A magánszemélyeket a kriptoeszközök után terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség témaköre a közeljövőben fel fog élénkülni. Ennek oka, hogy a NAV nemzetközi adatcsere keretében adatokat fog kapni a magánszemélyek különféle tőzsdéken folytatott kriptoügyleteiről. Ennek „ellentételezéseként” a személyi jövedelemadó kriptoügyletekre vonatkozó szabályai kedvező irányba változtak.
Kriptoeszközök a nemzetközi adatszolgáltatás árnyékában
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó szabályai már a 2025. évi jövedelemre tekintettel is megengedik, hogy a korábbi évek veszteségét korlátlan ideig fel lehet használni. A korábbi szabályozás csak a veszteség keletkezését követő két évben engedte figyelembe venni a veszteséget, utána a veszteség elenyészett.
A kriptoügyletek sajátos adózási szabályaiból következett, hogy ha valaki éveken át csak vásárolt kriptovalutát, akkor ezekben az években folyamatosan veszteséget halmozott fel. Ha a vásárlást követő második évben nem értékesített kriptovalutát, akkor a veszteség egy részét nem használhatta fel, tehát a kriptovaluta értékesítésekor adófizetési kötelezettség terhelte. A korlátlan ideig történő veszteségelhatárolás sem jelenti azt, hogy ne keletkezne adófizetési kötelezettség, hiszen ha a kriptovaluta értéke folyamatosan fentebb megy, akkor a korábbi vásárlások veszteségei egy idő után már nem tudják fedezni az értékesítések nyereségét.
A veszteséget csak abban az esetben lehet felhasználni, ha a magánszemély azt a bevallásában ki is mutatta. Ha a bevallásban nem mutatta ki, akkor ez pótolható hiányosság, az szja-bevallás helyesbítésével ez megoldható.
A kriptoeszközökkel kapcsolatos új szabályokat a 2021. évi őszi adócsomag hozta be, melynek fontos átmeneti szabályai voltak. Ha ezeket a szabályokat kizárólag a veszteség oldaláról közelítem meg, akkor a tudnivalók a következők:
- A korábbi szabályozás egyéb jövedelemként kezelte a kriptoügyletből származó jövedelmet azzal, hogy a veszteség elszámolására semmilyen lehetőséget nem adott.
- A 2021. évre adózó dönthetett úgy, hogy már a 2022. évi szabályokat alkalmazza. Azaz, ha a 2021. éve veszteséges volt, akkor célszerű volt ezt a 2021. évi bevallásában szerepeltetni.
- Ha a magánszemély az új szabályozás megjelenését megelőzően egyáltalán nem vallotta be a kriptoügyletei után a jövedelmet, akkor dönthetett úgy, hogy 2022. évi jövedelméhez egy dózisban hozzáadta a 2017–2020. évi jövedelmeit, és ezt az 5 évet egy adóévként kezelve vallja be a kriptoügyletei utáni adót (vagy adott esetben a veszteséget).
- A többi év tekintetében, azaz 2023. évtől adott évi nyereséget/veszteséget kellett bevallani.
Nemzetközi adatcsere
A kriptoügyletekről történő nemzetközi adatcsere beindulása a következőket fogja jelenteni:
- 2025. december 31-ét követő ügyletekről az egyes kriptoeszköz-szolgáltatók a saját országuk szerinti kijelölt hatóság részére adatot fognak szolgáltatni a náluk tőzsdéző, az egyezményes országok illetőségei szerinti magánszemélyekhez kötötten.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Egyszerűsített foglalkoztatás 2025
Az efós foglalkoztatás szabályai 2025. január 1-től nem változnak, a minimálbér változásával azonban újraszámoljuk a keretösszegeket és az értékhatárokat. Szerencsére most nem kell decemberi módosítással számolni, januártól azonban életbe lépnek a változások. Ami viszont nagyon friss: egy benyújtott törvényjavaslat szerint február 1-től további változások lesznek.
Érdekel
Egy külföldi munkavállaló élete
Nem újdonság, hogy ha egy magyar cég nem magyar állampolgárt alkalmaz. Akinek viszont ilyen esete még nem volt, annak fejtörést okozhat az ügylet adózási megítélése. Lássunk egy konkrét példát. Amit persze akkor is érdemes elolvasni és értelmezni, ha nálad pont nem egy ilyen eset fordul elő.
Érdekel