A rendezvényeken virtuálisan részt vevők számára nyújtott szolgáltatásteljesítési hely szabálya 2025. évtől lényegesen változott, magával hozva sok áfás kérdést.
Rendezvények az online világban
Teljesítési hely
A konferenciák, előadások megtartását a mai világban már gyakran szervezik meg online vagy hibrid (helyszíni előadás és élő távoli bekapcsolódás) módon. A Héa-irányelv, és így az Áfa tv. is idővel reagált erre a gyakorlatra. Az áfa szabályozása már régóta azt az irányt követi, hogy a „fogyasztó” helyszínének megfelelő áfamérték kerüljön felszámításra. Ebbe az irányvonalba tökéletesen beleillik az alábbi, 2025. január 1-jétől hatályos változás is.
A szabályozás lényegében akképpen változott, hogy előadásokra, konferenciákra, tudományos rendezvényekre, sporteseményekre szóló belépők, mint szolgáltatás teljesítési helye a megrendelő adóalany vagy nem adóalany országa. Innentől viszont kettéágazik a történet, hiszen az adóalany megrendelő a saját országa szerinti adómértéket saját maga fizeti meg (és általában le is vonja), míg nem adóalany megrendelő esetén a szolgáltatást nyújtó fél köteles a megrendelő országa szerinti adómértéket a megrendelő országa költségvetése javára megfizetni. Ez utóbbi adóalanyi kör okoz igazán nehézséget a szolgáltatást nyújtóknak.
Nem adóalanyok részvétele
A nem adóalany megrendelői kört is háromfelé érdemes bontani:
- A szolgáltatás nyújtójával egyező országbeli megrendelő: itt nincs kérdés, a szolgáltatást nyújtó fél a belföldi, 27%-os adómértéket számítja fel.
- A szolgáltatás igénybe vevője közösségen belüli lakcímmel rendelkező nem adóalany: a szolgáltatást nyújtó fél az adott tagállam adómértékével számláz, és országonkénti bejelentkezéssel, vagy OSS-felületen vallja és fizeti a külföldi adót. Országonkénti bejelentkezés esetén az adott ország számlázási szabályai szerint kell a számlát kiállítani, míg OSS-felületen történő regisztráció esetén a szolgáltatásnyújtó helye szerinti szabályokat kell alkalmazni, azaz Áfa tv. szerintit.
- A szolgáltatás igénybe vevője harmadik országbeli lakcímmel rendelkező nem adóalany: a szolgáltatást nyújtó fél semmilyen áfát nem számít fel. Ebben az esetben az érintett harmadik országbeli adót az adott ország szabályai szerint lenne köteles rendezni (már amennyiben az adott ország szabályai szerint ez egyáltalán kötelező/lehetséges). A gyakorlatban aligha megy ennek utána a szolgáltatást nyújtó fél, különösen azért sem, mert nincs fizikai jelenléte az adott harmadik országban. Számlázási szabályok tekintetében az Áfa tv. szerinti szabályokat kell akkor is alkalmazni, ha harmadik országba is bejelentkezik a szolgáltatást nyújtó fél.
Lakcím fontossága
A teljesítési hely meghatározása szempontjából nem adóalanyok esetén a megrendelő állandó lakcíme az irányadó.
A szolgáltatást nyújtó fél hogyan győződhet meg arról, hogy a megrendelő által megadott cím valós-e? Erről nem fog tudni meggyőződni, nagy biztonsággal egy lakcímkártya-másolatot kellene neki begyűjtenie. A feltételes mód annak szólt, hogy az ezzel járó adminisztratív teher valóban arányban áll a kivédhető adókockázattal. Azt gondolom, hogy nincs, valószínűleg a jelentkezők 98%-a valós címet ad meg, ha azt a 2%-ot meg az érintett adóhatóságok kikutatják, akkor az adóeltérés és az arra rakódó szankciók még mindig minimálisak lesznek ahhoz képest, hogy minden magánszemélytől egyenként fotót kérjenek a lakcímkártyákról, és azt 5-10 évig meg is őrizzék. Tehát marad a bemondás.
További csavar a történetben, hogy az igazán kis nemzetközi bevétellel rendelkező adózók esetén a szolgáltatás belföldön tartása is lehetséges. Arról a szabályról van szó, miszerint, ha egy belföldi adózó (jellemzően alanyi adómentes) a közösségen belüli távértékesítései és a közösségen belüli szolgáltatásnyújtásai tekintetében éves szinten 10 ezer euró (3 100 000 forint) alatt marad, akkor a teljesítési hely marad belföld. Annál jöhet szóba, akinek ritkán van ilyen ügylete, vagy a külföldi bejelentkezések ritkák.
