A lekötött tartalék a saját tőke egyik eleme a magyar számviteli rendszerben. A célja, hogy a vállalkozás bizonyos összegeket elkülönítsen a szabadon felhasználható eredménytartalékból vagy adózott eredményből olyan célokra, amelyeknél jogszabály, szerződés vagy saját döntés alapján korlátozott a felhasználhatóság. Sok cégnél előfordul, hogy egyáltalán nem kell használni, de ezért fontos, hogy fel tudjuk ismerni azokat az eseteket, amikor nem lehet elkerülni.
A lekötött tartalék esetei
A lekötött tartalék fogalma
A lekötött tartalék a saját tőkén belül kimutatott olyan összeg:
- amelyet a vállalkozás nem használhat fel szabadon,
- amely valamely kötelezettséghez, jövőbeni célhoz vagy jogszabályi előíráshoz kapcsolódik,
- és amelyet általában az eredménytartalék terhére kell elkülöníteni.
A lekötött tartalék:
- nem pénzeszköz,
- hanem számviteli elkülönítés a saját tőkén belül.
A lekötött tartalék képzése történhet eredménytartalékból, adózott eredményből vagy ritka esetben tőketartalékból.
Fontos tudni, hogy a lekötött tartalékképzés hatására az eredménytartalék átmehet negatív összegbe is.
Fejlesztési tartalék
A lekötött tartalékképzés az egyik legismertebb eset.
A társasági adó alapján a vállalkozás adóalap-csökkentésként fejlesztési tartalékot képezhet. Ennek összege számvitelileg lekötött tartalékba kerül.
Célja a jövőbeni beruházás finanszírozása.
A lekötött tartalék képzésekor az eredménytartalékból lekötött tartalék lesz (T 413. – K 414.).
A beruházás megvalósításakor kell feloldani (T 414. – K 413.).
Pótbefizetés
A pótbefizetés a gazdasági társaságok – elsősorban a kft.-k – veszteségrendezésére szolgáló speciális tőkefinanszírozási forma. Lényege, hogy a tulajdonosok átmenetileg további pénzeszközt biztosítanak a társaság számára anélkül, hogy a jegyzett tőkét megemelnék.
A lekötött tartalékként kimutatott pótbefizetés megoldja a sajáttőke-problémát, és nincs adókötelezettség utána.
Fontos, hogy a társasági szerződésben levő szabályokat megnézzük, mert ha ezek nem tartalmazzák ennek lehetőségét, de mégis így dönt a tagság, és így kerül kimutatásra, a NAV könnyen átminősíti az összeget tagikölcsön-elengedésnek. Akkor viszont bejön az ügylet adóhatása.
Saját üzletrész, saját részvény visszavásárlása
Ha a vállalkozás saját üzletrészt vagy saját részvényt vásárol vissza, akkor a saját tőke védelme érdekében a könyv szerinti értékének megfelelő lekötött tartalékot kell képezni.
Könyvelési tételek
Saját üzletrész állományba vétele
- T 373. Saját üzletrészek
- K 384. Elszámolási betétszámla
Lekötött tartalék képzése
- T 413. Eredménytartalék
- K 414. Lekötött tartalék
Ha a saját üzletrész értékesítésre vagy bevonásra kerül, akkor a lekötött tartalékot fel kell oldani.
Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Ha a vállalkozás aktiválja az alapítás-átszervezés költségeit, az aktivált összegnek megfelelő lekötött tartalékot kell képezni.
Cél természetesen itt is az osztalékvédelem, azaz, hogy ne lehessen olyan nyereséget kifizetni, amely mögött nem realizált eszköz áll.
Ha az jár a fejünkben, hogy aktiváljuk az alapítási költségeket, hogy ezáltal nyereséget mutassunk ki, és azt jóvá is akarjuk hagyni osztalékként, akkor ki kell, hogy ábránduljunk ebből a remek ötletből.
Az eredmény meglesz, de az osztalékként való jóváhagyása problémákba ütközik.
A lekötött tartalék feloldása ebben az esetben az értékcsökkenéssel arányosan, illetve a kivezetéskor.
Ugyanezen az elven működik a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is.
Nem realizált árfolyamnyereség miatti lekötés
Bizonyos esetekben a devizás tételek értékeléséből származó nem realizált árfolyamnyereség után lekötött tartalék képzése szükséges. Ennek szabálya elég összetett, mert kell képezni céltartalékot és lekötött tartalékot is. Ha ilyen eseted van, mindenképpen olvass utána, milyen teendőid vannak még.
A lekötött tartalék és az osztalék kapcsolata
A lekötött tartalék egyik legfontosabb funkciója az osztalékkorlát. A lekötött tartalék összege nem fizethető ki osztalékként, csökkenti a szabad eredménytartalékot.
További cikkek
Elhatárolás vs. követelés/kötelezettség
Sose fog a téma nyugvópontra jutni, különösen nem az évzárások kapcsán. Természetesen azokról a tételekről van szó, amikor a fordulónapot megelőző időszakot terhelő, de a fordulónap után kiszámlázott tételek (és fordítva) vannak. Vajon mi ezeknek a helyes számviteli elszámolása? Cikkemben összegyűjtöm az általam ismert gyakorlatokat és ismertetem, hogy mi lenne a Számviteli törvény szerinti helyes megoldás.
Érdekel
Devizás tételek elszámolása és értékelése
A devizás tételek elszámolásával jellemzően napi szinten találkozunk és tudatosan, körültekintően, vagy kevésbé tudatosan és körültekintően kezeljük azokat. Amellett, hogy az oktatásban a Számviteli törvény előírásainak elmélyítésére készítünk példákat, a valóság komplexebb és kevésbé egyértelmű. A példáinkban pl. egy adott napon egy adott árfolyam van, a mai valóságban viszont napközben folyamatos árfolyamjegyzés van pl. a pénzintézeteknél, és elképzelhető, hogy a reggel és délután a forintszámlára beérkező azonos euróösszeg eltérő forintösszegben fog megjelenni a bankszámlán. Cikkemben a szabályokat ismertetem és az alkalmazási lehetőségeket tárom fel.
Érdekel