A magánszemélyeket a kriptoeszközök után terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség témaköre a közeljövőben fel fog élénkülni. Ennek oka, hogy a NAV nemzetközi adatcsere keretében adatokat fog kapni a magánszemélyek különféle tőzsdéken folytatott kriptoügyleteiről. Ennek „ellentételezéseként” a személyi jövedelemadó kriptoügyletekre vonatkozó szabályai kedvező irányba változtak.
Kriptoeszközök a nemzetközi adatszolgáltatás árnyékában
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó szabályai már a 2025. évi jövedelemre tekintettel is megengedik, hogy a korábbi évek veszteségét korlátlan ideig fel lehet használni. A korábbi szabályozás csak a veszteség keletkezését követő két évben engedte figyelembe venni a veszteséget, utána a veszteség elenyészett.
A kriptoügyletek sajátos adózási szabályaiból következett, hogy ha valaki éveken át csak vásárolt kriptovalutát, akkor ezekben az években folyamatosan veszteséget halmozott fel. Ha a vásárlást követő második évben nem értékesített kriptovalutát, akkor a veszteség egy részét nem használhatta fel, tehát a kriptovaluta értékesítésekor adófizetési kötelezettség terhelte. A korlátlan ideig történő veszteségelhatárolás sem jelenti azt, hogy ne keletkezne adófizetési kötelezettség, hiszen ha a kriptovaluta értéke folyamatosan fentebb megy, akkor a korábbi vásárlások veszteségei egy idő után már nem tudják fedezni az értékesítések nyereségét.
A veszteséget csak abban az esetben lehet felhasználni, ha a magánszemély azt a bevallásában ki is mutatta. Ha a bevallásban nem mutatta ki, akkor ez pótolható hiányosság, az szja-bevallás helyesbítésével ez megoldható.
A kriptoeszközökkel kapcsolatos új szabályokat a 2021. évi őszi adócsomag hozta be, melynek fontos átmeneti szabályai voltak. Ha ezeket a szabályokat kizárólag a veszteség oldaláról közelítem meg, akkor a tudnivalók a következők:
- A korábbi szabályozás egyéb jövedelemként kezelte a kriptoügyletből származó jövedelmet azzal, hogy a veszteség elszámolására semmilyen lehetőséget nem adott.
- A 2021. évre adózó dönthetett úgy, hogy már a 2022. évi szabályokat alkalmazza. Azaz, ha a 2021. éve veszteséges volt, akkor célszerű volt ezt a 2021. évi bevallásában szerepeltetni.
- Ha a magánszemély az új szabályozás megjelenését megelőzően egyáltalán nem vallotta be a kriptoügyletei után a jövedelmet, akkor dönthetett úgy, hogy 2022. évi jövedelméhez egy dózisban hozzáadta a 2017–2020. évi jövedelmeit, és ezt az 5 évet egy adóévként kezelve vallja be a kriptoügyletei utáni adót (vagy adott esetben a veszteséget).
- A többi év tekintetében, azaz 2023. évtől adott évi nyereséget/veszteséget kellett bevallani.
Nemzetközi adatcsere
A kriptoügyletekről történő nemzetközi adatcsere beindulása a következőket fogja jelenteni:
- 2025. december 31-ét követő ügyletekről az egyes kriptoeszköz-szolgáltatók a saját országuk szerinti kijelölt hatóság részére adatot fognak szolgáltatni a náluk tőzsdéző, az egyezményes országok illetőségei szerinti magánszemélyekhez kötötten.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kártérítés vagy kártalanítás?
Sokszor használjuk szinonimaként, de a két kifejezés között eltérő adózási szabályok állnak. Bár mindkettőt károkozásért kell fizetni, a kárt megelőző körülmények eltérnek egymástól. Megvizsgáljuk, melyikhez milyen számviteli elszámolás tartozik. Eltérés van az áfabeli megítélésükben is, illetve a bizonylatkiállítási kötelezettségben sem azonos az eljárás.
Érdekel
Önszámlázás
Sokan csak onnan ismerik ezt a kifejezést, hogy az Áfatörvény 169. §-ában, a számla kötelező tartalmi elemei között szerepel egy ilyen kifejezés. De mit takar pontosan ez a számlázási rendszer? Mikor fordulhat elő, hogy a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő állítja ki? Vajon a következő években, amikor a számlázás egy nagyobb változáson fog átmenni, megmarad-e az önszámlázás?
Érdekel