását az adja, hogy az őszi adócsomag egy speciális átmeneti szabályt léptetett életbe 2023. december 31-től annak érdekében, hogy az üzletrészek nyereséggel való értékesítése kedvezőbb adózást tegyen lehetővé a taoalany részesedésértékesítőknél.
Érdekel
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló speciális szabályai – 1 rész
A vállalkozók adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések tették lehetővé a kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók számára, hogy a 2013. üzleti évtől saját elhatározásuk alapján beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló tovább könnyített formáját is választhassák. A számos egyszerűbb szabályozás mellett fontos megérteni a kötött előírások hátrányait is. Mérlegelni kell azon a vállalkozásoknál, amelyek támogatási vagy hitelkérelem benyújtására készülnek a választást követő három évben, hogy például a kiegészítő melléklet hiánya, vagy az értékvesztés kötelező elszámolásának eredményt csökkentő hatása nem okoz-e hátrányt.
Érdekel