Kötelező visszaváltási rendszer számviteli elszámolása – 2. rész

Egri-Retezi Katalin Egri-Retezi Katalin| 2024. július |Előfizetői cikk |#számvitel
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Előző cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutattuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszer (DRS) főbb szabályait, továbbá a nem újrahasznosítható csomagolásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat. Folytatjuk témánkat a visszaváltási díjas termékeknél az újrahasználható, illetve az önkéntes visszaváltási díjas termékek számviteli szabályainak bemutatásával.

A cikk 1. részét itt találod>>

Újrahasználható termékek, önkéntes visszaváltási díjas termékek számviteli elszámolása

1. Gyártóra vonatkozó elszámolási szabályok

Gyártó alatt a DRS-rendszer hatálya alá tartozó termék előállítóját, továbbá az első magyarországi forgalomba hozóját kell tekinteni.

A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet előírása szerint a gyártó a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható terméket annak újrahasznosítása érdekében köteles a forgalmazótól, valamint a fogyasztótól visszavenni, és a visszaváltási díjat részére visszafizetni.

Gyártó a forgalmazóval kötött megállapodás alapján a kötelezően visszaváltási díjas terméknek nem minősülő terméket vagy csomagolást – meghatározott helyre történő visszajuttatásának ösztönzése érdekében – önkéntesen visszaváltási díjas termékké minősítheti.

Mindkét esetben a számviteli elszámolásuk a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások alapján történik.

Gazdasági események a gyártónál

  • Értékesítéskor a felszámítandó visszaváltási díj nettó árbevételként számolandó el.

Amennyiben az értékesített termék göngyölege után külön csomagolási díjat számítanak fel, az a termékértékesítés adóalapjába beépül az Áfatörvény 70. § (1) b) szerint.

  • Visszafizetett visszaváltási díj helyesbítő bizonylat alapján (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik) nettó árbevétel-csökkentő gazdasági esemény a Számviteli törvény § (2) f) bekezdése alapján. Ha a göngyöleg visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, a visszatérített ellenértékkel az adóalap utólag csökken az Áfatörvény 77. § (1) b) alapján.

Sztv. 73. § (2) f):

„értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni: 

az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik)”Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!Bejelentkezés az oldalraMég nincs előfizetésem

További cikkek

számvitel
2024. július |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Néhány éve van jelen a cégeknél a kamat- és kezelésiköltség-támogatás. Ezekkel kapcsolatban a kérdés az, hogy vajon a támogatástartalom könyvelése kezelendő-e külön bevételként vagy sem?

Érdekel
adószámviteltao
2024. szeptember |Egri-Retezi Katalin |Előfizetői cikk

A gazdasági társaságok működése során különböző esetekben (éves beszámoló, átalakulás, végelszámolás stb.) kerülhet sor könyvviteli zárlatra, beszámoló összeállítására. Ennek egyik fontos szabályozási kérdése a követelések év végi értékelése, adózási összefüggései. Könyvelők részéről gyakori problémaként merül fel, hogy mikor és milyen összegű hitelezési veszteséget kell elszámolni, illetve ebből mennyi adóalaphatás érvényesül a társaságiadó-bevallásokban. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani a következő cikksorozatunkkal.

Érdekel