A naptári évvel megegyező üzleti évet választó vállalkozások a fordulónapra vonatkozóan a mérlegkészítés időpontjában (ahhoz legközelebb) rendelkezésre álló információk alapján kell, hogy értékeljék eszközeiket. Az óvatosság alapelve szerint az eszközöket felértékelni nem lehet (van néhány kivétel), leértékelni kötelező! Cikkemben az eszközök év végi értékelésére vonatkozó szabályokkal, elszámolásokkal foglalkozom részletesen.
Eszközök év végi értékelése, annak számviteli elszámolása
Elméleti háttér
Az óvatosság számviteli alapelve szerint nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.
A mérlegkészítés időpontja a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzleti év mérlegfordulónapját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. Mérlegkészítés időpontja a számviteli politikában meghatározandó. Ez lehet egységes minden vagyonelem vonatkozásában, de akár vagyonelemenként, mérlegcsoportonként, mérlegtételenként eltérő is. A mérlegkészítés időpontja tehát a fordulónapot követő, de a beszámoló arra jogosult szervezet általi elfogadását megelőző időpont lesz.
Felértékelés
Amennyiben a vállalkozás a számviteli politikájában döntött akár egy, akár az összes lehetséges eszközcsoport vonatkozásában az értékhelyesbítés elszámolásáról, akkor a piaci értéket az értékhelyesbítéssel érintett eszközök esetében könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell, még akkor is, ha egyébként a vállalkozás nem könyvvizsgálatra kötelezett. A lehetséges eszközcsoportok a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek, a tárgyi eszközök és a tartós részesedések. Értékhelyesbítésként a mérlegben a piaci érték és a könyv szerinti érték (immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél a terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési érték) közötti pozitív különbözet mutatható ki. Az értékhelyesbítést az eredmény javára elszámolni nem lehet, azt közvetlenül a saját tőkén belül Értékelési tartalékként kell kimutatni. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani.
Számviteli elszámolása
T 1×7. Eszközök értékhelyesbítése – K 4171. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből
Amennyiben a piaci árhatás megfordul a következő évben, években, akkor a korábban elszámolt értékhelyesbítést visszaírással csökkenteni kell, vagy indokolt esetben ki kell vezetni teljesen a könyvekből.
T 4171. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből – K 1×7. Eszközök értékhelyesbítése
Leértékelés
Az eszközök esetében a leértékelés kötelező, azaz minden vagyonelem vonatkozásában vizsgálni kell a mérlegkészítés időpontjához legközelebbi időpontban rendelkezésre álló piaci árakat, és amennyiben azok alacsonyabbak, mint az eszköz könyv szerinti értéke, az adott eszközt le kell értékelni a piaci értékig, az eszközök maximum piaci értéken szerepelhetnek a mérlegben.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 4. rész
Cikksorozatunk utolsó részében a Társaságiadó-törvény és a Számviteli törvény témabeli főbb összefüggéseit példákkal illusztráljuk.
Érdekel
Sajáttőke-szemezgetés: lekötött-tartalék-képzés kiemelt esetei
A saját tőkével kapcsolatos gazdasági események jellemzően nem tartoznak a rutinesemények közé, hiszen nem napi/havi gyakorisággal előkerülő könyvelési tételek. A saját tőkét jellemzően állandó tőkeelemként szoktuk meghatározni, melynek változó része az Adózott eredmény, illetve azon keresztül az Eredménytartalék, így viszonylag ritkán fordul elő, hogy az egyéb tőkeelemekkel kell foglalkozni. A szabályozás sajátosságai alapján a Lekötött tartalékkal kapcsolatos tételek azonban mégiscsak időről időre felbukkannak.
Érdekel