Elhatárolás vs. követelés/kötelezettség

Évközi elszámolások – aktív időbeli elhatárolások

Az időbeli elhatárolások kapcsán gyakran csak az év végi zárlati tételeket említjük és emlékeztetjük magunkat az időbeli elhatárolás és az összemérés számviteli alapelvére.

Azonban ha már év közben, „beszámolókészítésre készülve” kontírozunk, akkor a zárlati folyamatot leegyszerűsíthetjük, és véleményem szerint a hibalehetőségeket is csökkenthetjük.

Gondolok itt arra, hogy ha például egy biztosítási szerződés fordulója június 15-e, akkor a biztosító számlájának beérkezésekor már készíthető is a másolat a „Zárlat” dossziéba és a kontírozás történhet az alábbiak szerint.

Tárgyévet időarányosan terhelő biztosítási díj elszámolása

T 533. Biztosítási díjak – K 454. Szállítók

Tárgyévet követő évet terhelő biztosítási díj elszámolása

T 392. Költségek AIE – K 454. Szállítók

Mielőtt a kedves olvasó „kardjába dől” és reklamál, hogy elhatárolni csak költséget lehet, szeretném jelezni, hogy teljesen igaza van, és én a fenti elszámolással az alábbi két kontírtételt vontam össze, mely – álláspontom szerint – nem mond ellent az egyébként a beszámoló tartalmát szabályozó Sztv. egyetlen paragrafusának sem.

Összevont és a teljesség igényével könyvelt tételek

Tárgyévet követő évet terhelő biztosítási díj elszámolása bizonylat alapján szállítónaplóban:

T 533. Biztosítási díjak – K 454. Szállítók

Időbeli elhatárolás könyvelése:

T 392. Költségek AIE – K 533. Biztosítási díjak

Jogos lehet az a felvetés is, hogy a két lépésben könyvelés előnye, hogy a 392. Költségek AIE kartonon látszanak az ellenszámlák, és akkor egyszerűbb az elhatárolás feloldásának könyvelése a nyitás utáni rendezőtételek között.

Azonban azt gondolom, hogy egy megfelelően sematizált megjegyzésrendszerrel – ami szintén látszik a kartonon – ma már Excelben könnyedén elkészíthető egy sorba rendezéssel egy összesítés, ami alapján egyértelműen elszámolható az elhatárolások feloldása.

És ha már a könyveléstechnikai kérdéseknél tartunk, gondoljuk csak végig, mennyivel felgyorsíthatjuk és leegyszerűsíthetjük a rögzítési folyamatot, ha nem kell a szállítói naplóból az időbeli elhatárolás átvezetése miatt átlépni a vegyes naplóba!?

A választott könyveléstechnikai megoldásnak nincs hatása a beszámolóra, így a számlarendnek megfelelően a vállalkozás döntése az elszámolás mikéntjének kiválasztása.

Kamat

Az aktív időbeli elhatárolások témakörében előkerülhet még az adott kölcsön után járó kamat elszámolásának kérdése.

A járó kamatot a szerződésben rögzített esedékességgel követelésként kell előírni, a követelésként elő nem írt tárgyévre időarányosan járó kamatot pedig aktív időbeli elhatárolásként kell szerepeltetni a beszámolóban.

Járó kamat elszámolása esedékességkor:

T 368. Egyéb követelések – K 974. Egyéb kapott, járó kamat

Tárgyévre időarányosan járó, követelésként ki nem mutatott kamat elszámolása

T 391. Bevételek AIE – K 974. Egyéb kapott, járó kamat

Ha a szerződésben a kamatfizetés esedékessége a lejárat időpontja, értelemszerűen a tárgyévre időarányosan járó kamatot aktív időbeli elhatárolással szemben kell elszámolni.

Év végi elszámolások

Persze az is igaz, hogy nem csak a tárgyévi, de a tárgyévet követő évi tételek kapcsán is gyakorta felmerül az elhatárolások elszámolásának technikai kérdése. Itt azonban felhívnám arra a figyelmet, hogy azon tételek esetében, amikor a számlázott időpont vagy időszak teljes egészében a fordulónapot megelőzi, akkor a tételt nem elhatárolásként kell elszámolni, hanem vevőkövetelésként vagy szállítói kötelezettségként a megfelelő eredményszámlával szemben.

A gyakorlatban, főleg a folyamatos teljesítésű ügyleteknél jellemző megoldás, hogy igazodik a könyvelő az áfateljesítési időponthoz, és abban az időszakban számolja el a tételt (gyakori, de nem Sztv. szerinti ez a gyakorlat).

Például a decemberi (2017. 12. 01.–2017. 12. 31.) energiaköltséget a szolgáltató jellemzően január 15-én számlázza ki január 23-i fizetési határidővel, és így január 23-i teljesítési időponttal.

Gyakorlatban előforduló elszámolás v1

Költségelszámolás tárgyévet követő évben:

T 514. Anyagköltség – K 454. Szállítók 1000

Kapcsolódó áfa elszámolása:

T 466. EFA – K 454. Szállítók 270

Elhatárolás feloldása (jellemzően nyitás utáni rendezőtételek keretében)

T 482. Költségek PIE – K 514. Anyagköltség 1000

Tárgyévre elhatárolás elszámolása:

T 514. Anyagköltség – K 482. Költségek PIE 1000

Gyakorlatban előforduló elszámolás v2

Költségelszámolás tárgyévet követő évben:

T 482. Költségek PIE – K 454. Szállítók 1000

Kapcsolódó áfa elszámolása:

T 466. EFA – K 454. Szállítók 270

Tárgyévre elhatárolás elszámolása:

T 514. Anyagköltség – K 482. Költségek PIE 1000

Sztv. szerinti elszámolás

Költségelszámolás tárgyévben:

T 514. Anyagköltség – K 454. Szállítók 1000

Kapcsolódó áfa elszámolása:

T 368. Egyéb követelések – K 454. Szállítók 270

Tárgyévet követő évben az elszámolás:

Áfa levonásba helyezése:

T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 368. Egyéb követelések 270

A gyakorlatban előforduló mindkét verzióval az a probléma, hogy bár az eredményhatás elszámolása megfelelő, a mérlegtétel besorolása nem az, hiszen még az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében sem mindegy, hogy rövid lejáratú kötelezettség (szállító) vagy passzív időbeli elhatárolás az érintett mérlegcsoport.