Ismét egy esettanulmányt dolgozunk fel, egy sok alvállalkozós eset keretében kerülne elmélyítésre a 2023. január 1-jétől hatályos fordított adós történet.
Építőipari fordított adózás

A kályha: az Áfatörvény
Az építőipari fordított adózás örök téma. Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabály módosítása pedig különösen nehezíti az egyes esetek megítélését.
Az építőipari szolgáltatás fordított adózására vonatkozó együttes feltételrendszere a következő:
– Áfa rendszerében szolgáltatásnyújtásnak kell minősülnie.
– A szolgáltatásnak építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának kell lennie.
– A szolgáltatásnak az ingatlan megváltoztatását (ideértve a bontást és a rendeltetésváltoztatást) kell eredményeznie.
- Az ingatlan megváltoztatására irányuló munkának hatósági bejelentésen vagy hatósági engedélyen kell alapulnia.
A változás 2023-tól
2023. január 1-jétől a változás az volt, hogy a hatósági engedélyen vagy bejelentésen nem csak az építési hatóságot kell érteni, ha minden olyan hatóságot, amely az ingatlan megváltoztatására, létesítésére engedélyt vagy bejelentési kötelezettséget ír elő.
A változtatás azonban számos kérdést felvetett, melyre válaszul a következő rendezőelveket érdemes rögzíteni:
– Hatóság alatt csak valamilyen állami vagy önkormányzati hatóságot kell érteni. Tehát a közműszolgáltatók nem tartoznak ide.
– Hatósági engedélynek vagy bejelentésnek a munka megkezdéséhez kell hozzájárulnia. Azaz a már elkészült munka üzembehelyezésének engedélyeztetése nem tartozik ide.
– A hatósági engedéllyel, bejelentéssel nem kell abban az esetben foglalkozni, ha az elvégzett munkákon belül csekély jelentőséggel bír. Például építési napló bejelentésének kötelezettsége.
- A hatósági engedélyre, bejelentésre vonatkozó információ átadását (nyilatkozattétel) nem csak a megrendelő – alvállalkozó irányába, hanem alvállalkozó megrendelő – irányába is teljesíteni kell, amennyiben ezzel az információval csak az alvállalkozó rendelkezik. Ez a fordított irányuló nyilatkozattételi kötelezettség 2024. január 1-jétől bele is kerül az Áfatörvénybe.
A konkrét eset
Ennyi felvezető után nézzük az esetet.
Egy kivitelező egy épület felújítását vállalja el. Három alvállalkozót vesz igénybe:
- „A” alvállalkozó vállalja a teljes gépészeti és villamossági felújítást.
- „B” vállalkozó a kőművesmunkákat viszi.
- „C” alvállalkozó pedig tűzvédelmi, riasztó- és kameraberendezések kiépítését vállalja.
A fővállalkozó saját maga foglalkozik a tereprendezéssel, kert-, kerítés- és járdaépítéssel.
A felújítás egészére vonatkozóan semmilyen hatósági bejelentést, engedélyeztetést nem kell teljesíteni.
A fővállalkozó a tereprendezési munkák során egy lezáratlan kutat talál, melyhez nem tartozik engedély. A kútra fennmaradási engedélyt kér, és azt meg is kapja. Szintén a fővállalkozónak kell engedélyt kérnie egy közútra történő új becsatlakozás kiépítéséhez.
A fővállalkozó esetén a kút fennmaradási engedélye azért nem releváns körülmény, mert a kútra vonatkozóan építési-szerelési munkát nem végez. A közútra történő becsatlakozás kiépítése pedig teljes tereprendezési munka jelentéktelen részét teszi ki, ezért lehet ezt az engedélyt figyelmen kívül hagyni. A fővállalkozó az alvállalkozók irányába nem nyilatkozik arról, hogy hatósági engedéllyel vagy bejelentéssel lenne érintve a munka.
Az „A” vállalkozó a felújítási munkákat megelőzően az érintett közművekkel jóvá hagyatja a felújítási terveket. Ezekkel az engedélyekkel nem kell foglalkozni, mivel nem hatóságtól származó engedélyekről van szó. Más engedéllyel nincs érintve a munkája, ezért „A” alvállalkozó munkája nem lesz fordított adós.
„B” alvállalkozónak a kőművesmunkák tekintetében nem kell bejelentést vagy engedélyt kérnie, így az általa végzett munka sem lesz fordított adózással érintett.
„C” alvállalkozó helyzetét bonyolítsuk tovább, és tételezzük fel, hogy az elvállalt munkát ő és még egy általa hozott alvállalkozó végzi.
„C1” alvállalkozót bízza meg a tűzvédelmi berendezések kiépítésével. „C1” alvállalkozónak előzetesen engedélyeztetnie kell tűzriasztó rendszer kiépítését a katasztrófavédelmi igazgatósággal. Az igazgatóság hatóságnak minősül. A tűzriasztó rendszer kiépítése alapvetően egy egyéb szerelési munka, melynek keretében a szükséges berendezések, vezetékezések kiépítésre kerülnek. A munka szolgáltatásjellege a domináns.
„C1” alvállalkozó esetén a fordított adózás összes feltétele teljesül, tehát a számláját „C” alvállalkozó felé fordított adózással állítja ki. „C” alvállalkozó mérlegeli, hogy a többi munkájával együtt a tűzvédelmi rendszer mekkora súllyal bír. Vállalási érték tekintetében 30%-ot tesz ki, ami már nem elhanyagolható. A többi munkájával együtt is egyéb szerelési munkáról van szó, azaz „C” vállalkozó is fordított adózással állítja ki a számlát a fővállalkozó részére. 2024. január 1-jétől „C1” alvállalkozó „C” vállalkozónak, „C” vállalkozó pedig a fővállalkozónak fog nyilatkozni.
A fővállalkozó és megrendelő viszonylatában szintén mérlegelni kell az egyes alvállalkozó által végzett munkák súlyát. „C” vállalkozó számlája 10%-ot tesz ki az összes alvállalkozó számlájának értékéből. Ezt sem tekinthetjük csekély értékűnek, ezért a fővállalkozó is fordított adózással állítja ki a számláját a megrendelő felé.
Következtetés
Sajnos minden eset más és más, a cikk csak a gondolkodásban segíthet. Még azt érdemes hozzáfűzni, a jogalkotói szándék az volt, hogy minél több építőipari szolgáltatás kerüljön fordított adózás hatálya alá, azaz, ha nagyon nem lehet a döntést meghozni, akkor a fordított adózást érdemes választani. Persze a gyakorlat ezt is felülírhatja, mivel általában a megrendelő diktál, és ha megrendelő csak az általa elképzelt adózással fogadja be a számlát, akkor az alvállalkozó is inkább ebbe az irányba fog mozdulni, és nem kockáztatja azt, hogy esetleg ki sem fizetik a munkáját.
További cikkek
Digitális magazin értékesítése külföldre
A fő kérdés, hogy terméket vagy szolgáltatást értékesítünk. Lehet a külföldi vevő nem adóalany vagy adóalany. Változik-e a vevők jellegétől az, hogy hogyan kell bizonylatolni az értékesítést? Vannak-e a nem nyomdai minőségben kinyomtatott formában történő értékesítés esetére különleges bizonylatolási szabályok?
ÉrdekelKérdés-válasz
Ha számlázok egy belföldi cégnek előleget, ki is fizeti, megkaptuk a pénzt, és közben meghiúsul a vásárlás, akkor az előlegszámlát lehet sztornózni?
Érdekel