Szocho felső határ

,

Jövedelemtől függő szabály

A szociális hozzájárulás felső határa 2019. évben lényeges, a korábbi eho felső határhoz képest merőben más, de alapvetően kedvezőbb változásokat eredményezett. A szocho felső határának a szabálya azt mondja, hogy ha a magánszemély egyes jövedelmei a minimálbér 24-szeresét eléri, akkor az egyébként szochoköteles különadózó tőkejövedelmeket nem terheli szociális hozzájárulási adó. Sőt, ha a jelzett értékhatárt csak a különadózó jövedelmekkel együtt lépi át, akkor a minimálbér 24-szeresét átlépő összeg után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

A szocho felső határa 2021-ben a minimálbér februári emelése miatt a 2020. évivel egyező összegű, azaz 3 864 000 Ft marad.

Évközi nyilatkozat

Fontos eljárási szabály, hogy ez utóbbi megoldást csak a bevallással együtt lehet érvényesíteni, azaz év közben, amikor például az osztalékot számfejtik a magánszemélynek, akkor kétféle nyilatkozatot tehet:

• vagy a teljes osztalék után nem fizet szochót, arra építve, hogy 2021. évben az osztalék nélküli szochoalap eléri a felső határt,
• vagy semmilyen nyilatkozatot tesz, és akkor a teljes osztalékból – figyelemmel a felső határra – vonja a kifizető a szochót.

Tehát arra nincs lehetőség, hogy egy közelítő nyilatkozattal azt mondja a magánszemély, hogy mondjuk 2 millió forintig vonják az osztalékból a szochót.
Természetesen, ha az osztalékot két részletben, két különböző időpontban fizetik ki, akkor a másik kifizetéshez már tehető másik nyilatkozat.

Jövedelmek, amiket össze lehet számítani

A kedvező fordulat a felső határ szabályában az volt, hogy a szocho felső határba olyan jövedelmeket is be lehet számítani, amelyek ugyan – fogalmilag – a szocho alapjául szolgálnak, de tényleges szochót utánuk nem kell fizetni.

És az mindegy, hogy mi a mentesség oka: foglalkoztatási kedvezmény, kivaalap, teljes mentesség.

Melyek azok a kiemelt jövedelmek, melyeket a felső határba be lehet számítani, úgy, hogy azokat nem terhel szocho:

• nyugdíjas alkalmazott bére, nyugdíjas megbízott díjazásának jövedelemtartalma;
• kivás cégnél alkalmazott bére, megbízott díjazása, ideértve a nyugdíjast is;
• ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.

Végül még egy fontos dolog: osztalék esetén mindig az osztalék kifizetésének éve szerinti szocho felső határral, és ennek megfelelően ezen év jövedelmeivel kell foglalkoznunk. Nem az számít, hogy az osztalékot mely év eredményének terhére fizették ki. Ez akkor is igaz, hogy ha csak osztalékelőleg jóváhagyásáról van szó, külön többlet kifizetése nélkül.