Platformok adatszolgáltatási kötelezettsége

A módosítás oka

A platformok adatszolgáltatási kötelezettsége egy EU-s előíráson alapszik. Már hosszú ideje rágódás tárgya, hogy a közösségi felületen értékesítőket adózási szempontból hogyan lehetne erősebb kontroll alatt tartani. A határokon átnyúló ügyletek, a magánszemélyek közötti nemzetközi tranzakciók adatszolgáltatás formájában nem landolnak az adóhatóságnál, így nagyobbrészt az eladó becsületességén múlik az adókötelezettség teljesítése.

Ennek a körnek a „bekerítése” két oldalról is megindult:

• Az értékesítésre használt felület (platform) is jelenteni fog az értékesítőkről.
• A bankok is jelenteni fognak azon ügyfeleikről, akik meghatározott mennyiség felett fogadnak külföldről érkező pénzeket.

Platformok adatszolgáltatási kötelezettsége

A 2023. évi XXXVII. törvény (Aktv.) nagyon részletesen leírja, hogyan kell az adatszolgáltatást teljesíteni, és magát a platform fogalmát is itt találjuk.

Platformnak minősül minden, a felhasználók számára hozzáférhető szoftver (honlapok és azok részei is) és alkalmazás (beleértve a mobilalkalmazásokat), amely lehetővé teszi az értékesítők számára a többi felhasználóval történő kapcsolatfelvételt valamely érintett tevékenység közvetlen vagy közvetett, a felhasználók számára történő elvégzése céljából. Idetartozik az érintett tevékenység ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen megoldás is.

A platform kifejezés nem foglalja magában azt a szoftvert, amely az érintett tevékenységben történő bármilyen további közreműködés nélkül kizárólag az alábbi tevékenységek valamelyikét teszi lehetővé:

a) az érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelése (pl. Simple Pay),

b) az érintett tevékenység felhasználók általi megjelenítése vagy hirdetése (pl. csak reklámfelület bérlése),

c) a felhasználók valamely platformra történő átirányítása vagy áthelyezése (pl. csak egy link van, ami átirányít).

Az első fogalom alapján azt a következtetést rögtön le lehet vonni, hogy ha van egy olyan vállalkozó, aki a saját gyártású, vagy általa vásárolt portékát értékesíti, vagy saját maga szolgáltatását hirdeti, akkor ez erre a célra által üzemeltetett felület (webshop) nem platform, mivel hiányzik a közvetítő szerep.

Érintett tevékenység az ellenérték fejében végzett alábbi tevékenységek bármelyike:

a) ingatlan bérbeadása, beleértve a lakó- és üzleti ingatlanokat, valamint minden egyéb ingatlant és parkolóhelyet (Airbnb ide tartozik);

b) személyi szolgáltatás (külön fogalom);

c) áruk értékesítése;

d) közlekedési eszköz bérbeadása.

Ellenérték az értékesítő számára az érintett tevékenységgel összefüggésben kifizetett vagy jóváírt, bármilyen, az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított díj, jutalék, illetve adó nélküli ellentételezés, amelynek összegét a platformüzemeltető ismeri vagy észszerűen ismerheti.

A bonyolult megfogalmazás ellenére az értékesített termék vevő által fizetett ellenértéke ide sorolandó.

Személyi szolgáltatásnak minősül az önállóan vagy valamely szervezet nevében eljáró, egy vagy több személy által végzett, idő- vagy feladatalapú munka, amelyet valamely felhasználó kérésére végeznek el online, vagy – miután a platformon keresztül lehetővé tették – személyesen.

Például az otthonról végezhető piackutatási, programozási munkák egyértelműen ide tartoznak.

Értékesítőnek minősül a platform olyan – magánszemély vagy szervezet – felhasználója, aki vagy amely az adatszolgáltatási időszak során bármely időpontban regisztrált a platformon, és amely az érintett tevékenységet végzi.

Ebből a halmazból kivételként kell kezelni a következőket (azaz róluk nem kell adatot szolgáltatni):

• közigazgatási szerv,
• olyan szervezet, amelynek részvényeivel szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek, vagy olyan szervezet kapcsolt szervezete, amelynek részvényeivel szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek,
• olyan szervezet, amelynek a platformüzemeltető az adatszolgáltatási időszakban több mint 2000, közvetített ingatlanra vonatkozó ingatlan-bérbeadás útján végzett érintett tevékenységet tett lehetővé; vagy
• a platformüzemeltető az adatszolgáltatási időszakban kevesebb, mint 30, áruértékesítés útján végzett érintett tevékenységet tett lehetővé, és ezek kifizetett vagy jóváírt ellenértékének teljes összege nem haladta meg a 2000 EUR-t.

A többi fogalommal – terjedelmi okból – nem foglalkozunk, egyébként még 17 fogalmat tartalmaz a szabályozás.

Ha azonosítja magát a felület, hogy platformnak minősül, akkor már korábban, 2023. február 15-ig volt egy bejelentési kötelezettsége. Elmaradás esetén lehet pótolni a 24T201T, 24T101E nyomtatványokon, külön pótlap van erre a célra.

