A klasszikus időbeli elhatárolások jellemzően „napi” szinten jelen vannak a vállalkozások életében, ezzel szemben a halasztott bevétel és halasztott ráfordítás képzésének szükségességét fel kell ismerni az adott, jellemzően kivételes gyakoriságú gazdasági eseményekhez kapcsolódóan. Az alkalmazást segíteni, csokorba szedtem az eseteket.
Halasztott ráfordítások és azok elszámolása
Helye a Számviteli törvényben
A halasztott ráfordítások között kell kimutatni az Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként elszámolt
- tartozásátvállalás összege a pénzügyi rendezésig,
- nem realizált árfolyamveszteség meghatározott beszerzési céllal felvett devizás hitel esetében,
- jogszabályi előírás alapján üzemeltetőnek átadott eszköz értéke.
Az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás esetében az átvállalt kötelezettséget annak feltételei szerint Rövid lejáratú egyéb kötelezettségként vagy Hosszú lejáratú egyéb kötelezettségként kell állományba venni Egyéb ráfordítással szemben. Az elhatárolás feloldására a kötelezettség a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően van lehetőség.
Átvállalt kötelezettség elszámolása során függetlenül attól, hogy mi volt az eredeti kötelezettség jogcíme, az átvállalónál mindenképpen Egyéb kategóriába fog tartozni, és a fizetési határidő, fizetési ütemezés függvényében kell a besorolást megtenni a Hosszú lejáratú és a Rövid lejáratú kötelezettségek között.
Példa
Ha a vállalkozás átvállal egy másik vállalkozástól 500 kötelezettséget, mely az átvállalás évét követő üzleti évben teljes egészében esedékessé válik, akkor annak teljes összege Rövid lejáratú kötelezettség lesz.
Kötelezettség átvállalása
T 86. Egyéb ráfordítások – K 479. Egyéb RLK 500
Halasztott ráfordítás elszámolása
T 393. Halasztott ráfordítás – K 86. Egyéb ráfordítások 500
Tárgyévi pénzügyi rendezés
T 479. Egyéb RLK – K 384. Elszámolási betét 50
Halasztott ráfordítás feloldása a pénzügyi rendezésnek megfelelően
T 86. Egyéb ráfordítások – K 393. Halasztott ráfordítás 50
Devizáshitel-árfolyam vesztesége
A devizáshitel-árfolyam veszteségének elhatárolása nem túl gyakori megoldás a kkv-szektorban, azonban az abban rejlő lehetőség okán indokoltnak tartom átgondolni az alkalmazását. Sok esetben a vállalkozás jelentős összegű devizában felvett és törlesztendő hosszú lejáratú hitellel rendelkezik, mely a jelentős összege miatt a kisebb árfolyam-ingadozások esetén is jelentősen megingatja az üzleti tevékenység eredményét. Idén is megfigyelhető a forint gyengülése, így indokolt lehet az elhatárolás lehetősége melletti döntés.
A devizáshitel-árfolyam veszteségének elhatárolása több feltételhez kötött:
- devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem lehet fedezett, azaz, ha van a hitel nagyságrendjének megfelelő elegendő pénz deviza-betétszámlán, akkor nem lehet élni az elhatárolás lehetőségével. Megjegyzem, ilyen esetben az eszköz felértékelése feltételezhetően egyébként is ellensúlyozná a kötelezettség elértékelésének eredményhatását;
- a hitelből finanszírozott eszközbeszerzés lehet: tárgyi eszköz (beruházás), vagyoni értékű jog, forgóeszköz. Azaz nemcsak a beruházáshoz kapcsolódó hitel, hanem a forgóeszközhitelek esetében is lehet élni az elhatárolás lehetőségével;
- a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolt összege nem lehet magasabb, mint a hitellel kapcsolatban elszámolt nem realizált árfolyamveszteség, illetve az összevont árfolyamveszteség.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kapott támogatások számvitele
A támogatások számviteli elszámolásának szabályai a korábbi években sokszor előjön. De könyvvizsgálati munkák során rendre az a tapasztalat, hogy ezzel nehezen birkóznak meg a könyvelők. A beszámolókészítés kellős közepén nézzük meg újra a legfontosabb szabályokat.
Érdekel
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 1. rész
Előző két cikkünkben összefoglaltuk az átalakulási folyamatnak a cégbejegyzésig szükséges legfontosabb teendőit, valamint a cégbejegyzést követő főbb feladatokat. Következő három írásunk a számviteli és könyvelési összefüggéseket mutatja be, számszerű példákkal alátámasztva a gyakorlati kérdéseket.
Érdekel