Az őstermelői tevékenység széles skálán mozog. Most azzal foglalkozunk, amikor saját és nem saját alapanyagból történő élelmiszer előállítása történik.
Élelmiszer előállítása őstermelői tevékenység keretében
Újdonság az értékesítésben
Az őstermelői tevékenység bevételei között már régóta nem csak a nyers terménynek vagy az élő állatnak értékesítése ellenértékét lehet figyelembe venni. 2021. január 1. és 2023. november 24. óta van lényeges változás ebben a kérdéskörben.
Az őstermelő által előállított élelmiszer őstermelői bevételek közötti elszámolásának természetesen korlátai is vannak. Az egyik alapvető kérdés, hogy saját alapanyagokból vagy mástól vásárolt alapanyagból dolgozik az őstermelő. Tekintsük az alábbi táblázatot.
| Saját gazdaságban előállított alapanyagból készül az élelmiszer | Nem saját gazdaságban előállított alapanyagból készül az élelmiszer | |
| Bevételi értékhatár | 60/2023. AM rendelet melléklete szerinti mennyiségi limit alatti értékesítés őstermelői tevékenység bevétele. Feletti mennyiség más önálló tevékenység. Amely élelmiszertípust az AM rendelet nem említ, ott nincs limit. (Nem kiegészítő tevékenység!) | Összes bevétel 25%-a (kiegészítő tevékenység) |
| Élelmiszer típusaira vonatkozó korlátozás | Nincs | |
Az élelmiszer előállításához szinte minden esetben szükségesek olyan alapanyagok is, melyeket egy átlagos gazdaság nem állít elő. Így például fűszer, só, cukor, tartósítószer sokszor kerül az élelmiszerbe. A saját vagy nem saját gazdaságból származó alapanyag kérdését az dönti el, hogy a termék alapvető összetevője honnan származik. Ha, mondjuk, száraztésztáról van szó, akkor itt a búza lesz az az alapanyag, amit vizsgálunk, a hozzávaló tojás, só, egyéb adalékok már lehetnek vásárolt termékek.
A táblázatban említett agrárminisztériumi (rövidítve AM) rendeletről érdemes még szót ejteni. Ez az AM rendelet 2023. november 24-én váltotta le a hosszú ideje a területet szabályozó 52/2010. FM rendeletet. Az AM rendeletben található alábbi táblázat mutatja, hogy mely élelmiszertípusból éves szinten mennyit lehet úgy eladni, hogy az még őstermelői tevékenység ellenértékének minősüljön.
A táblázatot több ponton is ki kell egészíteni, melynek alapvető oka, hogy az AM rendelet nem az adózást támogató végrehajtási rendeletként született, az adózás csak felhasználja a rendelet mellékletét:
– A táblázat mennyiségi értékhatárai közül az őstermelő által saját maga megtermelt alaptermék és/vagy hazai előállítású, vásárolt alaptermékes esetében a II. kategória az irányadó, ami a korábbi mennyiségi korlátok háromszorosát jelentik.
– A táblázatban szereplő, nem feldolgozott nyers élelmiszerre nem vonatkozik a limit, az ugyanis adózási szempontból elsődleges, nem feldolgozott termék (például tojás, tej).
– A táblázatban szereplő egyéb élelmiszer felvethet kérdéseket, hogy ide mit lehet sorolni. Például a bor értékesítése jó kérdés, mivel korábbi rendeletben nem volt ilyen sor. A NAV álláspontja az volt, hogy a bor felső mennyiségi limit nélkül értékesíthető.
2021. január 1-jétől az igazi újdonság, hogy a nem saját alapanyagból történő élelmiszer-előállítás is lehet őstermelői bevétel, ennek viszont feltétele, hogy legyen mellette egy őstermelői bevételi számokat produkáló gazdaság.
Azaz kizárólag élelmiszer előállítására – saját gazdaság nélkül – nem lehet őstermelőként berendezkedni, mivel saját gazdaság nélkül a bevételi keret eleve nulla forint lesz, aminek a 25%-a is nulla forint.
Példa
Az alábbi öszvérpéldával segíteném az előbbiek megértését.
Adott egy egyéni őstermelő, aki szilvatermesztéssel foglalkozik. A szilva egy részét terményként (4 millió forint), a másik részét lekvárként (2300 kg; 2,5 millió forint bevétel) értékesíti. A harmadik részéből pálinkát (42%-os alkoholtartalom) főz, és abból értékesít 300 litert 1,2 millió forintért. Ezen felül az őstermelő más termelőktől szőlőt vásárol fel, és abból bort készít. A bor értékesítésből származó bevétele 3 millió forintot tesz ki.
Sorba véve a bevételeket, nézzük meg, hogy melyek sorolhatók be őstermelői tevékenységbe:
| Nyers szilva | Őstermelői tevékenység bevétele |
| Lekvár | Éves szinten 15 600 kg alatt van, ezért őstermelői tevékenység bevétele |
| Szilvapálinka | Tisztaszesz-tartalma 200 liter alatt van, ezért őstermelői tevékenység bevétele |
| Szőlőbor | Az összes bevétel 10,7 millió forint. Ennek 25%-a 2 675 000 forint, ami kevesebb, mint a 3 millió forintos bevétel. Tehát ez a bevétel teljes egészében nem őstermelői tevékenység bevétele. |
Fontos technikai tudnivaló, hogy az őstermelő a kiegészítő tevékenységet ezen jogcímen köteles az agrárkamarához is bejelenteni, mely bejelentés a NAV számára is kiindulópont lesz. Azaz, ha az őstermelő a saját gazdaságban előállított alapanyagból állít elő élelmiszert, akkor azt ne kiegészítő tevékenységként jelentse be.
További kérdés lehet még, hogy akár saját, akár vásárolt alapanyagból állít elő élelmiszert az őstermelő, és azt piacon fogyasztóknak értékesíti, akkor köteles-e pénztárgéppel nyugtát adni. A pénztárgéphasználati kötelezettséget a ténylegesen végzett tevékenység TEÁOR-száma vezérli. A pénztárgép kötelező használatát egyelőre a kereskedelmi tevékenység (és meghatározott szolgáltatások) végzése váltja ki, a termelői tevékenység nem, tehát az előállított élelmiszer első kézből történő értékesítéséről elég kézi nyugtát adni.
További cikkek
Őstermelők tárgyi eszköze
Sok cikket jelentettünk meg már a témában, de egy kedves olvasó írt ezzel kapcsolatban, így nem hagyjuk szó nélkül a kérdését. Bevezetőjében jelzi, hogy a legfrissebb cikk számára elkeserítő. Nézzük, miről is van szó!
Érdekel
Őstermelők tárgyieszköz-eladása
A témával már nagyon sokat foglalkoztunk, de mindig van egy újabb kérdés, egy újabb szál, ami miatt időről időre elővesszük az esetet. Ingóértékesítés szabályai szerint adózik, de az átalányadózók nem alkalmazhatják.
Érdekel