Osztalék és osztalékelőleg számvitele

A tulajdonolt társaságnál

A Ptk. szerint a tulajdonos az osztalékfizetésről csak és kizárólag a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Az osztalék fizetéséről szóló döntés lényegében az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés, azaz a beszámoló letétbe helyezésekor és közzétételekor kötelező melléklete annak.

Osztalék azt a tulajdonost illeti meg, aki az osztalék jóváhagyásáról szóló döntés időpontjában tulajdonos.

Ha az osztalék jóváhagyásáról szóló döntést követően a tulajdonos eladja törzsbetétjét, részvényét, akkor is az eladást megelőzően jóváhagyott osztalék a korábbi tulajdonost illeti meg, kivéve, ha a jóváhagyott osztalékról külön rendelkeztek, például azt engedményezték az új tulajdonosra.

A tulajdonosok két beszámoló elfogadása között osztalékelőleg kifizetéséről dönthetnek. Az osztalékelőleg kifizetése esetében azonban vizsgálni kell az éves beszámoló elfogadásakor, hogy van-e lehetőség osztalékfizetésre. Amennyiben a beszámoló elfogadásakor az derül ki, hogy nincs lehetőség az osztalékfizetésre, a felvett osztalékelőleget a tulajdonosok kötelesek visszafizetni.

Amennyiben az osztalékelőleg folyósítását követően a beszámoló elfogadását megelőzően a tulajdonos értékesíti üzletrészét, akkor már nem lesz jogosult osztalékra, így a felvett osztalékelőleget vissza kell fizetnie.

Az osztalékfizetés forrása a tárgyévi Adózott eredménnyel növelt Eredménytartalék és az osztalék jóváhagyásának elszámolása az Eredménytartalék terhére a jóváhagyás időpontjában könyvelendő. A beszámoló elfogadásakor az Adózott eredmény összege az Eredménytartalékban szerepel, mivel annak átvezetése megtörténik január első napjával nyitás utáni rendezőtételként.

Osztalékfizetési korlátot jelent a korrigált Saját tőke jegyzett tőkéhez viszonyított nagysága, azaz a pozitív Értékelési tartalékkal és Lekötött tartalékkal csökkentett Saját tőke összege az osztalék jóváhagyása után nem lehet kevesebb, mint a Jegyzett tőke.

A szabad Eredménytartalék és a Saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Azaz a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között elszámolt, kapott (járó) osztalék összegét az osztalék fedezetének számítása során figyelembe lehet venni. Ez a járó osztalék az előző üzleti év beszámolójába nem kerülhet bevételként elszámolásra, ezért az osztalék jóváhagyása időpontjában ez a fedezet még nincs meg az eredménytartalékban, így az eredménytartalék akár negatívvá is válhat a jóváhagyás után. A járó osztalék a következő üzleti évben kerül csak a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolásra, így a következő üzleti év Adózott eredményének az Eredménytartalékba történő átvezetésekor szünteti meg az esetlegesen negatív Eredménytartalékot.

Osztalékfizetési korlát a Ptk. szerint

Amennyiben a kft.-nél egy évnél hosszabb idő kerül rögzítésre a nyilvántartásba vételt követően a vagyoni hozzájárulás biztosítására, akkor a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Amíg a törzstőke összege a jogszabályban meghatározott minimumot el nem éri, addig az adózott eredményt (nyereséget) a kft.-nek minden üzleti évben – osztalékfizetésről szóló döntés nélkül – az eredménytartalékba kell átvezetnie. A törzstőke rendezéséről a beszámoló elfogadásakor dönthetnek a tagok.

• A jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére felhasznált összeg elszámolása a beszámoló elfogadásakor, a feltöltésről szóló döntés időpontjával:

T 413. Eredménytartalék – K 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

Osztalékelőleg

Osztalékelőleg fedezetének, jóváhagyásának, kifizetésének dokumentálása közbenső mérleggel történhet. A közbenső mérleg annak fordulónapját követő hat hónapig használható fel a fedezet dokumentálására. Mivel a fizetendő osztalékot az erre vonatkozó döntés időpontjával kell elszámolni, már nincs akadálya annak, hogy a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között is lehessen osztalékelőleget fizetni (a közbenső mérlegnek ez esetben az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző fordulónapra kell készülnie). 2020. november 30. napjára mint fordulónapra készített közbenső mérleg alapján 2021. május 31-ig lehet osztalékelőleget jóváhagyni. Az osztalékelőleg a követelések között kerül kimutatásra és a beszámoló elfogadásakor, az osztalék jóváhagyásakor elszámolt Rövid lejáratú kötelezettséggel szemben kell összevezetni.

