A pénzforgalmi áfa szabályát a megjelenésekor az új „áfacsodának” tekintették. Talán nem lett olyan átütő ereje, mint ahogyan a jogalkotók gondolták. Arra jó, ha valakinek az a problémája, hogy miért kell áfát fizetni, ha még a pénzét sem kapta meg, akkor lehet válaszolni: miért nem választottál pénzforgalmi áfát? A témával kapcsolatban két érdekes eset.
Pénzügyi teljesítés a pénzforgalmi áfában
Folyamatos szolgáltatás
Azt tudjuk, hogy a folyamatos szolgáltatások esetében az áfa teljesítési időpontja a fizetési határidővel egyező. Sokszor ez a számla keltét követő hónapra esik, és az áfalevonási jogunkat is csak a következő hónapban tudjuk gyakorolni, hiába fizetjük ki a számlát korábban.
A pénzforgalmi áfát választók esetében az elsődleges szabály a pénzügyi teljesítés, így az ő esetükben hiába a következő hónapra esne az áfa, ha a pénzügyi teljesítés megtörténik, akkor azzal egy időben akár a fizetendő, akár a levonható oldalon állunk, belép az áfa.
Persze a fizetendő oldalon kisebb a hibalehetőség, hiszen ha mi választottuk ezt a lehetőséget, akkor fel vagyunk készülve a kezelésére. A levonható oldalon már több hibalehetőséget rejt a dolog.
Garanciális visszatartás
A garanciális visszatartás kérdéskörnél a részletekben történt megfizetés szabályát kell elővenni.
Ha az ellenérték jóváírása, kézhezvétele, megfizetése részletekben történik,
- a fizetendő adót a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani,
- a levonási jog a megfizetett részlet erejéig gyakorolható.
Fura szó az az „erejéig”, de nem kell túlmagyarázni. Ha egy számlából kizárólag annak áfatartalmát fizetik ki, akkor az a bruttó összegnek bő 21%-a, azaz az áfa összegének 21%-a lesz a levonható adó a befogadói oldalon.
A fizetendő adó oldalán van azonban egy érdekesség: „legalább a megfizetett részlet” kifejezése.
Ha részletfizetés van, akkor a számlakibocsátó dönthet úgy, hogy a számla teljes áfatartalmát bevallja, hiszen ezzel nem károsítja az államot. De ő hiába fizeti be az áfát, és még egy nyilatkozatot is ad róla, az sem megoldás arra, hogy a számlabefogadó is éljen a teljes levonási joggal. Neki marad az arányosítás.
A garanciális visszatartásnál megfizetésre kerül a számla 80-90-95%-a, tehát bőven az áfa összegén túl mégsem vonható le a teljes áfatartalom.
Lássuk, hogy itt nem mi választottuk ezt az adómegállapítási formát, hanem a partnerünk, aki felénk a számlát kiállította. Ha ezt nem fizetjük meg teljes egészében, akkor nem vonhatjuk le az áfát teljes egészében.
Ez azért lesz rettenetesen problémás, mert a visszatartás sokszor évekig nyitott tétel a könyvelésben, és így annak áfáját is sok-sok éven keresztül kell a nyilvántartásban vinni magunkkal.
A számlakibocsátó pedig választhatja a nyilvántartás helyett a teljes áfa befizetését. Így neki ezzel már nem lesz tovább problémája.
További cikkek
Visszaváltási díj és az áfa
A visszaváltási díjról szóló 450/2023. Korm. rendelet egyértelműen környezetvédelem jegyében született, és nem is tartalmaz adózásra vonatkozó szabályokat. Az adózással összefüggő szabályokat az Áfatörvény tartalmazza. Emellett az EPR-rendelet is foglalkozik vele, és ez miatt a termékdíj-szabályozásra is hatással van. Ahhoz, hogy megértsük az adózási vonatkozásokat, nem csak a felszínt kapargatva bele kell merülnünk a szabályozásba.
Érdekel
Káresemények könyvelése
Azért remélem, hogy a személygépkocsival kapcsolatos káresemény nem mindennapos gazdasági esemény, de sajnos időnként előfordulhat. Könyvelését az fűszerezi, hogy a javításnak csak egy részét a biztosító téríti. Természetesen a levonható áfarész is befolyásolja a kártérítés nagyságát, és így a könyvelést is.
Érdekel