Az adatszolgáltatást miről kell teljesíteni?

Egyrészt az értékesítőt azonosító adatokról, másrészt az értékesítő adatszolgáltatási időszakban (egy évben) bonyolított ügyleteinek ellenértékéről.

Az értékesítőt azonosító adatok begyűjtése vagy legalábbis ennek a kísérlete a platform feladata (ezt hívjuk átvilágításnak). Mivel a platform nem hatóság, így hiába van mögötte egy szabályozás, ha az értékesítő nem ad meg bizonyos adatokat, vagy olyan adatokat ad meg, melyek valódisága nem ellenőrizhető, akkor a platform nem tehet mást, mint az értékesítővel folytatott levelezést elmenti. Az újonnan érkező értékesítőkkel már más a helyzet, ugyanis azt már meg lehet tenni, hogy a regisztrációs folyamatba épülnek be azok az adatok (okmányfotókkal kiegészítve), melyekre szükség lesz az adatszolgáltatás során.

Mi az adatszolgáltatás határideje?

A határidő a 2023-as évről 2024. január 31. volt, de utólag is pótolható.

Hogyan kell teljesíteni az adatszolgáltatást?

Főszabály szerint, azaz kizárólag az ONYA felületről elérhető DPI-nyomtatvány kitöltésével, melynek mellékletét képezi az adatokat tartalmazó xml-fájl.

Ha nincs szolgáltatandó adat, akkor a platform dönthet úgy, hogy

• DPI-nyomtatványt ad be, melynek mellékletét képezi egy nemleges xml-fájl,
• mentesítést kér (2023. évre már nem lehet, 2024. évre lehet kérni 2024. november 30-ig).

Mit is jelent a mentesítés?

A platform a fogalomnak megfelel, de olyan üzleti modellt alkalmaz, ami kizárja, hogy jelentendő értékesítője legyen. Nemcsak homályosnak tűnik a történet, hanem az is. Célszerűbb a nemleges adatszolgáltatás felé menni.

Külön kérelmet kell benyújtani, melyet a NAV határozattal fog elbírálni.

Értékesítők tájékoztatása

A platform köteles az értékesítők részére visszamutatni, azaz közölni velük, hogy milyen adatokat küldött fel DPI-adatszolgáltatásba. Innen fogja tudni a magánszemély, hogy mekkora bevételről fog hivatalosan tudni az illetősége szerinti adóhatóság.

Találkozhatunk akár idegen nyelvű anyagokkal is, hiszen ha a magánszemély külföldi platformon értékesít, akkor ennek a platformnak a visszamutatását kapja meg és viszi el az ismerős könyvelőhöz, hogy akkor mit is kell ezzel csinálni.

Egyéb információk

• Az adatszolgáltatást leíró pdf-anyag kimondottan informatikusoknak íródott. Hozzáértés nélkül neki sem érdemes fogni, a platformot könyvelő cégnek vagy vállalkozónak sem biztos, hogy érdemes belemennie. Nemcsak az adatformátum okoz nehézséget, hanem az a körülmény is, hogy hiányozhatnak adatok is, amik miatt teljesíthetetlen az adatszolgáltatás.
• Az adatszolgáltatást nyilvántartással kell alátámasztani, melyre 10 éves megőrzési kötelezettség vonatkozik.
• Az adatszolgáltatást az EU-s rendszer szétszedi az egyes értékesítők szintjére, majd visszaosztja az értékesítők szerinti országok adóhatóságának. Innen fogja például azt tudni a NAV, hogy egy magyar magánszemély Németországban ellenérték fejében értékesíti a saját gyártású termékeit.
• Ritka esetben előfordulhat, hogy több platform összedolgozik, és egy értékesítő áttételesen több platformot használ egy ügylete keretében. Ilyen esetben, ha a platformok egymás között döntik el, hogy melyikük csinálja meg az adatszolgáltatást.

A platformok adatszolgáltatása igen komoly feladat, és komolyan is kell venni, mert a szankciók is magasak. Nemcsak pénzbeli bírságolásról van szó, hanem a honlapot letiltathatja a NAV, ha elmarad a bejelentkezés, illetve az adatszolgáltatás.

Pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatása

2024. január 1-jétől kezdődően a pénzforgalmi szolgáltatók (lakossági, vállalkozói folyószámlát vezető bankok, hitelintézetek) kötelesek negyedévente adatot szolgáltatni a határon átnyúló fizetési műveletekről.

A fizetési műveletek köre, az érintett tranzakciók köre nem teljesen tisztázott, a klasszikus külföldről érkező utalások egész biztosan ide tartoznak.

Az adatszolgáltatást csak azokról a kedvezményezettekről kell teljesíteni, melyek negyedéves szinten több mint 25, határon átnyúló fizetést fogadtak.

Ez lesz tehát a másik kontrolladat a NAV számára, hogy az adatszolgáltatás alanya külföldről igen sok utalást kap, tehát valamilyen rendszeres és üzletszerű tevékenységet folytat.