• Jogi személynek fizetett osztalékelőleg elszámolása a kifizetéssel egyidejűleg:

T 368. Egyéb követelések – K 38. Pénzeszközök

• Magánszemélynek fizetett osztalékelőleg elszámolása a kifizetéssel egyidejűleg (szja-val csökkentett összeg elszámolása pénzügyi teljesítéskor):

T 368. Egyéb követelések – K 38. Pénzeszközök

• Magánszemélynek fizetett osztalékelőleghez kapcsolódó levont szja elszámolása:

T 368. Egyéb követelések – K 462. Személyi jövedelemadó elszámolása

• Jóváhagyott osztalék elszámolása a beszámoló elfogadásának – azaz az osztalék jóváhagyásának – időpontjában, a tulajdonosi határozat szerinti összegben:

T 413. Eredménytartalék – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

• Évközben felvett osztalékelőleg beszámítása az osztaléktartozásba az osztalék-jóváhagyás időpontjával:

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek – K 368. Egyéb követelések

• Elengedett osztaléktartozás számvitel elszámolása az erre vonatkozó megállapodás megkötésének időpontjával (taoadóalap-csökkentő és illetékmentes):

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek – K 96. Egyéb bevételek

• Az elévült osztaléktartozás számviteli elszámolása az elévülés időpontjával:

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek – K 96. Egyéb bevételek

Osztalékkifizetés lehetséges formája: pénzben és eszközátadással

A Ptk. szerint teljesíthető az osztalék nem pénzbeli juttatás formájában, ha erre az alapszabály lehetőséget ad. Más gazdasági társaságoknál azonban a Ptk. nem tartalmaz ilyen korlátozást, így a társaság és a tulajdonosa külön megállapodhatnak abban, hogy pénzben vagy pénztől eltérő eszközben történik a járó osztalék teljesítése.

Amennyiben az osztaléktartozás rendezése nem pénzben, hanem egyéb eszköz átadásával történik, akkor az osztaléktartozás teljesítéseként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Az értékesítés során keletkezett követeléssel szemben kell az osztalékkötelezettséget beszámítani, kompenzálni.

• Eszközök értékesítése piaci értéken:

T 31–36. Követelések – K 91–97. Bevételek, K 467. Fizetendő általános forgalmi adó

• Eszköz könyv szerinti értékének kivezetése:

T 81–87. Ráfordítások – K 1., 2., 3. Eszközök

• A követelés beszámítása az osztaléktartozásba:

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek – K 31–36. Követelések

Itt még az eszközzel kapcsolatban lesz egy feladat, mert a nettó módon történő elszámolás miatt az átadás eredményét vagy a 8-as (veszteség), vagy a 9-es (nyereség) oldalon kell kimutatni.

A tulajdonos társaságnál

A tulajdonos társaságnál a Pénzügyi műveletek bevételén belül Kapott (járó) osztalékként és részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó összeget lehet elszámolni, amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált. Így amennyiben a tulajdonos és a tulajdonolt gazdasági társaság üzleti éve megegyezik, a tulajdonos és a tulajdonolt gazdasági társaság a kapott, illetve a fizetendő osztalékot azonos üzleti évre számolja el.

• Kapott osztalékelőleg elszámolása annak pénzügyi rendezésekor:

T 38. Pénzeszközök – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

• Jóváhagyott osztalék számviteli elszámolása a jóváhagyás időpontjával, a tulajdonosi határozat szerinti összegben:

T 368. Egyéb követelések – K 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés

• Évközben felvett osztalékelőleg beszámítása az osztalékkövetelésbe az osztalék-jóváhagyás időpontjával:

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek – K 368. Egyéb követelések

• Elengedett osztalékkövetelés számviteli elszámolása az erre vonatkozó megállapodás megkötésének időpontjával (kapcsoltaknál adóalap-növelő):

T 86. Egyéb ráfordítások – K 368. Egyéb követelések

• Ha az osztalék nem pénzben kerül „kifizetésre”, akkor a kapott eszközt az eszközbeszerzés szabályai szerint kell elszámolni, az eszköz átvételének időpontjával:

T 1–3. Eszközök, T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 454. Szállítók

• Az osztalékkövetelésbe a szállítói tartozás beszámítása az eszköz átvételének időpontjával:

T 454. Szállítók – K 368. Egyéb követelések