A teljesítési hely szabályának változása az adminisztratív terheket egyértelműen növeli, viszont az anyagi oldalát csökkenti, adott esetben ez a változás nyereséget is hozhat a konyhára. Álljon itt az alábbi példa az ismertetett szabályok megértésére, egyben kidomborítva az utóbb említett jövedelmezőségi kérdést is.
Nem csak online rendezvény
Egy konferenciák szervezésével foglalkozó belföldi cég Budapesten rendez egynapos tudományos konferenciát angol nyelven. A konferencián személyesen is részt lehet venni, a helyszínül szolgáló terem 600 fős befogadóképességű. Emellett külföldről is várnak online jelentkezőket, létszámlimit nélkül. A konferencia vonzó esemény, minden helyszíni jegy elkel, a távoli bejelentkezők száma pedig eléri a 2000 főt. A helyszíni jegyek árát a szervezők adóalanyok esetén nettó 20 000 forintban, nem adóalanyok esetén bruttó 25 000 forintban határozták meg. Online résztvevők esetén az adóalanyok nettó 10 000 forintot, a nem adóalanyok bruttó 13 000 forintot kell, hogy fizessenek.
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy mely országokból jelentkeztek be adóalanyok és nem adóalanyok, továbbá bemutatja azt is, hogy a 2024. évi és a 2025. évi szabályok alapján mennyi áfát kell a szervező cégnek befizetni.
| Résztvevői kör | 2024. évi szabályok szerint | 2025. évi szabályok szerint | ||
| Adóalap | Adó | Adóalap | Adó | |
| Helyszíni jegy, adóalany megrendelő, 400 darab jegy | 8 000 000 | 2 160 000 | 8 000 000 | 2 160 000 |
| Helyszíni jegy, nem adóalany megrendelő, 200 darab jegy | 3 937 000 | 1 063 000 | 3 937 000 | 1 063 000 |
| Online magyar adóalany megrendelő, 300 darab jegy | 3 000 000 | 810 000 | 3 000 000 | 810 000 |
| Online magyar nem adóalany megrendelő, 200 darab jegy | 2 047 244 | 552 756 | 2 047 244 | 552 756 |
| Online közösségi és harmadik országbeli adóalany megrendelő, 200 darab jegy | 2 000 000 | 0 | 2 000 000 | 0 |
| Online harmadik országbeli nem adóalany megrendelő, 300 darab jegy | 3 070 866 | 829 134 | 3 900 000 | 0 |
| Online német nem adóalany megrendelő, 500 darab jegy (19% áfa) | 5 118 110 | 1 381 890 | 5 462 185 | 1 037 815 |
| Online osztrák nem adóalany megrendelő, 300 darab jegy
(20% áfa) |
3 070 866 | 829 134 | 3 250 000 | 650 000 |
| Online lengyel nem adóalany megrendelő, 200 darab jegy
(22% áfa) |
2 047 244 | 552 756 | 2 131 147 | 468 852 |
| Összes adófizetési kötelezettség | 8 178 670 | 6 742 423 | ||
A táblázatból azt lehet leolvasni, hogy az új szabályok mellett az áfafizetési kötelezettség 1 436 247 forinttal lett kevesebb, ennyivel több lesz a konferencián a nyereség. Ennek a nyereségnek pedig az az egyszerű magyarázata, hogy a hazai áfamérték az említett közösségi tagállamok áfamértékénél magasabb.
További cikkek
Kriptovaluták az adózásban
Kriptovaluták között létezik olyan, amit kizárólag azért „üzemeltetnek”, mert helyettesíti a készpénzt, illetve banki költségeket lehet vele megtakarítani, azaz hiányzik belőle a befektetési funkció. Ilyen kriptovaluta használata vállalkozói és magánszemélyes körökben is előfordul. Személyi jövedelemadó, áfa, és kisebb mértékben számviteli szempontból elemzünk.
Érdekel
Nyereményjáték adózása
Vigyük végig azt az esetet, hogy ha egy cég nyereményjátékot szervez, olyan módon, hogy a cég honlapját meglátogató és regisztráló személyek között tárgynyereményt, pénznyereményt, utalványt, ajándék utazást sorsol ki. A nyereményekhez tapadó mindennemű adókötelezettség (szja, szocho, áfa, tao) felmerülhet.
Érdekel