A rendezvényeken virtuálisan részt vevők számára nyújtott szolgáltatásteljesítési hely szabálya 2025. évtől lényegesen változott, magával hozva sok áfás kérdést.
Rendezvények az online világban
Teljesítési hely
A konferenciák, előadások megtartását a mai világban már gyakran szervezik meg online vagy hibrid (helyszíni előadás és élő távoli bekapcsolódás) módon. A Héa-irányelv, és így az Áfa tv. is idővel reagált erre a gyakorlatra. Az áfa szabályozása már régóta azt az irányt követi, hogy a „fogyasztó” helyszínének megfelelő áfamérték kerüljön felszámításra. Ebbe az irányvonalba tökéletesen beleillik az alábbi, 2025. január 1-jétől hatályos változás is.
A szabályozás lényegében akképpen változott, hogy előadásokra, konferenciákra, tudományos rendezvényekre, sporteseményekre szóló belépők, mint szolgáltatás teljesítési helye a megrendelő adóalany vagy nem adóalany országa. Innentől viszont kettéágazik a történet, hiszen az adóalany megrendelő a saját országa szerinti adómértéket saját maga fizeti meg (és általában le is vonja), míg nem adóalany megrendelő esetén a szolgáltatást nyújtó fél köteles a megrendelő országa szerinti adómértéket a megrendelő országa költségvetése javára megfizetni. Ez utóbbi adóalanyi kör okoz igazán nehézséget a szolgáltatást nyújtóknak.
Nem adóalanyok részvétele
A nem adóalany megrendelői kört is háromfelé érdemes bontani:
- A szolgáltatás nyújtójával egyező országbeli megrendelő: itt nincs kérdés, a szolgáltatást nyújtó fél a belföldi, 27%-os adómértéket számítja fel.
- A szolgáltatás igénybe vevője közösségen belüli lakcímmel rendelkező nem adóalany: a szolgáltatást nyújtó fél az adott tagállam adómértékével számláz, és országonkénti bejelentkezéssel, vagy OSS-felületen vallja és fizeti a külföldi adót. Országonkénti bejelentkezés esetén az adott ország számlázási szabályai szerint kell a számlát kiállítani, míg OSS-felületen történő regisztráció esetén a szolgáltatásnyújtó helye szerinti szabályokat kell alkalmazni, azaz Áfa tv. szerintit.
- A szolgáltatás igénybe vevője harmadik országbeli lakcímmel rendelkező nem adóalany: a szolgáltatást nyújtó fél semmilyen áfát nem számít fel. Ebben az esetben az érintett harmadik országbeli adót az adott ország szabályai szerint lenne köteles rendezni (már amennyiben az adott ország szabályai szerint ez egyáltalán kötelező/lehetséges). A gyakorlatban aligha megy ennek utána a szolgáltatást nyújtó fél, különösen azért sem, mert nincs fizikai jelenléte az adott harmadik országban. Számlázási szabályok tekintetében az Áfa tv. szerinti szabályokat kell akkor is alkalmazni, ha harmadik országba is bejelentkezik a szolgáltatást nyújtó fél.
Lakcím fontossága
A teljesítési hely meghatározása szempontjából nem adóalanyok esetén a megrendelő állandó lakcíme az irányadó.
A szolgáltatást nyújtó fél hogyan győződhet meg arról, hogy a megrendelő által megadott cím valós-e? Erről nem fog tudni meggyőződni, nagy biztonsággal egy lakcímkártya-másolatot kellene neki begyűjtenie. A feltételes mód annak szólt, hogy az ezzel járó adminisztratív teher valóban arányban áll a kivédhető adókockázattal. Azt gondolom, hogy nincs, valószínűleg a jelentkezők 98%-a valós címet ad meg, ha azt a 2%-ot meg az érintett adóhatóságok kikutatják, akkor az adóeltérés és az arra rakódó szankciók még mindig minimálisak lesznek ahhoz képest, hogy minden magánszemélytől egyenként fotót kérjenek a lakcímkártyákról, és azt 5-10 évig meg is őrizzék. Tehát marad a bemondás.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
Egy helyreigazításra van szükség a témában. Sajnos ebben az esetben is láttak napvilágot a hatóság részéről is különböző értelmezések, nyilvánvalóan tévesek is. Remélem, hogy most már végleg letisztul a kép a számítás módjában.
Érdekel
Egy napelempark több élete (esettanulmány)
Egy cég egy napelem telepítését vállalja egy másik cégnél. A napelemek egy részét a földre, egy részét a tetőre helyezi el. A tetőre helyezett napelemek tekintetében településképi bejelentési kötelezettség van, míg a földre telepített napelemeket mint építményeket be kell jelenteni ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés végett. A kérdés a fordított adózásra irányul.
Érdekel