A készpénzes számlák könyvelésekor rendszeresen felmerül a kérdés: mekkora összeg felett kell a készpénzes kifizetést bejelenteni a NAV-nak? Vannak, akiknek ez a régóta napirenden levő probléma fel sem tűnik. Viszont sokan emlékeznek még a 2 millió forintos értékhatárra, mások az 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlátból indulnak ki. A két szabályt azonban nem szabad összekeverni.
Készpénzes számlák cégek között – mikor kell bejelenteni a NAV-nak?
Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna|
2026. szeptember
|Előfizetői cikk
|#adatszolgáltatás#kapcsolt vállalkozás#számlázás
A kiindulópont
A jelenlegi szabályozás szerint a vállalkozások közötti készpénzes ügyletek esetében két, egymástól eltérő kérdést kell vizsgálni:
- fennáll-e a készpénzfizetés NAV felé történő bejelentési kötelezettsége, és
- betartották-e a vállalkozások közötti készpénzfizetés 1,5 millió forintos korlátját?
A két szabálynak eltérő a személyi köre, az értékhatára és a célja.
Melyik jogszabály rendelkezik a készpénzfizetés bejelentéséről?
A szabályokat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, vagyis az Art. tartalmazza.
A készpénzfizetés bejelentéséről az Art. 40. §-a rendelkezik.
Eszerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül a vevőnek, illetve a szolgáltatás igénybe vevőjének kell bejelentenie a NAV-hoz a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit. Már ebből is látható, hogy nem minden nagyobb összegű készpénzes számlát kell bejelenteni.
A bejelentési kötelezettséghez több feltételnek együttesen kell teljesülnie.
- A feleknek kapcsolt vállalkozásoknak kell minősülniük.
- A kifizetésnek szolgáltatáshoz kell kapcsolódnia.
- A fizetésnek készpénzben kell történnie.
- A kifizetés összegének meg kell haladnia az 1 millió forintot.
Ha ezek a feltételek fennállnak, a bejelentési kötelezettség a vevőt, illetve a szolgáltatás igénybe vevőjét terheli.
A bejelentés határideje a készpénzfizetés napjától számított 15 nap.
A bejelentésre a NAV 40. számú – Bejelentés készpénzfizetésről elnevezésű – nyomtatványa szolgál. Megtalálható az ONYA-ban.
Fontos tehát, hogy ez nem az áfabevallás része, és nem is az Online Számla rendszerben történő külön jelölést jelent, hanem önálló adóhatósági bejelentésről van szó.
Nem minden, cégek közötti készpénzes számlát kell bejelenteni
Ez az egyik legfontosabb szabály!
Ha két egymástól független vállalkozás között történik készpénzes fizetés, az Art. 40. §-a alapján önmagában a készpénzfizetés összege miatt nem keletkezik bejelentési kötelezettség.
Vagyis nincs olyan általános szabály, amely szerint például minden 1 millió, 1,5 millió vagy 2 millió forint feletti készpénzes számlát külön be kellene jelenteni a NAV-nak.
A jelenlegi bejelentési szabály kifejezetten a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozik.
És mi a helyzet a termékértékesítéssel?
Itt található a szabály egyik érdekessége. Az Art. 40. §-ának jelenlegi szövege a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzes kifizetésének bejelentését írja elő.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Tanulságos eset a beruházási kedvezményről
Sokan a kisvállalati adó (kiva) legnagyobb konkurenciájának tartják a Társaságiadó-törvényben található beruházási kedvezményt. Míg előbbi ugyan azonnal, de csak egyszer ismeri el a beruházást kiadásként, az utóbbi az eszköz kétszeri leírását is segítheti. Persze a kiva is tartalmaz beruházással kapcsolatos kedvezményeket, de ahhoz „más csillagoknak kell együtt állni”. A kkv-szektor kedvelt társaságiadóalap-csökkentő tételét azonban az adóhatóság is kiemelt figyelemmel kíséri, és ha veszélyben látja a rendeltetésszerű joggyakorlás intézményét, akkor azonnal közbelép.
Érdekel
Számlázás és ami mögötte van
A számlákról történő azonnali adatszolgáltatás bevezetése már évekkel ezelőtt megtörtént, és szinte minden vállalkozásnál már automatikusan a háttérben zajlanak az események. A gyakorlatból azonban jól tudjuk, hogy az adatszolgáltatás nem mindig pontos. A felhasználói oldalról jól látszik, hogy van, akik a mai napig sem úgy teljesítik az adatszolgáltatást, ahogy a jogszabály előírja. A cikk apropóját – egy kis ismétlésen túl – az adja, hogy kb. 1800 cég kapott a NAV-tól levelet, hogy korábban volt téves adatszolgáltatása. Az adatok felhasználásának igénye pedig egyre több oldalról egyre nagyobb.
Érdekel